szó kategória bejegyzései

A szó a gyöknyelvekben a gyökök összeolvasása, egymás utáni rakosgatása.

Szókép

Szókép

A magyar nyelvben megjelenő szókép fogalma nem azonos az Indoeurópai nyelvekben tanított szókép fogalmával! Sajnos a magyar nyelvoktatás ezt az indogermán változatot „tudományos formában” erőlteti a magyar nyelvre. A szókép nem szépirodalmi rétege a magyar nyelvnek, hanem alapvető jelentéshordozója!

A szókép a szó kiejtésekor, a gondolatainkban megjelenő kép.

A nyelv folyamatos átszabása során, tisztán már csak az egyszerű gyökszavakban jelenik meg, kő, tó, ház, lő, ló, luk, ág, stb.

A szó alakja és jelentése

szó alakja és jelentése">A szó alakja és jelentése

Az indoeurópai nyelvekben a szavaknak jelentése van, amit meg kell tanulni, ez a jelentés szótári jelentéstartalom.

A hivatalos álláspont szerint, a magyar nyelvben a szavak lehetnek: egyalakú, hasonló alakú és különböző alakúak. Jelentésük alapján a szavakat három csoportba tudjuk sorolni: egyjelentésű, hasonló jelentésű illetve különböző jelentésűek lehetnek.

Ezek a tulajdonságai a szavaknak csak másodlagosak, esetenként túlkompenzáltak, a csoportosítások feladata az, hogy elterelje a figyelmet a szóképről, és arról a tényről, hogy a magyar nyelvben, a tanult jelentéstartalom még mindig elenyésző a megértett szókép fogalmában megjelenített szavak számához viszonyítva.
A magyar gyermek két-háromezer gyökszó elsajátítása után már alkalmas arra, hogy 6-700 000 szót megértsen! Ez különböztet meg bennünket! Külömb-böztet, mert külömbbé tesz!

Ezt a majd egymillió szót nem kell tanulni, legfeljebb pár ezret!

Igaz, már gyermekkorban el kell sajátítani a nyelvszerkezeti felépítését ahhoz, hogy megértsük a ragozott szavakat.

Szó

A szó

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése, hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá, a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése. Bővebben…