A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.
A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.
Ilyen fogalmak használata megtévesztő, ahogy a fogalom sugallja, és ahogy közismerté vált, úgy ilyesmi nem volt, és nem is lesz soha. Népvándorlás helyett elvándorlást használok. Olyan, hogy egy nép fogja, magát felkerekedik és odébb áll nem létezik. Nagyon naivnak kell annak lenni, aki úgy gondolja, hogy az elvándorlások során egy adott környezetből mindenki egyszerre, vagy rövid időn belül elmegy. Erre legfeljebb történelmi vagy természeti csapás következtében lehet utalni, de még akkor is kell, hogy maradjon az eredeti népből egy nagyon kicsi létszám a kiürült terület túléléshez, ami elegendő az eredeti nyelv beolvadásához, egy új, vagy egy győztes nyelvbe, netán az eredeti nyelv terjedhet el újra. A puszták népei, a szittyák[1], azok harcosai, szervezett egységei, esetleg elfoglaltak területeket, legyőztek népeket. Mégse ez a jellemző.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mag; jelenthet növényi, állati, emberi magot (ondót), továbbá úgy magmiro magzat alakjában gyermeket is, ami a kicsi fogalmával is összeköti, de jelent ezen kívül még lényeget, központot is.
Mák; jellegzetesen, közmondásosan kicsi mag. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A ma magyarnak elnevezett nyelvben.
Szócsoporton azoknak a szavaknak a felsorolását értjük, melyek egy adott ősmagyar, vagy magyar eredetű törzs, vagy nép, népcsoport nyelvében fellelhető. Minden őstörzsünknek megvan a maga vallásos szimbolikája jelképe, ezeknek az elnevezéséből jön létre a szimbolikát alkotó szócsoport. Ezek a szavak, az illető törzs, vagy nép, nyelvében is azonosítható, hiszen ezek köré a szavak köré épül fel a törzsi nyelv. Ezeknek az őstörzseknek a nyelve, ragozó sőt az utóvető szerkezetük azonos, mégis minden törzsnél idővel kialakult a saját eltérő kultúrájára jellemző, fogalmaknak, isteneknek, istenségeknek az elnevezései. Ezek az eltérések jobbára csak kiejtésben tértek el egymástól. Ennek a a kiejtéseltérésnek a nyomai még megtalálhatóak a nyelvünkben a mássalhangzók, -melyek a gyökhangok-, kiejtésének megkülönböztetésekor, ilyenek a Bé <> Bö, Cé<> Cö, eR<>Rö és minden minden gyökhang. Sajnos a nyelvünk magánhangzóinak -melyek egyedi hangok- a számát az elmúlt nyelvújítási folyamat nagyon megnyirbálta, melyek szintén meghatározói az szócsoportnak. Az őstörzsek a világba szétszóródva ugyan megőrizték a nyelvük gyökerét, a szócsoportokra jellemző gyökhangokat, de a további távolodások a szavak azonosítása során, jobbára az adott fogalom szóképén keresztül valósult meg.
A nyelvi kultúra megmaradt, a szóképek megmaradtak és ezért az ősi szóképpel és azok szavaival kommunikáló kőkorszaki emberek a nagyobb távolságokat is könnyedén áthidalták, szembe a kitanított szókép helyetti, szójelentés tartalmú modern kommunikációval.
A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.
A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata, a nyelvcsaládosítás használata a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, a helységnevek mélyebb vizsgálata kínos eredményekhez vezethet. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] , a hivatalost nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A rovás számok hasonlóan a rovás íráshoz jobbról balra róhatók, írhatók, és olvashatók.
Azt jó tudni, hogy az ősmagyar számsor is, a tízes számrendszert használta. A szumir területek egy időben ettől az ősi kárpátmedencei számrendszertől eltérően a hatos számrendszert használták.
Az alább látható számrendszer logikus felépítésének változtatása, ellent mond, a logikának és a számrendszert felborítja. Ilyen későbbi változtatás volt az etruszk és a római számrovás, ahol a hasonló jelek ellenére a félreértett szavak miatt a logika már nem működik.
Ez a folyamat is bizonyítja a magyar nyelv és a magyar szavak logikáját a gyökökbe rejlő szókép tartalmával, amit az indoeurópai nyelvek már nem értenek, csak a tanult szótári jelentésüket tudják. Sajnos a mai magyar nyelvtanítás a legjobb úton halad a felé, hogy a magyar ember se értse meg, ezt a nyelvi logikát.
Az ős-magyar számsorban a kisebb számokat, egytől-négyig, egyszerű függőleges vonalakkal jelölték. E négy függőleges vonal pedig a kéz négy ujját jelenti, míg a rézsútos vonalak a hüvelykujjat, vagyis az ötöt, illetve az ötös szám legrégibb alakját.
Kezdetnek fogadjuk el, hogy az ősmagyar V jel az ötös számot jelentette:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szóbokor szint: Második szint.
Jelentése, gyökszóképe: VéR
Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR
Szó fajtája: Főnév
Fogalomkőr: Vér.
Gyökpár: VöR – VőR
Leírás:
Elavult gyök, másképp: vér, származékai vörös, vörheny, vöröslik VĚRĚS, VĚRĚSLIK
Kialakulása: Előmagyar > Elavult szó
Elágazások:
Eredete: Magyar
FO , Fordított párja: a VöR <> RöV
Közvetlen rokon gyökszava: VőR gyök.
Források:
Szóbokor szint: Második szint.
Jelentése, gyökszóképe: VoRcog
Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR
Szó fajtája: Ige
Fogalomkőr: VoRcog
Gyökpár: VoR – VóR
Leírás:
Ismétlődő mozgást fejez ki, a vorcog, szavunkban. Fogak folyamatos ismétlődő, hanghatást keltő, mozgása a rágás, a porcogó > PoRc rágása.
Kialakulása: Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.
Elágazások:
Eredete: Magyar
FO , Fordított párja: a VoR <> RoV mely szó adja a fa faragás cselekvő hatását a rovást.
Közvetlen rokon gyökszava: VóR gyök és a porc, porcog, porcogó szavunk.
Források:
Gyökszó, Elvont gyök, Elavult Gyök.
Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR
Szóbokor szint: Második szint
Jelentése: Virít, Virág
Fogalomkőr: Pir > Piros
Gyökpár: ViR <> VíR
Leírás: Elvonatkoztatva jelenti:
A virít, élénk fogalomkőr, elvonatkoztatva a virgonc, hangutánzással a virnyákol.
Elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak itt: virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, élénk diszlő színt ölt magára. Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, ezért rokona a pír.
Kialakulása: Ősmagyar > Ősszó > magyar kor">Előmagyar kor
Eredet: Ősmagyar
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Szóbokor szint: Második szint.
Jelentése, gyökszóképe: VěR
Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR
Szó fajtája: Ige
Fogalomkőr: VěR
Gyökpár: VéR – VěR – VeR
Leírás: Elvont gyök, melyből věrěs, věrnyeg, věrhenyeg származtak; hangváltozattal a származékok is vörös, vörnyeg, vörhenyeg stb.
Kialakulása: Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.
Elágazások:
Eredete: Magyar
FO , Fordított párja: a VěR <> RěV
Közvetlen rokon gyökszava: VéR.
Források:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Két fő fajtája létezik:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
