gyökösszetétel kategória bejegyzései

Egész értelmes gyökök összeolvasása.

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

Gyökösszetétel

Gyökösszetétel 1.

Valaminek a valamije és a birtokos eset.

A magyar gyöknyelv szerkezetének vizsgálása során felejtsük el a belénk vert szaknyelvet, mert azok a szavak más fogalmakat tartalmaznak a nyelvünkben, mint amit jelentenek. Ilyen a szokásos utalás a birtokos esetre, amikor a tanító azt mondja, hogy „valakinek a valamije”[1] a birtokos eset. A hivatalos magyar nyelvészeti megfogalmazása ennek a kérdésnek valahogy így néz ki:

A birtokos eset, latin szóval genitivus az a nyelvtani eset, amely valaminek vagy valakinek (birtok) valamihez vagy valakihez (birtokos) tartozását fejezi ki.

Amikor a magyar nyelv, a ragozó nyelvek, a gyöknyelv szerkezetét világnézetét[2], vizsgáljuk, látjuk, hogy az mellérendelő mondatszerkezettel rendelkezik. Még a mai világban is jelentős ez az elkülönülése az indoeurópai nyelvektől. A mellérendelő mondatszerkezetben nem jelenik meg az indoeurópai nyelvekre jellemző „Birtokos eset”.  Magának a fogalomnak a használata hamis, világba tereli a fogalom használóját.

A gyöknyelvben, a „valaminek a valamije” a fogalmat meghatározó szavak szó szerint történő megértéséből adódik. Ha a ma használatos nyelvtani fogalmakat használom, akkor a valami az „Főnév”. Tehát a valaminek, ami egy főnév, a valamije, ami szintén egy főnév. Tehát egyszerűen kifejezve a valaminek a valamije egy összetett gyökszó, ami két elemből, azaz két gyökből (adott esetben főnévből) áll. Ilyenek, FaÁg, HázFal, HázTető, MagHáz, FejTető, FaLevél, stb.
A felsorolt példákból látható, hogy a „valakinek a valamije” fogalom, csak ezekre az esetekre vonatkozik a gyöknyelvben, és az nem birtoklást, hanem részt jelent.

Faág> az egész a “Fa” annak egy része az “ág”.

  • Könnyen belátható, hogy a fa és az ág együtt az egész. 
  • Az is tudjuk, hogy a fa, ág nélkül nem él.
  • A fa fogalma magában hordozza a hozzá szorosan tartozó hozzá nőt, ágat.

Ez egy egyszerű gyökösszetétel.

Azért egyszerű, mert a “fa” és az “ág”, egyaránt még mai olvasattal is, értelmes gyökszó, gyök.

A meghatározás azt is elmondja, hogy a gyök összetételben

  • az első elem, az egész,
  • a második elem, annak egy része.

A birtokos eset fogalom tévesen, kiterjeszti a gondolatkört a birtoklásra, amit az nem tartalmaz. Ezzel a félrevezetéssel, megtéveszti a tanulót. Azt sugallja, hogy a „birtokló”, tulajdona a „birtokolt”. Igaz az Indoeurópai gondolkodásmódban ez helyénvaló, anyagi érdekelvű gondolkodásmód, de azt látni kell, hogy csak addig működik, amíg van, mit, vagy kit birtokolni. Ha az egyik elfogy, mert előbb utóbb a birtoklás kiapassza a birtokoltakat, akkor feldűl (feldúl) a mutatvány.

A magyar nyelv nem ilyen.

A magyar nyelvben az egész és a hozzátartozó rész egységét, egyenrangúságát fejezi ki akkor is, ha az egész a nagyobb, a rész pedig a kisebb. Ebben az egységben az egész nem létezhet, a rész nélkül. Hogy néz ki egy ház, tető nélkül, egy ember, fej nélkül egy fa, ág nélkül. Ez a gondolkodás a természetes a túlélő gondolkodás.

Az is látható a fenti szerkezetből, hogy a hovatartozás meghatározása nem fordítható meg, mert a jelentése teljesen megváltozik. A „Valaminek a valamije” fogalomkőrben az egész határozza meg a részt, és ez a gondolkodásban nem fordíthat meg! Ágfa, tetőház, levélfa, stb.

A szóösszetétel gyökszerkezetbe történő megjelenítése a következő:

Valaminek-valamije> aminek-amije> minek> mije> nek-je> ne>je, N-J

Látható az N> ami lehet eN, éN, Ne, Nö, az elvonást az egészből történő egy rész elvételét jelenti, ez a rész az egészNeK a része. A Ne, No, Negatív, formákban megjelenik szinte minden nyelvben.

A NeK gyök jelentése: egy olyan egész, amiből egy rész hiányzik.

A Ja, Je, gyök a az egészből hiányzó részt fejezi ki.

[1] Megtévesztő magyarázat a nyelvünk szerkezetétől idegen gondolatkép, fogalom, a mások birtoklásának, vagy eszközének, ezek fogalmának a megjelenítése. Ez a megtévesztés, lehet, előre kitervel, szándékos, vagy tudatlanul majmoló. A magyar ember ezt a fogalmat nem használja, csak beletanítják. Nem használja, mert nem birtokol.

[2] Csak egyszerűen, minden belemagyarázat, nélkül azt értsünk a szó alatt „világnézet” amit az magyarul jelent.