A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.
A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.
Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.
A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok (mind mássalhangzók), kimondva, hangsúlyozva annak eredeti, nyelvszabályozás előtti, és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.
Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.
A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak. Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.
Gyökhangok kiejtve, magyarul:
Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.
A gyökök, gyökszavak elemzése során a gyökhangokat a gyökben elfoglalt helye alapján is csoportosítjuk ezek a következők: Előtétes gyökhang, közbevetett gyökhang, hátratett gyökhang, áttételes gyökhang.
Esetleg hangzatosabb lesz.
á, bá:
A gyökszó hangzását növelő toldalékok:
[1] Gyökkép> a CF szótárban: értelme. Lásd gyökszótár fogalmak, leírásánál. http://wiki.kromek.hu/?p=895
F-Z
Hangpár
Szóbokor-hangpár. Első szint.
Magyar kiejtéssel: eFZé, FöZé, eFZö, FöZö
Gyökszavai: FaZ, FáZ, FeZ, FéZ, FiZ, FoZ, FöZ, FőZ, FüZ, FuZ
Megjelenési formái: FaZék, FaZekas, FáZik, FáZis, FeZ, eFeZus, FiZ, FiZet, FiZika, FiZikai, morFiZmus, foz, golFoZ, morFoZ, poFoZ, morFóZis, FőZ, szörFöZ, FüZ, FűZő, FűZőviselet, FűZődő, FüZfa, FüZet, FüZetbe, FűZeibe, FűZzük, cipüFüZet, FúZió, FúZiók, konFúZió, diFúZ, diFúZió,
Kötött mássalhangzó párosként nem jelenik meg a nyelvünkben. A Google kereső 96 millió előfordulást regisztrált.
Szóbokor: FŰZ
Fogalomkőr: Fűz, kosarat fűz, a fűz, vesszejéből, majd minden hasonlóan ismétlődő tevékenység meghatározója, a szóbokorba tartozó gyökök gyökképe.
Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs
Szóbokor gyök szint: Második szint
Jelentése: Vicsorit
Fogalomkőr: Szenvedő nevetés
Leírás:
Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor
Eredet: Magyar
Források:
VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.
V-Cs
Hangpár
Szóbokor-hangpár. Első szint.
Magyar kiejtéssel: VéCsé, VöCsé, VéCsö, VöCsö
Gyökszavai: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs
Megjelenési formái: VaCS, VaCsora, szaVaCSka, ViCsorog, koVáCs, VöCsög,
Szóbokor: Utol (hátul, végül)
Fogalomkőr: A végső lehetőség, az utolsó esély, a sor vége.
Ics, Vics, Ovics,
Elöljáróban: Egy név soha nem alkalmas az adott személy származásának a megállapítására! A név elemzést, lehetne szóelemzésnek hívni, de én gyökelemzésnek vetem alá a szavakat.
Az Androsovics név eredetének vizsgálata során az első a „ics, vics ovics” végződés meghatározása.
A korunkra jellemző kitanított gondolkodás alkalmazásakor olyan megtévesztő következtetésekre juthatunk, melyek a magyar szavak eredetét tagadják. Ezek, részigazságok bemutatásával próbálnak igazolni nyelvi folyamatokat. Ilyesmiket olvashatunk tudományos magyarázatok során:
A szláv nyelvben „fiát” jelent az ics/vics. Természetesen a ‘cs’ alak magyar megjelenés, ami bonyolódik a svábos „ts” átírással. Mivel Magyarországra több történelmi időszakban érkeztek ezek az emberek, így írásban eltérhetnek a végződések: ics, vics, its, vics, ich, vich, ity, vity, Horvát, szlovén, szerb, bosnyák, szlovák, ukrán, orosz, bulgár stb. nyelvterületeken használatos ez a végződés, de lehet itz, witz alak is, ez a lengyeleknél gyakori.
Téves a fenti állításokból következtetést levonni, a származásra mivel a koroknak megfelelő nemzetalakulatok kiejtése is megváltozott, és ezeknek a változatoknak a magyar leirata is más és más lett. Nem beszélve az országhatár eltolódásokról, melyek során az ott élők, a túlélés érdekében a nevüket átírással változtatták. Jó példa erre az elmúlt korok név magyarosítási láza, majd Trianon után az „elmagyarítás”, az elcsatolt területeken.
Szégyenszemre vannak, akik visszafelé gondolkodnak. Ilyenek, azok, akik a névelvonásokra hivatkozva az eredendő magyar nevet idegennek tüntetik fel, elhazudva ezzel az igazságot, hogy a magyar az egy olyan gyöknyelv, ami a ragozó, (ragasztó[1]) hozzáadó nyelvek közé tartozik, és nem elvonásokra épít, hanem hozzá rak.
Ha csak a gyakori -ics stb. névvégződések elmaradását tekintjük, eredményezhette ez a változás a szokásos magyar családnevekhez képest hosszú délszláv nevek lerövidülését, a kiejtés egyszerűsödését (tehát önmagában is a célszerűség irányába vivő folyamatokat), általában és összességben pedig az erősen idegen karakter megszűnését, illetve a többé-kevésbé vagy egyértelműen magyaros jelleg kialakulását. Ilyen változások esetében, mint például: Zsalakovics > Zsalakó, Sinkovics > Sinkó, Bajnovics > Bajna, Radovics > Radó, Kovácsics > Kovács, Gasparovics > Gáspár, Markovics > Markó vagy Márk, Jankovics > Jankó vagy Janka stb. (a példák forrása: FÜLÖP 1985).
Szerencsétlen öreg kovácsmester, akinek a szakmája öröklődött a családnevében forog a sírjában ennek az olvasása közben. Bővebben…
Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR
Szóbokor gyök szint: Második szint
Jelentése: VéR
Fogalomkőr: VöRös
Leírás:
A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.
Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor
Források: Bővebben…