Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.
A gyökhangok magyar kiejtéssel kimondva önálló értelmes gyököket (magyar nyelvterületen érthető szavakat) hoznak létre.

Kategória: fogalmak, gyök | Címke: | Gyök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Á -hang

Á hang

Hangtípusa:

  • A Czuczor-Fogarasi Nagyszótár szerint: Önhangzó
  • A gyöknyelvészet szerint: Egyedihang
  • Mai nyelvészeti elnevezése: Ékezetes magánhangzó.

Az „Á” hang hosszú hang. Hangmértéke, hossza két rövid „A” hangnak felel meg.

Rá jellemző példa: bá băbă, pá păpă.

Közönséges tisztább beszédben, tátott szájjal ejtett élesebb nemű, nyilt, hangot fejez ki.

Egyes tájnyelv csoportjainkban, a Palóczok, Barkók, stb. vontatott hangú öblös szájjal:

aa, aá, oa, oá, uá, ejtik.

Az „á” hang jelentései

Hangsúlytól függően: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Á hang | Címke: | Hozzászólás most!

A -hang

A

A hang

A, hang a nyelvünkben uralkodó hangosztály szerint a mélyekhez, vagyis vastagokhoz tartozik.

A szokás két egymástól alaposan különböző a hangot ismer: zárt és nyíltat.

A zárt, valamint a nyílt, lehet rövid, vagy hosszú.

  • Zárt rövid „a”van ezekben: harang, akarat;
  • Zárt hosszú „a” ezekben: aara, amaara.

A felső vármegyék, Hont, Bars, Nógrád stb. a zárt rövid a helyett nyílt röviddel élnek, s a magam nálok mägäm, harag häräg, hangokat használják.

Nyílt hosszú á van ezekben: kár, vár, tár; mely mindenkor ékezettel íródnak. Megjegyzés: A magyar nyelvet, nyelvújítóink, a német és zsidó nyelveket beszélők, a politika által műveltebbnek tartott rétegek, alakították, ezért a mai Indoeurópai mintára igyekeztek a művelt beszédből elhagyni az; „aa, ä” hangokat, és ezért ezek betűi kimaradtak a magyar ABC-ből. A szótárban Czuczor ezt így fogalmazta meg.[1]

  • Az ékezetest áhosszú tagot tesz a versmértékben: ád, ár;
  • Az ékezet nélküli mindig rövidet: hamar, magyar;
  • De hosszút, ha utána ugyanazon szóban két mássalhangzó következik adna, vannak.
  • Ugyanez a törvénye minden hangnak.
  • A zárt rövid aigen rokon a rövid o hangzóval. A régieknél
    • Arad=Orod;
    • Tihany=Tichon;
    • Bihar=Bihor.
    • Dunántúl: háza, látnahelyett hallani: házo, látno.
    • A Nyelvújítási: álmadat, álmodot; lakadalom, lako

Az ”a” hang jelentései:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: A hang, egyedihang | Címke: | Hozzászólás most!

Ly gyökhang

Ly gyökhang rovás jele:

 

 gyökhang

Jelentése: Lyuk

Kiejtve magyarul: ély, lyá, lyu, lyü, LYUK

> „Ly” gyökhang

 

A gyökhang, megfelelője a mai magyar nyelvben az „Ly” betű.

Az „Ly” a magyar ÁBC, betűi közé tartozik. A latin jelkészletben az „Ly” betű nem szerepel, létrejötte magyar nyelvterületekre tehető, mivel nem volt más betű, -a latinos fülnek-  az L és J hangok összeolvadásának hangzósítására.
Eredeti magyar hangjelölés jele a kőr közepén elhelyezett pont, vagy kisebb kőr, ami a lyukat szimbolizálja. Ez a hang jelenik meg a Lyuk szavunkba kezdőhangként. A mai, és több korai forrásnak tekintett rovásírásban, a kör közepén levő pont helyett, a kőr közepéről lefele, húzott jobb vagy bal irányú sugárvonallal jelölik.
A lyuk mind szimbólum a nyelvünk és az anyanyelvi eredeti jeleink között elrejtett jelentése a világűr fekete lyukának.
A lyuk szavunk és annak a jele, a fekete-lyuk ősi magyar szimbóluma.

A Ly gyökhang összetett hangú „Ly” betű a mai magyar ABC-ben.

Kiejtve a keményebb „L”-nek lágyított módosulata, az „L” és a „J” hangok együttes kiejtéséből a Lyuk szavunkban szereplő hangzással.

Kiejtése során elkülöníthető az „L” és a „J” hanggal való kiejtése. Hasonlóan az alábbiakhoz: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "Ly" gyökhang, gyökhang, Ősmagyar, Ősszó, Szótár | Címke: | Ly gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

M gyökhang

M gyökhang

M> gyökhang

Jelentése: Magas, magos, magvas, makkos, ma, magyar.

Továbbá: Ember, Emelt, som. 

Kiejtve magyarul: eM és Mö. 

A gyökhang párja az eN gyökhang. 

Az eM Kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel;

Kéthangú gyökei:

Ma Me Mi Mo Mu  
aM áM eM éM iM oM öM uM üM  

„M” gyökhang.

 

Rokon párja az „N” az alábbiak szerint:

Mádra – nádra

  • Meder – Neder
  • Mevet – nevet
  • Medves – Nedves

Általában az „N” hang az ajakhangok előtt, például a “B” – „M” hanggá változik:

  • Különb – külömb
  • Azonban – Azomban

T előtt:

  • Bont – bomt
  • Ront – romt
  • Csont – csomt

A jelenlegi helysírásunk itt eltér a kiejtések egyes változataitól, ezért tartják a témát kellő mélységben nem ismerők „bődületes” hibának és kérkedhetnek a megtévesztő hamis ismeretükkel.

Az „M” és „N” orrhangok olyan közel állnak egymáshoz, hogy ha az „M” kiejtésénél ajkainkat nem zárjuk, „N” hallatszik. Az „N” kiejtésénél pedig az ajkak zárásakor „M”.

Az „M” gyökhang a gyökszavak végén a „B” és a „P” hangokkal alakít ki gyökszóképzést. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "M" gyökhang, gyökhang, Ősmagyar, Ősszó, Szótár | Címke: | M gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

N gyökhang

N gyökhang

N> gyökhang

Jelentése: Nap, Nagy, Növekvő, Nő.

Kiejtve magyarul: eN és Nö. 

Az eN Kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel; aN, áN, eN, éN, iN, íN, oN, óN, öN, őN,  uN, úN üN, űN. A gyökhang a nyelvünkben, a magasság, fenség, emeltség fogalma alá vonható gyökszavak meghatározó hangja.  Párja az eM gyökhang.

Kéthangú gyökei:

Na Ne Ni No Nu  
aN áN eN éN iN oN öN uN üN  

Mint szók elején hangzó hang

  1. Azokban a gyökökben, gyökszavakban fordul elő az N gyökhang, a rokon M gyök hanggal együtt, mely gyökszavak a magasság, fenség, emeltség, szóképeket tartalmazzák.

Ilyenek:

  • Nagy,
  • Nád,
  • Nap,
  • Negéd,
  • Nevel,
  • Nő, (növök, nősz, növünk)

Gyökszavak, és ezek származékaiban. Ebben a „fent, fenséges, felszínt jelentő fogalomkőrbe tartozik az oN, ěN, öN ragok is, melyek i, u, ü végzetű szókezdeti gyökszavak után, egyszerűen N. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "N" Gyökhang, gyökhang, Ősmagyar, Ősszó, Szótár | Címke: | N gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

C gyökhang

“C” Gyökhang

C> Gyökhang

Jelentése:  Cél.

Kiejtve magyarul: Cé vagy Cö

A “C” hang a nyelvünk öszvetett (összetett) hang.

“C” hang a magyar nyelvben a  T+Z  vagy T+Sz hangok együttes ejtéséből jött létre.

 

„C” gyökhang

A magyarul ejtett „C” gyökhang köré épülő hangpár gyökök:

Kéthangú gyökei:

aC,Ca, áC, Cá, eC, Ce, éC, Cé, iC, Ci, íC, Cí, oC, Co, óC, Có, öC, Cö, őC, Cő, uC, Cu, úC, Cú, üC, Cü, űC, Cű

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "C" gyökhang, gyökhang, Hang | Címke: , , | C gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

B gyökhang

“B” Gyökhang

B> Gyökhang

Jelentése:  BaB, BuB.

Kiejtve magyarul: Bé vagy Bö

A “B” hang a nyelvünk meghatározó hangja. Az emberiség alaphangja
.

“B” az őshang.

A „B” hang az emberiség őshangja!
Alapvető tulajdonsága, hogy minden, mai tudományos vagy alternatív nyelvészeti csoportosításban, bármelyik létező hanggal legalább egy csoportba sorolható.[1]

„B” gyökhang

A magyarul ejtett „B” gyökhang köré épülő hangpár gyökök:

Kéthangú gyökei:

aB, Ba, áB, Bá, eB, Be, éB, Bé, iB, Bi, íB, Bí, oB, Bo, óB, Bó, öB, Bö, őB, Bő, uB, Bu, úB, Bú, üB, Bü, űB, Bű

“B” Kéthangú gyökök, szóbokrok:

A “B” hang kéthangú gyökszavai.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "B" gyökhang, gyökhang, Hang | Címke: , , | B gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyökhang

Gyökhangok

Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.

A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok kimondva, hangsúlyozva annak eredeti nyelvszabályozás előtti és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.

Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.

Gyökhangok kiejtve, magyarul:

Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

Kiejtésük szerint kétféleképpen csoportosítjuk a gyökhangokat (mássalhangzókat):

  • Az egyedi kísérőhang helye alapján:
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang előtt áll: eM, eF, eN, eNy, eR, eS, eSz.
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang mögött áll: Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, Mö, Nö, NYö, Pé, Pö, Rö, Sö, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.
  • Az egyedi kísérőhang, ajak állása szerint: [1]
    • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
    • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, félisten.
    • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.

A gyökhangok, kiejtve mind az „isteni” szinten található magas hangrendű magánhangzókkal, hoznak létre gyökhangot. Az „isteni” szint, az értelem adó szintje az emberi beszédnek. E nélkül a rendszer nélkül nem jöhetett volna létre a beszéd.

[1] További változatok léteztek: zárt, nyitott, hosszú és rövid.

Kategória: Gyökhang | Címke: | Gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyedihang

Magánhangzók az “Egyedi hangok”

a, á, e, ë, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.

A magyar magánhangzókat a hivatalos nyelvészetben többféleképpen szokás csoportosítani. Csoportosításuk alapja lehet például, hogy mennyi ideig ejtjük őket, vagy, hogy milyen az ajak mozgatásának módja kiejtéskor, illetve, hogy milyen hangrendűek.

  • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
  • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, fëlisten.
  • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.
  • Mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú kar, kér, árok, vad, mag, úgy, un.
Kategória: Egyedihang | Egyedihang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar ÁBC

A magyar ábécé:

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő.

p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs.

Kategória: A magyar ÁBC, Hang | Címke: | A magyar ÁBC bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva