Kiemelt bejegyzés

Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.

ViCs

ViCs

 

Gyökszó> Kedélygyök

Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Vicsorit

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: Szenvedő nevetés

Gyökpár: ViCs- VíCs

Leírás: 

Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet:  Magyar

Források:

VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.

VCs

VCs hangpár

V-Cs

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéCsé, VöCsé, VéCsö, VöCsö

Gyökszavai: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Megjelenési formái: VaCS, VaCsora, szaVaCSka, ViCsorog, koVáCs, VöCsög, 

Szóbokor:  Utol (hátul, végül)

Fogalomkőr: A végső lehetőség, az utolsó esély, a sor vége.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Bővebben…

Ics, Vics, Ovics,

Ics, Vics, Ovics,

Androsovics

Szláv hatás a magyar nyelvben.

A név elemzése:

Elöljáróban: Egy név soha nem alkalmas az adott személy származásának a megállapítására! A név elemzést, lehetne szóelemzésnek hívni, de én gyökelemzésnek vetem alá a szavakat.

Az Androsovics név eredetének vizsgálata során az első a „ics, vics ovics” végződés meghatározása.

A korunkra jellemző kitanított gondolkodás alkalmazásakor olyan megtévesztő következtetésekre juthatunk, melyek a magyar szavak eredetét tagadják. Ezek, részigazságok bemutatásával próbálnak igazolni nyelvi folyamatokat. Ilyesmiket olvashatunk tudományos magyarázatok során:

A szláv nyelvben „fiát” jelent az ics/vics. Természetesen a ‘cs’ alak magyar megjelenés, ami bonyolódik a svábos „ts” átírással.  Mivel Magyarországra több történelmi időszakban érkeztek ezek az emberek, így írásban eltérhetnek a végződések: ics, vics, its, vics, ich, vich, ity, vity, Horvát, szlovén, szerb, bosnyák, szlovák, ukrán, orosz, bulgár stb. nyelvterületeken használatos ez a végződés, de lehet itz, witz alak is, ez a lengyeleknél gyakori.

Téves a fenti állításokból következtetést levonni, a származásra mivel a koroknak megfelelő nemzetalakulatok kiejtése is megváltozott, és ezeknek a változatoknak a magyar leirata is más és más lett. Nem beszélve az országhatár eltolódásokról, melyek során az ott élők, a túlélés érdekében a nevüket átírással változtatták. Jó példa erre az elmúlt korok név magyarosítási láza, majd Trianon után az „elmagyarítás”, az elcsatolt területeken.

Szégyenszemre vannak, akik visszafelé gondolkodnak. Ilyenek, azok, akik a névelvonásokra hivatkozva az eredendő magyar nevet idegennek tüntetik fel, elhazudva ezzel az igazságot, hogy a magyar az egy olyan gyöknyelv, ami a ragozó, (ragasztó[1]) hozzáadó nyelvek közé tartozik, és nem elvonásokra épít, hanem hozzá rak.

Ha csak a gyakori -ics stb. névvégződések elmaradását tekintjük, eredményezhette ez a változás a szokásos magyar családnevekhez képest hosszú délszláv nevek lerövidülését, a kiejtés egyszerűsödését (tehát önmagában is a célszerűség irányába vivő folyamatokat), általában és összességben pedig az erősen idegen karakter megszűnését, illetve a többé-kevésbé vagy egyértelműen magyaros jelleg kialakulását. Ilyen változások esetében, mint például: Zsalakovics > Zsalakó, Sinkovics > Sinkó, Bajnovics > Bajna, Radovics > Radó, Kovácsics > Kovács, Gasparovics > Gáspár, Markovics > Markó vagy Márk, Jankovics > Jankó vagy Janka stb. (a példák forrása: FÜLÖP 1985).

Szerencsétlen öreg kovácsmester, akinek a szakmája öröklődött a családnevében forog a sírjában ennek az olvasása közben. Bővebben…

VéR

VéR

 

Gyökszó> Gyök>

Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: 

A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet: Ősmagyar> szó">Ősszó

Források: Bővebben…

VR

V-R hangpár

V-R

FO> R-V

Hangpár> Gyökhangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéeR, VéRö, VöeR, VöRö

Gyökszavai: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Fo> RaV, RáV, ReV, RéV, RiV, RoV, RöV, RuV, RüV

Megjelenési formái:  VaR; arcVaR, átVaR, aVaR, VaRacsk, VaRangy, VaRas, VaRás, VáR; beVáR, budaVár, oVáRium, lekVár, lesVár, siVáR, szegVáR, zaVáR, VáRok, VáRtat, VeR; átVeR, beVeR, ceVeR, heVeR, keVeR, elVár,ViRág, ViRul, VöRös, záVáR, tiVoRnya, VuRpód. TöVéRől, köVéR, testVéR, töVéR, töVéRől, VéRt.

Gyökkapcsoló-kötésben: nyelVRől, nyelVRokonság, nyelVRendszer, nyelVRe, éVRe, elVRe, szenVRe, néVRe, sáVRa, sáVRól, louVRe, koVRat (Kürt fejedelem neve), sziVRe, éVRe, aVRam, könyVRe, kedVRe, üdVRivalgás, elvRokon, teRVrajz, táVRepülés, néVRontó, hírnéVRontó, sziVRitmus, sziVRepesztő, táVRecsegő,

Szóbokor: VéR

Fogalomkőr: VöRös

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Bővebben…

éR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> éR> Gyök> Mértékgyök> Mennyiséggyök

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

Szóbokor gyökszint: Első szint

Jelentése: út

Fogalomkőr: Célba jutni
Szó fajtája: Főnév, Ige

Leírás:

  • éR> Mennyiséggyök> ami elvezeti az éltető vizet és VÉR-t. A célba juttatja.
    • mennyiség meghatározó, jelig éR a viz,
  • éR> Mértékgyök, hosszúság meghatározó, válláig éR a haja,
    • távolság meghatározó, eléri a falut
    • idő meghatározó, időre oda éR.
  • éR> toldalék, rag, képző

Kialakulása: éR: szó">Ősszó> éR: főnév> éR: ige; Magyarkor> éR> toldalék, rag, képző; Újmagyar

Eredet: Ősgyök> Ősmagyar

Források: Bővebben…

eR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó>  szó">Kéthangú gyökszóeR> Elavult gyökeR> gyök> Mértékgyök

 

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint.

 

Jelentése: maga a forrás, az Eredet

 

Fogalomkőr: Eredet

Szó fajtájaFőnév

Leírás:

eR, a piReg, pöRög, foRog szavak központi hangja, a KőR mozgás, a KőR fogalomkép megjelenítője. Az eR hang maga az eRedő, az eRedet, a forrás, ahol eRed az éR, ami lehet patak, de testünket átszövő éR hálózat, ami a VéR szállítására hívatott. A VéR a testünkbe kering, foRog. A foRásvíz, ahol az éR-ből, patakba, folyóba, majd tengerbe ömlés után visszatér szintén foRog.

Kialakulása: szó">Ősszó

Eredet: Ősgyök

Források: Bővebben…