nyelv kategória bejegyzései

Testrész, a szájüregben, a hangképzésben vesz részt, állatnak és embernek is lehet nyelve, vele fejezzük a mondanivalónkat, melynek átvitt értelemben is ez a neve. A nyelv, információt tesz közzé, mesterséges intelligenciák között is. A nyelveket rendszerekbe sorolják.

A helységneveinkről

A helységneveinkről röviden:

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcsaládosítás használata, a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, ennek a vizsgálata kínos eredményekhez vezethet. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település, keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések, melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] a hivatalost követő, nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VöR

VöR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elavult gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VéR

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Vér.

Gyökpár: VöR – VőR 

Leírás
Elavult gyök, másképp: vér, származékai vörös, vörheny, vöröslik  VĚRĚS, VĚRĚSLIK 

Kialakulása:  Előmagyar > Elavult szó

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VöR <> RöV 

Közvetlen rokon gyökszava: VőR gyök.


Források:

RV VR rovás

VoR

VoR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VoRcog

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VoRcog

Gyökpár: VoR – VóR 

Leírás
Ismétlődő mozgást fejez ki, a vorcog, szavunkban.  Fogak folyamatos ismétlődő, hanghatást keltő, mozgása a rágás, a porcogó > PoRc rágása. 


Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VoR <> RoV mely szó adja a fa faragás cselekvő hatását a rovást.

Közvetlen rokon gyökszava: VóR gyök és a porc, porcog, porcogó szavunk.


Források:

RV VR rovás

ViR

ViR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR

Gyökszó, Elvont gyök, Elavult Gyök.

Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR

Szóbokor szint: Második szint

Jelentése: Virít, Virág

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr:  Pir > Piros

Gyökpár: ViR <> VíR

Leírás: Elvonatkoztatva jelenti:

  • Virít >  Ige
  • virgonc > melléknév
  • virnyákol > képzett ige ; hang (hasonlóan a vernyákol hang bakzó macska, hangja) , virgonc fogalmakat.

A virít, élénk fogalomkőr, elvonatkoztatva a virgonc, hangutánzással a virnyákol.

Elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak itt: virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, élénk diszlő színt ölt magára. Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, ezért rokona a pír.

Kialakulása: Ősmagyar > Ősszó > magyar kor">Előmagyar kor

Eredet: Ősmagyar 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….