Toldalékok kategória bejegyzései

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> aBElavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Bővebben…

Szó

A szó

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése, hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá, a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése. Bővebben…

Képzők

Képzők

A mai hivatalos, akadémiai nyelvtanítás szerint a szavaink alkotása közben toldalékokat használunk.
A toldalékok első helyén, közvetlenül a szótő után a képzők állhatnak.

A képző az a toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Új szót hoz létre, amely beletartozik a szókészletbe. A szavak képzőkkel való ellátását szóképzésnek, a létrejött szót pedig képzett szónak nevezzük.

A képzők fajtái:

  • Igeképző: -z, -l, -ll (falaz, csodál, kevesell)
  • Főnévképző: -ás, -és, -ság, -ség, -mány, -mény (tanulás, keresés)
  • Melléknévképző: -s, -i (iskolai)
  • Főnévi igenévképző: -ni (menni, jönni)
  • Folyamatos melléknévi igenévképző: -ó, -ő (író, repülő)
  • Befejezett melléknévi igenévképző: -t, -tt (megírt, olvasott)
  • Beálló melléknévi igenévképző: -andó, -endő (tanulandó)
  • Határozói igenévképző: -va, -ve, -ván, -vén (futva, menvén)
  • Gyakorító képző: -gat, -get, -dogál, -degél, -dögél (olvasgat, ütöget)
  • Kicsinyítő képző: -ka, -ke, -cska, -cske (fiúcska)
  • Műveltető igeképző: -tat, -tet (olvastat, kerestet)
  • Visszaható igeképző: -kodik, -kedik, -ködik (mosakodik, fésülködik)
  • Ható igeképző: -hat, -het (het, mehet)
  • Fosztóképző -tlan, -tlen, -talan, -telen (ártatlan, szótlan)

A képzőket a képzett szófajok alapján csoportosíthatjuk.

Igeképzők:

  • Igeképzők igéhez: olvasgat, nevettet
  • Igeképzők névszóhoz: sokall, falaz

Névszóképzők:

  • Főnévképzők igéhez: nézés, sütés
  • Főnévképzők névszóhoz: halász, kertész, barátság
  • Melléknévképzők névszóhoz: hazai, iskolai
  • Melléknévképzők névutóhoz: melletti
  • Melléknévképzők határozószóhoz: lenti, tegnapi
  • Számnévképzők számnévhez: negyed, negyedik

Igenévképzők:

  • Igéhez: írni, író, írott, írandó, írva

Czuczor-Fogarasi:

KÉPZŐ (2)
(kép-ez-ő) fn. tt. képzőt. A nyelvtudományban különösen így nevezzük azon szórészt, szóhangot vagy hangokat, melyeknek segitségével a nyelvszellem más új fogalom kifejezésére más új szót alkotott vagy alkot, pl. ,él’ igéből: élés, élet, élő, élénk, éldel, élv, élemény, élelem, eledel, eleség stb. melyekben az -és, -et, -ő, -énk, -del, -v, -emény, -elem, -edel, -eség szóhangokat képzőknek nevezzük, melyekből újabb képzők segitségével újabb fogalmak jelölésére ismét újabb szók származhatnak, pl. élénk-en, élénk-ség, éldel-et, élv-ez, élelm-es, élelm-ez stb. stb.