RG kategória bejegyzései

Az RG hangpár az apró ismétlődések megjelenítésére szolgál. RuGdal valaki, RöGös az út. Magába moRoG, a gyomra meg koRoG. RáG az eGéR. RiGó a fa kéReG őre. Közben a nyelv szavait RaGozgatom.

RuG

RuG

 

Gyökszó> Pusztagyök> Mértékgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:  Második szint

Jelentése: rúg 

A szó fajtája: Ige> Gyüjtőszó

Fogalomkőr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RuG-RúG, RuG-RüG

Leírás: A felemelt lábával,annak sarkával, vagy talpával, térdével, üt, taszít, lök, egy tárgyat, vagy dolgot. -A nagyobb gyerek rugdalja a kicsiket.- RúG a puska, amikor lőnek vele. De büntetés is nagyobbra rúg, ha jogtalanul használod a fegyvert. Származékai: rúgás, rúgós, rúgtat, rugdos, rugdal, rugódozik, rugódik, rugaszkodik, rugdalódzik, rugó, rugós, rugózik, rugékony, rugany, ruganyos, rugalmas, rugalmasság. A RuGáshoz fel kell készülni, el kell RuGaszkodni, a lábat, a fegyvert, vagy a RuGót fel kell húzni. Az elvont fogalmú származékokban is félkészülést igénylő. A RuGás egy folyamat vége. Ez a folyamat bármikor ismételhető.

Elvont értelmű>  Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne.

Kialakulása: Ősi eredetű magyar gyökszó.

Eredet: Ómagyar: RuG= rúg> Ősmagyar: RuG= rúg, runk> Elágazás! > Dravida: urukku (átugrik)> Osztják: ronk (‘vízben gázol’)> Középmagyar: runk (rúg, átgázol rajta)> Magyarkor RuG= rúg + lásd származékai.

Források:
Bővebben… →

RöG

RöG

Gyökszó> Mérték gyök> Hanggyök>

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kipörgetett anyag.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RoG-RöG, RöG-RőG

Leírás: A helyéről kipörgett anyag.  Az eke kipörgeti a földet. PöRöG. Az víz a folyómederben a követ, a hantot, esetleg az aranyat.  Ebből lehet kőRöG, a földRöG, az aranyRöG, A hódobálásnál hóRöG. Ilyen a RöGhegység.
Magyarkor, hangutánző: düRöG, düböRöG, csöRöG, höRöG, zöRöG.

Kialakulása: A forgatott, pörgetett, össze-kopott, száradt, ragadt, kifordított (elválasztott) anyag. Ősi magyar szó.

Eredet: Előmagyar: RöG> Ősmagyar: elágazás!roge = ragadt (összeragadt)> ómagyar: RöG> Magyarkor: RöG
Források: Bővebben… →

RoG

RoG

 

Gyökszó> Pusztagyök> Hanggyök/ Mértékgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Több.

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó. Folyamat jelző rag.

Fogalomkőr: Folyamatos ismétlődés.

Gyökpár: RoG-RóG, RoG-RöG

Leírás: FoRoG, guRoG, kanyaRoG, kavaRoG, nyikoRoG, tántoRoG a kerék. CsoRoG, sziváRoG, maRoGat, zuboRoG a víz. DoRoG, duRoG, káRoG, kurRoG, táRoG a madár, táRoGat a kuruc. stb. A megvalósuló pRoGram folyamata.  A több körbefordulás a fogás (foRoG). Az egymást követő nyekkenés, a nyikorgás (nyikoRoG), A többszöri csobbanás a csorgás (csoRoG). Az egyszeri (un) esemény időben történő többszöri ismétlődése (untalan). Unos-untalan.

Kialakulása: A természeti folyamatok megjelenítése, a folyamatokat igénylő hangok utánzása, során jött létre. Később megjelenik az ismétlődő, elvont fogalmakban is.

Eredet:  Előmagyar: RoG= rogy > Ősmagyar: RoG-Gyan= roggyan> Magyarkor: foRoG, csoRoG, nyomoRoG.

Források:
Bővebben… →

RiG

RiG

 

Gyökszó> Hanggyök> Mértékgyök/Idő gyök> Puszta gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ritmus

A szó fajtája: Főnév> Hangutánzó szó

Fogalomkőr: Egy folyamat része.

Gyökpár: nincs

Leírás: RiG > megjelenik a RiGó, oRiGó, RiGht, fRiG, friGid, fRiGy, guRiGa, máRiG, iRiGál, iRiG, iRiGy, miRiGy, RiGál, madRiGál, RiGolya, 

RiGa> Tulajdonnév, Lettország fővárosa.

Rigó> Főnév madár.

RiGorózum>főnév 

Vizsga, egyetemi vagy főiskolai szigorlat, erőpróba, szigorúság, kényelmetlen helyzet, rigorózus ‘mereven szigorú’. Latin szó, a rigor (‘merevség, szigorúság’) származéka a rigere (‘mered, gémberedik, duzzad’) igéből. 

RiG> RiGmus> Ritmus

Kialakulása:  RiG> RiG-RiG Hangutánzó gyök. A folyamatosan ismétlődő rigó fütty maga az ütem, a ritmus. Az  emberi beszéd, az időmértékes verselés ritmusa.

Eredet: Előmagyar: RiG-RiG> Ómagyar: RiGmus> Elágazás! görög: ritmosz = ütemes> görög:  reo= “folyamatos, folyó”> folyik, áramlik. Magyarkor: ritmus.

Források:
Bővebben… →

RéG

RéG

Gyökszó> Mérték gyök> Időgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Az idő folyamába rejtett.

A szó fajtája:  Főnév> Névszó. szó">Határozószó> Időhatározó.

Fogalomkőr:  Ismétlődő folyamatok.

Gyökpár: ReG-RéG, RáG-RéG

Leírás: Előfordulásai a múlt idéző kifejezésekben jelennek meg.  Ilyenek RéG, RéGi, RéGiség, RéGen, RéGent, RéGente, öReG. Megjelenései: Rámutatással=Öreg> Ö! ReG= Ő! RéG-i. A fogalomkőr első megjelenése Ra, Rá, Ré Egyiptomi Napisten nevéből és a köré alakult mitológiából, RéGiségből ered.

Kialakulása: Ré-Idő> RéG=Idő> régidő> egyszerüsítve=reid> RéG

Eredet: Előmagyar:Re, Ré> Ősmagyar: ReG, RéG> Ómagyar: öReG> Középmagyar: ős-RéG> Magyarkor: Rég. Bővebben… →

ReG

ReG

Gyökszó> Pusztagyök> Hanggyök, Kedélygyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ismétlés, ismétlődés.

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó.

Fogalomkőr: Ismétlődő folyamatok.

Gyökpár: RaG- ReG, ReG-RéG.

Leírás: Elvont gyöke a ReGe, ReGél, ReGgel, szavaknak. Megjelenik az öReG, féReG, méReG, beReG, berReG, peReG, pityeReG, kéReG, ReGatt, fReGatt, ReGement, ReGenerál, ReGens, szavakban.

Kialakulása: Miként a nap ReGgel felkel, úgy ismétli mindenűt magát ez a gyök. El ReGéli az öReG dolgokat. Van akiről ez lepeReG. Ismétli önmagát, mint a ReGiment katonája. Másutt a reGiók ReGense.

Eredet: Ősmagyar: ReG=hangutánzó, hanggyök (reg-reg, breg-breg) > Ómagyar> ReG= kedélygyök> Elágazás! Magyarkor= berReG.

Források, előfordulások:

Bővebben… →

RáG

RáG

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:Második szint

Jelentése: Őrlő Ismétlődés

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó> Ige> Többes számú ige.

Fogalomkőr: Sorozatos Ismétlés. Őrlés.

Gyökpár: Rag-Rág, RáG-RéG

Leírás: Rág, morzsol,  őröl.  Általában, és hagyományos értelembe a fogaival sűrű, apró mozgással, darabol, harap. A harapás mégis más, mert csak egyes számban egyszer végzi ezt a cselekvést. A HaRap ige a RáG ige egyesszámú alakja, míg fordítva a RáG ige többesszámú alakja a HaRap.
Kialakulása: RáG> a sósav csontig rág (mar). Mondták is a beteg emberre, állatra, fene RáGja. Ahol éri folyamatossan mar.  A gonosz megrágja az ember lelkét is. Állandóan rátelepszik, rágja. Ebből származik a RáGalmaz, kifejezés. A vagányabbak mondták, hogy csak had rágja, a seggem. Aztán van akinek mindent a szájába kell rágni.

Mindenütt az elnyúló sok apró, folyamatról van szó.

Eredet: Ómagyar: Raig (rág)> Ősmagyar: Raig (mond:rág)> Elágazás! Dravida: arikku (rág, aprit)< ari (vág)> Magyarkor: RáG

Források: