Kiemelt bejegyzés

Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.

FZ hangpár

F-Z

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eFZé, FöZé, eFZö, FöZö

Gyökszavai: FaZ, FáZ, FeZ, FéZ, FiZ, FoZ, FöZ, FőZ, FüZ, FuZ

Megjelenési formái: FaZék, FaZekas, FáZik, FáZis, FeZ, eFeZus, FiZ, FiZet, FiZika, FiZikai, morFiZmus, foz, golFoZ, morFoZ, poFoZ, morFóZis, FőZ, szörFöZ, FüZ, FűZő, FűZőviselet, FűZődő, FüZfa, FüZet, FüZetbe, FűZeibe,  FűZzük, cipüFüZet, FúZió, FúZiók, konFúZió, diFúZ, diFúZió,

Kötött mássalhangzó párosként nem jelenik meg a nyelvünkben. A Google kereső 96 millió előfordulást regisztrált.

Szóbokor:  FŰZ

Fogalomkőr: Fűz, kosarat fűz, a fűz, vesszejéből, majd minden hasonlóan ismétlődő tevékenység meghatározója, a szóbokorba tartozó gyökök gyökképe.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

FüZ

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

ViCs

ViCs

 

Gyökszó> Kedélygyök

Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Vicsorit

A szó fajtája: Ige

Fogalomr: Szenvedő nevetés

Gyökpár: ViCs- VíCs

Leírás: 

Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet:  Magyar

Források:

VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.

VCs

VCs hangpár

V-Cs

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéCsé, VöCsé, VéCsö, VöCsö

Gyökszavai: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Megjelenési formái: VaCS, VaCsora, szaVaCSka, ViCsorog, koVáCs, VöCsög, 

Szóbokor:  Utol (hátul, végül)

Fogalomkőr: A végső lehetőség, az utolsó esély, a sor vége.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Bővebben…

Ics, Vics, Ovics,

Ics, Vics, Ovics,

Androsovics

Szláv hatás a magyar nyelvben.

A név elemzése:

Elöljáróban: Egy név soha nem alkalmas az adott személy származásának a megállapítására! A név elemzést, lehetne szóelemzésnek hívni, de én gyökelemzésnek vetem alá a szavakat.

Az Androsovics név eredetének vizsgálata során az első a „ics, vics ovics” végződés meghatározása.

A korunkra jellemző kitanított gondolkodás alkalmazásakor olyan megtévesztő következtetésekre juthatunk, melyek a magyar szavak eredetét tagadják. Ezek, részigazságok bemutatásával próbálnak igazolni nyelvi folyamatokat. Ilyesmiket olvashatunk tudományos magyarázatok során:

A szláv nyelvben „fiát” jelent az ics/vics. Természetesen a ‘cs’ alak magyar megjelenés, ami bonyolódik a svábos „ts” átírással.  Mivel Magyarországra több történelmi időszakban érkeztek ezek az emberek, így írásban eltérhetnek a végződések: ics, vics, its, vics, ich, vich, ity, vity, Horvát, szlovén, szerb, bosnyák, szlovák, ukrán, orosz, bulgár stb. nyelvterületeken használatos ez a végződés, de lehet itz, witz alak is, ez a lengyeleknél gyakori.

Téves a fenti állításokból következtetést levonni, a származásra mivel a koroknak megfelelő nemzetalakulatok kiejtése is megváltozott, és ezeknek a változatoknak a magyar leirata is más és más lett. Nem beszélve az országhatár eltolódásokról, melyek során az ott élők, a túlélés érdekében a nevüket átírással változtatták. Jó példa erre az elmúlt korok név magyarosítási láza, majd Trianon után az „elmagyarítás”, az elcsatolt területeken.

Szégyenszemre vannak, akik visszafelé gondolkodnak. Ilyenek, azok, akik a névelvonásokra hivatkozva az eredendő magyar nevet idegennek tüntetik fel, elhazudva ezzel az igazságot, hogy a magyar az egy olyan gyöknyelv, ami a ragozó, (ragasztó[1]) hozzáadó nyelvek közé tartozik, és nem elvonásokra épít, hanem hozzá rak.

Ha csak a gyakori -ics stb. névvégződések elmaradását tekintjük, eredményezhette ez a változás a szokásos magyar családnevekhez képest hosszú délszláv nevek lerövidülését, a kiejtés egyszerűsödését (tehát önmagában is a célszerűség irányába vivő folyamatokat), általában és összességben pedig az erősen idegen karakter megszűnését, illetve a többé-kevésbé vagy egyértelműen magyaros jelleg kialakulását. Ilyen változások esetében, mint például: Zsalakovics > Zsalakó, Sinkovics > Sinkó, Bajnovics > Bajna, Radovics > Radó, Kovácsics > Kovács, Gasparovics > Gáspár, Markovics > Markó vagy Márk, Jankovics > Jankó vagy Janka stb. (a példák forrása: FÜLÖP 1985).

Szerencsétlen öreg kovácsmester, akinek a szakmája öröklődött a családnevében forog a sírjában ennek az olvasása közben. Bővebben…

VéR

VéR

 

Gyökszó> Gyök>

Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: 

A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet: Ősmagyar> szó">Ősszó

Források: Bővebben…

VR

V-R hangpár

V-R

FO> R-V

Hangpár> Gyökhangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéeR, VéRö, VöeR, VöRö

Gyökszavai: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Fo> RaV, RáV, ReV, RéV, RiV, RoV, RöV, RuV, RüV

Megjelenési formái:  VaR; arcVaR, átVaR, aVaR, VaRacsk, VaRangy, VaRas, VaRás, VáR; beVáR, budaVár, oVáRium, lekVár, lesVár, siVáR, szegVáR, zaVáR, VáRok, VáRtat, VeR; átVeR, beVeR, ceVeR, heVeR, keVeR, elVár,ViRág, ViRul, VöRös, záVáR, tiVoRnya, VuRpód. TöVéRől, köVéR, testVéR, töVéR, töVéRől, VéRt.

Gyökkapcsoló-kötésben: nyelVRől, nyelVRokonság, nyelVRendszer, nyelVRe, éVRe, elVRe, szenVRe, néVRe, sáVRa, sáVRól, louVRe, koVRat (Kürt fejedelem neve), sziVRe, éVRe, aVRam, könyVRe, kedVRe, üdVRivalgás, elvRokon, teRVrajz, táVRepülés, néVRontó, hírnéVRontó, sziVRitmus, sziVRepesztő, táVRecsegő,

Szóbokor: VéR

Fogalomkőr: VöRös

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Bővebben…