Nyelv kategória bejegyzései

A nyelv információtovábbító rendszer.

A gyökhangok

Gyökhangok

Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.

A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok (mind mássalhangzók), kimondva, hangsúlyozva annak eredeti, nyelvszabályozás előtti, és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.

Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.

Gyökhangok kiejtve, magyarul:

Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

A gyökök, gyökszavak elemzése során a gyökhangokat a gyökben elfoglalt helye alapján is csoportosítjuk ezek a következők: Előtétes gyökhang, közbevetett gyökhang, hátratett gyökhang, áttételes gyökhang.

Előtétes gyökhang:

A gyök képe[1] nem változik

Esetleg hangzatosabb lesz.

Ajakhangok:

á, bá:

  • amé, bámé
  • ámul, bámul
  • ámít, bámít
  • ángó, bángó
  • Andri, Bandri
  • Örzse, Börzse
  • iczeg, biczeg
  • illeg, billeg
  • ízgat, bizgat
  • ringat, bringat
  • ringyó, bregyó
  • izseg, bizseg
  • apa, papa
  • ityi, pityi
  • Ila, Pila
  • Ista, Pista
  • Erzse, Perzse
  • Anna, Panna
  • illeng, filleng
  • irka, firka
  • irics, virics

 Egyéb neműek:

  • ércze, jércze
  • égszin, kékszin
  • impók, himpók
  • öveder, höveder
  • álom, hál
  • uszít, hu szít

A gyök képe egy árnyalattal módosul:

  • anya, banya
  • állvány, bálvány
  • omlik, bomlik
  • ort, borotva
  • aláz, gyaláz
  • órias, hórias
  • odvas, pudvás
  • oszlik, foszlik
  • eny, geny

Ikerszavakban:

  • ingó-bingó,
  • elegy-belegy,
  • ákom-bákom,
  • csiga-biga,
  • csonka-bonka,
  • inczi-pinczi.

Új gyökkép jön létre

  • ér, érték, bér
  • ér (hozzá ér) fér
  • orda, borda
  • ízik (izmosodik) hízik
  • ingat, ringat
  • ém (éber, vigyázó), kém
  • alap, talap, talp
  • áj, váj
  • ás, vás
  • illan, villan
  • egyít, vegyít

Közbevetett gyökhang:

A gyök képét változatlanul hagyják:

  • Vénhedik, vénedik
  • ifjuhodik, ifjudik
  • horhol, horol
  • pirhók, pirók
  • csólk, csók
  • csólka, csóka
  • szölke, szőke
  • kámva, káva
  • potyka, ponty
  • taszínt, taszít
  • kopáncs, kopács
  • bogáncs, bogács
  • nándor, nádor (nagyúr)
  • dönt, dőt
  • loncs, locs
  • Szempez, Szemez
  • piarcz, piacz (piac)
  • csatrangol, csatangol
  • emse, eme
  • álltó, ültő (helyben) álló, ülő;
  • neheztel, nehezel
  • hitves, hites
  • sertvés, sertés

Vagy kissé módosítják:

  • molyhos, mohos
  • bérlel, bérel
  • izlel, ízel
  • szaglal, szagol
  • vérmes, véres
  • torlódik, tolódik
  • görcs, göcs
  • megye (vármegye), mesgye (földek között) stb.

Hátratett gyökhang

A gyökszó hangzását növelő toldalékok:

  • csalárd, csalár
  • fogárd, fogár
  • édesd, édes
  • könnyüd, könnyü
  • hosszud, hosszu
  • karcsud, karcsu
  • kend, ken
  • fend, fen
  • csaláng, csalán
  • foszláng, foszlán
  • szatying, szatyin
  • mócsing, mócsin
  • borzag, borza
  • ottang, ottan
  • itteng, itten
  • eperj, eper
  • szederj, szeder
  • nyirj, nyir
  • cserj, cser
  • bandzsal, bandzsa
  • kancsal, kancsa
  • hangyál, hangya
  • lopval, lopva
  • főn, fő
  • fún, fú
  • kajszín, kajszi (baraczk)
  • rubint, rubin
  • tulipánt, tulipán
  • araszt, arasz
  • fost, fos
  • választ, válasz
  • bibaszt, bibasz
  • ereszt a födél eresztje, e helyett: eresze
  • megest, meges stb.

Áttételes gyökhang

Gyökhang helyváltoztatás:

  • parányi, aprányi
  • czómb, boncz
  • elme, emle
  • ereszt v. eresz (héj), eszter
  • fěrtěng, fětrěng
  • kertěcz, ketrěcz
  • fekete, feteke
  • gyarapodik, gyaporodik
  • kebel, keleb
  • kölöncz, czölönk
  • kürt, kürtől
  • türk, türköl
  • morzsol, zsormol
  • neteksze (mint: nesze), nesztek
  • selymék, semlyék
  • szájók, szajkó
  • száldog, száguld
  • tegnap, Bodrogközben tebnak
  • tenyér, terény
  • világos, vigályos
  • szökcső, szöcskő
  • hágcsó, háskó; bökcsi (bökő légy), pőcsik
  • vakmerő, makverő
  • csadajmálé, csalamádé
  • csenevész, mecsevész stb.

2) Fonák gyök

  • bicz-eg, czib-ak;
  • bill-eg, lib-eg;
  • bog, gob;
  • bög, göb;
  • bög-re, göb-re;
  • bod-on, dob-on;
  • böd-ön, döb-ön;
  • fi-ú, if-jú;
  • facs-ar, csaf-ar;
  • fecs-eg, csev-eg;
  • gyik, kígy-ó;
  • guzs-orodik, zsug-orodik;
  • gör, rög;
  • hör-ög, röh-ög:
  • kecs-ély (kics-i), csek-ély;
  • köp, pök;
  • kot-ló (bárány), tok-ló;
  • czub-ók, bucz-kó;
  • göcs, csög;
  • suh-áng, hus-áng;
  • no-szol, on-szol;
  • tév, vét;
  • vis-ít, siv-ít stb.

[1] Gyökkép> a CF szótárban: értelme. Lásd gyökszótár fogalmak, leírásánál. http://wiki.kromek.hu/?p=895

FZ hangpár

F-Z

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eFZé, FöZé, eFZö, FöZö

Gyökszavai: FaZ, FáZ, FeZ, FéZ, FiZ, FoZ, FöZ, FőZ, FüZ, FuZ

Megjelenési formái: FaZék, FaZekas, FáZik, FáZis, FeZ, eFeZus, FiZ, FiZet, FiZika, FiZikai, morFiZmus, foz, golFoZ, morFoZ, poFoZ, morFóZis, FőZ, szörFöZ, FüZ, FűZő, FűZőviselet, FűZődő, FüZfa, FüZet, FüZetbe, FűZeibe,  FűZzük, cipüFüZet, FúZió, FúZiók, konFúZió, diFúZ, diFúZió,

Kötött mássalhangzó párosként nem jelenik meg a nyelvünkben. A Google kereső 96 millió előfordulást regisztrált.

Szóbokor:  FŰZ

Fogalomkőr: Fűz, kosarat fűz, a fűz, vesszejéből, majd minden hasonlóan ismétlődő tevékenység meghatározója, a szóbokorba tartozó gyökök gyökképe.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

FüZ

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

ViCs

ViCs

 

Gyökszó> Kedélygyök

Gyökkapcsolat: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Vicsorit

A szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: Szenvedő nevetés

Gyökpár: ViCs- VíCs

Leírás: 

Kialakulása: Hun> Ómagyar> Szláv> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet:  Magyar

Források:

VICS természeti hangszó, mely a nevető fogai közől kinyomuló vékony éles hangot utánozza, honnan vicsog, vicscsan származékok. Némi módosúlattal hasonló jelentésük: vigy, vigyog; vih, vihog; vik vikog; vinny, vinnyog. Mennyiben ilyetén nevetéskor a száj széthuzódik, s a fogak kitünnek, másod jelentése nyilás, kitünés; honnan, vicsorog = fogait kimutatja; felhők közől kiviggyan a nap, sugarai kilövellenek; vinnyog a szája, meg-megnyilik, vonaglik, mintha nevetni akarna.

VCs

VCs hangpár

V-Cs

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéCsé, VöCsé, VéCsö, VöCsö

Gyökszavai: VaCs, VáCs, VeCs, VéCs, ViCs, VoCs, VöCs, VuCs, VüCs

Megjelenési formái: VaCS, VaCsora, szaVaCSka, ViCsorog, koVáCs, VöCsög, 

Szóbokor:  Utol (hátul, végül)

Fogalomkőr: A végső lehetőség, az utolsó esély, a sor vége.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Bővebben… →

Ics, Vics, Ovics,

Ics, Vics, Ovics,

Androsovics

Szláv hatás a magyar nyelvben.

A név elemzése:

Elöljáróban: Egy név soha nem alkalmas az adott személy származásának a megállapítására! A név elemzést, lehetne szóelemzésnek hívni, de én gyökelemzésnek vetem alá a szavakat.

Az Androsovics név eredetének vizsgálata során az első a „ics, vics ovics” végződés meghatározása.

A korunkra jellemző kitanított gondolkodás alkalmazásakor olyan megtévesztő következtetésekre juthatunk, melyek a magyar szavak eredetét tagadják. Ezek, részigazságok bemutatásával próbálnak igazolni nyelvi folyamatokat. Ilyesmiket olvashatunk tudományos magyarázatok során:

A szláv nyelvben „fiát” jelent az ics/vics. Természetesen a ‘cs’ alak magyar megjelenés, ami bonyolódik a svábos „ts” átírással.  Mivel Magyarországra több történelmi időszakban érkeztek ezek az emberek, így írásban eltérhetnek a végződések: ics, vics, its, vics, ich, vich, ity, vity, Horvát, szlovén, szerb, bosnyák, szlovák, ukrán, orosz, bulgár stb. nyelvterületeken használatos ez a végződés, de lehet itz, witz alak is, ez a lengyeleknél gyakori.

Téves a fenti állításokból következtetést levonni, a származásra mivel a koroknak megfelelő nemzetalakulatok kiejtése is megváltozott, és ezeknek a változatoknak a magyar leirata is más és más lett. Nem beszélve az országhatár eltolódásokról, melyek során az ott élők, a túlélés érdekében a nevüket átírással változtatták. Jó példa erre az elmúlt korok név magyarosítási láza, majd Trianon után az „elmagyarítás”, az elcsatolt területeken.

Szégyenszemre vannak, akik visszafelé gondolkodnak. Ilyenek, azok, akik a névelvonásokra hivatkozva az eredendő magyar nevet idegennek tüntetik fel, elhazudva ezzel az igazságot, hogy a magyar az egy olyan gyöknyelv, ami a ragozó, (ragasztó[1]) hozzáadó nyelvek közé tartozik, és nem elvonásokra épít, hanem hozzá rak.

Ha csak a gyakori -ics stb. névvégződések elmaradását tekintjük, eredményezhette ez a változás a szokásos magyar családnevekhez képest hosszú délszláv nevek lerövidülését, a kiejtés egyszerűsödését (tehát önmagában is a célszerűség irányába vivő folyamatokat), általában és összességben pedig az erősen idegen karakter megszűnését, illetve a többé-kevésbé vagy egyértelműen magyaros jelleg kialakulását. Ilyen változások esetében, mint például: Zsalakovics > Zsalakó, Sinkovics > Sinkó, Bajnovics > Bajna, Radovics > Radó, Kovácsics > Kovács, Gasparovics > Gáspár, Markovics > Markó vagy Márk, Jankovics > Jankó vagy Janka stb. (a példák forrása: FÜLÖP 1985).

Szerencsétlen öreg kovácsmester, akinek a szakmája öröklődött a családnevében forog a sírjában ennek az olvasása közben. Bővebben… →

VéR

VéR

 

Gyökszó> Gyök>

Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: 

A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet: Ősmagyar> szó">Ősszó

Források: Bővebben… →