Határozószó kategória bejegyzései

SOK

A „SOK” szavunk gyökszó.

SK

Gyökhang párja az SK gyökhangpár.

Ilyenformán a legfelsőbb szintű szóbokor, amibe tartozik az a SK gyökpár alkotta szóbokor.

O

Meghatározó egyedi hangja az O[1] hang. Az Ó hang többes számú képzőként vesz részt az SK gyökhangpár meghatározásában. Ez a gyök ilyenformán a SOK szavunk, mely szó fokozva a több egy változata. Sok, több, mégtöbb[2], legtöbb[3].

Az O középképző a többes szám képzésére:

  1. Az O hang mind középképző egyes személyragos főnevek többesszámu második személyében, többes számot hoznak létre, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok).
  2. Ezt a tulajdonságot követik az ak, ek, ěk, ők többesragu nevek, az illető hangzóikra nézve, pl. ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk; szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
  3. Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.

Jelentései:

  1. Nagyszámú, nagymennyiségű, azonos dolgok kifejezése. Pl.: sok könyv, sok ház, sok ember, stb.
  2. szó">Gyűjtőszóhoz (por), búza, gabona, krumpli) kapcsolódva nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utcán. Sok búzája, sok burgonyája termett.
  3. Idő hosszának a meghatározására használjuk, sok idő eltelt, mióta Czucor ezeket a gondolatokat papírra vetette mégtöbb[4] idő eltelt Ballagi okfejtése óta.
  4. A középszerűnél több kifejezése. A kellő mértéket, a középszert, túlhaladja. Pl. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok. (Km.). Soknak sok kell.  Sok sem tarthat örökké.  Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának, azaz sokat képzel magáról. Na és ide tartoznak az okosok.

Ellentétpárja a KEVÉS

A SOK gyökszó elszármazása, megjelenése más nyelvekben.

  • A SOK szó gyökíze: SO rokon a to  to-va szó gyökével és a hasonlító fok -bb törzse maga a to felhangulag ejtve; innen a csagataj[5] tok = sok.
  • Továbbá alapfogalomban, mint egy tömegben létező sokaságot jelentők, szintén rokonok vele: csok-or, csok-ros (dupla pl. viola, szegfű, melyeknek sok szirmaik vannak); így a gyökízt illetőleg cso-mó, mi sokat, valamiből többet összekötve foglal magában; cso-port pl. ember, és csapat, azaz, sereg, falka. Kínai nyelven sú = sok (multi, omnes), si (colligere, capere; decem).
  • Egyezik vele egészben a ság ség képző is, mint sokaságra vonatkozó, pl. katonaság, papság, polgárság, ami a katonák, papok, polgárok összes serege, sokasága.  ~SÁG, ~SÉG képző.
  • A héber nyelvben suk jelentései: 1) fluxit, progressus est, 2) abundavit kifolyott, bővelkedett stb. s ennél fogva Nagy János is a magyar sok szót ahhoz hasonlítja.
  • Egyezik vele szintén egészben a török csok,
  • Csagataj csok, tok, top (Vámbéry),
  • Kínai tszűng (multi); tszůng (plura simul ligare vel caperae, omnes, omnino, simul);
  • Mongol czuk, mely ami egész, együtt, egyesített (das Ganze, beisammen, vereinigt), honnan czukcza am. halmaz (der Haufe, die Anhäufung).
  • A cseremiszben šuko, hegyi cseremiszben šuka szintén am. sok;
  • így a vogulban is szau, szagu, s a déli vogulban: šau;
  • A finn-ugor nyelvekben a rokon hangu szók érteménye: sürü.[6]

[1] Középképző pl.

[2] Még több!

[3] Rendhagyás: A nyelvünk kialakulásának a kezdetére jellemző, amikor a szóalakot új alak veszi át a szókép kifejezésére. Hasonló rendhagyás több nyelvben előfordul, a szóképek kialakulásának változása során. Ezen rendhagyást más nyelvekben is látni, pl. latinul: multus = sok, plus= több; hellenűl poluV, pleiwn; németül: viel, mehr, tótul: mnoho, wjícz stb.

[4] Fokozás. SOK- TÖBB- LEGTÖBB,

[5] Kelet-Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt és Észak-Afganisztánt magába foglaló  a Csagatáj Kánság.

[6] A példák a CZF szótárból származnak.


  • Cséfalvay Gusztáv Itt most vitatkoznék veled Pali. A gondok – gondotok között nem az a különbség hogy többes számban van, hanem birtokos raggal van ellátva. Ha többes számba tesszük, akkor gondjaitok volna, ahol a “sok”-at az “i” hang jelenti.1Kezelés
    • A gyöknyelv Köszönöm a véleményed Gusztáv. Mégis még egyszer kifejtem. Nyelvünk alakulása során a nyelvújítás és a helyesírás megváltoztatta, és helytelenné tette, elemzését- a visszafele gondolkodás. Visszafele nem lehet gondolkodni a magyar nyelvről, és a mai általam is igen tisztelt kelet és szummer nyelvel (Summerológiával) foglalkozó nyelvészek ezt az indoeurópai gondolkodást követik. A magyar nyelvi szabályokban is előszeretettel használják, -tévesen-, az elvonást. Ezzel szemben az alapgondolkodásnak építő jellegűnek kell leni, mert a nyelvünk a ragozó tulajdonsága miatt első sorban, hozzáadó, építő.

      Többes szám második személyről van szó.
      Az O hang középképző, (Ezt a fogalmat a mai nyelvészet nem így ismeri, gyöknyelvi fogalom.) Olyan személyragos főnevek, többes-számú második személyében, melyek többesszámban ok ragot vesznek fel, pl. :
      -folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett);
      -gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett);
      -hant, hant-ok, hant-o-tok ( hant-tok helyett);
      -ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok helyett);
      -húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok helyett)

      A birtoklás kifejezése a nyelvünkben teljesen másként megy végbe mint ahogy azt tanítják. A jelenlegi oktatási rendszerünk teljesen átvette, a nyelvünkbe megteremtette, az indoeurópai nyelvekre jellemző birtokviszonyt. A mi nyelvünk nem ilyen, hanem mellérendelő, nem létezik eredetileg birtokviszony. Igaz ma már használjuk.
      Mivel nem ez a téma ezt most nem fejtem ki bővebben. Máskor megtettem, talán megkeresem.

      Ui:
      Nagyon sajnálom, hogy a nyelvünket ismerők, ezeket más szabályrendszeren keresztül nézik.
      Még egy gondolat, a birtokos esetet használják egyesek a magyar nyelv gyöknyelvi szerkezetének tagadására.Szerkesztés vagy törlés
    • A közzétételhez nyomd le az Enter billentyűt.
  • Cséfalvay Gusztáv A so-cso rokonítással egyetértek. A csagataj nagy birodalmat jelent szanszkritül ha jól emlékszem. Aradi Évánál olvastam.1Kezelés
    • A gyöknyelv Nem tudom mit mondott erről Aradi Éva, de egyszer utálna jártam én is, a Csagatáj birodalomnak. Első sorban a ma is ott élők népek, magyar nyelvű kapcsolatai miatt.
      A több népből kovácsolt birodalom Dzsin(g)diszkán halála után egyik fia által teremtett világ. A fiú neve Csagatáj.
      Tatárjárás után a kárpát-medencéből elhurcolt népesség, amely népesség, részben önként, beállt a visszavonuló seregekbe, részben rabszolgaként terelve került ebbe a birodalomba magyar nyelvű volt. Szinte az egész Kárpátmedencét kiürítették! Vitték a nyelvünket.
      A később szétesett Csagatáj birodalmat végén a Timurok hódították meg, a kialakított, kialakult, népcsoportok új neveket kaptak.

      Csak azért írtam ezt a gondolatot, mert a mértékadó nyelvészek, történészek, régészek, ma éppen úgy mint régen, szívesen elhallgatják ezeknek a népeknek a kárpátmedencei nyelvi és ne adj isten genetikai rokonságát. A hab a tortán, ahogy mondják felénk, mindezt megfejelik, egy-egy új származáselmélettel, új ősöket találnak fel számunkra.Szerkesztés vagy törlés

NK

NK hangpár

N-K

Hangpár> Kötött hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eNKá, eNKö, NöKá, NöKö

Gyökszavai: Nak, NáK, NeK, NéK, NiK, NoK, NöK, NuK, NüK

Megjelenési formái: anNaK, enNeK, csóNaK,  inNáK,   Nánika, stb. Képzők, ragok. Beépültek ősi szavakba: CsóNaK, foNáK, aNaKonda, aNaK, NeKtár, NiKé, aNiKó, veroNiKa, baJNoK, rozsNoK(1), putNoK, töNKöly, koNKoly, stb.
Kötött mássalhangzó párosként a mieNK fogalomkőr meghatározója. AnyáNK, apáNK, mieNK, lelkünk, nyelvünk, ami bennüNK-van, részüNK, továbbá, a végtagjaiNK: szemüNk, lábuNK, kezüNK.  Továbbá a súlyos csapások képét fogalmazza meg: TaNK, töNK, tuNK, TöNKre, TöNKrezúzzad, ráNKmért, vagy mindkét fogalmat egyszerre: áldozuNK, uruNK, szabaditóNK. Az NK a mai magyar nyelvben a többesszám első személy jele.

Szóbokor:  Eredet: Ősmagyar> töNKöly, NeK -ed, NeK -tár

Fogalomkőr: szó">Határozószó.> Jelentése: mieNK, mindig ami közel van hozzánk, ami része a sokszor fájdalmasan hiányos egésznek. A csoNK.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

 

Magyarországon több település régi nevei. Gyökszavak, a mai magyar nyelvben határozóragként jelennek meg. Határozott keménységet, pontosságot, helyet, stb., jelentenek.

(1) Régi durva növény magyar neve. Pontosabban Magyar rozsNok.