Korszakolás kategória bejegyzései

A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi korokat, melyek, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.

VéR

VéR

 

Gyökszó> Gyök>

Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: 

A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet: Ősmagyar> szó">Ősszó

Források: Bővebben…

éR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> éR> Gyök> Mértékgyök> Mennyiséggyök

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

Szóbokor gyökszint: Első szint

Jelentése: út

Fogalomkőr: Célba jutni
Szó fajtája: Főnév, Ige

Leírás:

  • éR> Mennyiséggyök> ami elvezeti az éltető vizet és VÉR-t. A célba juttatja.
    • mennyiség meghatározó, jelig éR a viz,
  • éR> Mértékgyök, hosszúság meghatározó, válláig éR a haja,
    • távolság meghatározó, eléri a falut
    • idő meghatározó, időre oda éR.
  • éR> toldalék, rag, képző

Kialakulása: éR: szó">Ősszó> éR: főnév> éR: ige; Magyarkor> éR> toldalék, rag, képző; Újmagyar

Eredet: Ősgyök> Ősmagyar

Források: Bővebben…

BaR

BaR

 

Gyökszó> Határozó gyök> Névadó gyök

Gyökkapcsolat: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: határ> BőR

A szó fajtája: Határozó szó. Névhatározó gyök.

Fogalomr:  BaR> haBaR cselekvést meghatározó, BaR> BaRcs helység meghatározó, BaRát> kapcsolat meghatározó, BaR> BaRna szín meghatározása, BaR> SuBaRu nép meghatározása. A modern nyelvekben, sáv, sorompó, akadály, korlát, lezár, kizár. Fizikai határ.

Gyökpár: BaR-BáR, BaR-BeR

Leírás: BaR, BaRack, BaRc, BaRka, BaRla, BaRna, BaRát, SuBaR, SuBaRu (népcsoport), BaRanya, BaRázda, BaRlang, BaRom, BaRcs, BaRacska, BaRak,

Kialakulása: BR hangpár> hangutánzó szó kiejtése “a” egyedi hanggal.

Eredet:  szó">Ősszó

Források: Bővebben…

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> aBElavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Bővebben…

Ógörög kor

Ógörög kor

  1. e. 800 – i. u. 1800

Magyar –Ógörög gyök egyezések kora

Az ógörög nyelvet annak különféle nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték. Az ógörög nyelvbe beágyazódott a Kopt nyelv, ami nem más, mint az utolsó beszélt egyiptomi nyelv.

A görög nyelv, kialakulása, sok szálon kapcsolódik a mai magyar nyelvhez. A szópárhuzamok száma meghaladja a négyezret, míg a finn kis erőltetéssel éri el a hétszázat.

A Görög nyelv és a magyar nyelv kölcsönösen módosították egymást. Az ógörög kezdeti nyelvjárások több szót átvettek az az ős egyiptomi Kopt nyelvből, ami leginkább magyar gyökökkel rendelkezik. A görög- macedón nyelvátvétel, és a Pannoniában beszélt (ősmagyar) nyelvek – macedón kölcsönhatása oda vissza módosításokat eredményezett. Ennek a többszörösen összetett folyamatnak az eredménye az ógörög-magyar nyelvkapcsolat. Az első évezredben megjelenő görög műveltség rányomta a bélyegét a pannon nyelvekre. Megjelentek a HUN az AVAR és a MAGYAR nyelvekben a görög hatások, ugyanezek visszafele is, a macedón kapcsolattal folyamatosan alakították az ógörög nyelvet. Az ógörög hangok jó része elemezhető a magyar tájszólási hangokra jellemző módon. A magánhangzók, kiejtése szinte megegyezik a magyarral. Megjelennek a rövid és hosszú, a zárt és nyitott magánhangzók ép úgy, ahogy azt a mai magyarban igyekeznek elfelejtetni. Vannak (voltak) magyar nyelvjárások, ahol egyes hangokat magas szinte sivító hangon ejtettek, ez jobbára egyes népzenei anyagokban érhető utol. Ez a kiejtési forma jellemzője volt az Ógörög nyelvnek is.  Na és még egy jellemző közös forrás a hexameter. Ezt az ógörög-magyar nyelvi párhuzamot érdemes lenne részletesen feltárni.

Az ógörög írásrendszer a mai magyar írásrendszer és a rovásírások között lényeges eltérés van. Az Ógörög korra jellemző gyökkapcsolat hangja legjobban mégis a rovásokban lelhető fel. A szótárban feltárható ógörög- magyar hangkapcsolat jelölésére használom ezt a kort.

Gyűrű

Gy-R

Gyökhangpár kapcsolat: Gy-R, G-R, K-R, 

Kiejtve: GyéRö, GyéeR, GyéRö, GyöRö,

Gyökszó: GyűRű

Gyökkapcsolat: GyaR, GyáR, GyeR, GyéR, GyiR, GyoR, GyöR, GyőR, GyuR, GyüR, GyűR

Elágazás: GyűR> GyűRű

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: KeRek, KaRika, KöRbe

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: KőR

Gyökpár: Györ-GyüR, GyűR-GyúR

Leírás: GyűRű = A KőR, sávos kerülete. A kerület egy bizonyos, szélességében és mélységében  meghatározható sávja.

Kialakulása: GyűRű> GüR-osz (Ógörög kor > Kerek) átírás Gy> G

Eredet: GyűRű =Ősmagyar > Elágazás GüR -osz = Ógörög kor. GyűR= Ősmagyar > Elágazás RiNg= Latin FO Rovás

Források:

Czuczor-Fogarasi:
GYÜRŰ, GYÜRÜ, (1), (gyűr-ű, rokonok vele a hellen guroV, latin gyrus, török jüzük, magyar kör stb.); fn. tt, gyűrű-t. 1) Általán, test vagy tárgy, mely kerekre, gömbölyűre van alakítva, mely kört képez, valamit körülvesz. Nap- vagy holdfogyatkozás gyürüje. Gyürüt látni az égő gyertya körül. Száj gyürüje. Kék gyürü a szem körül. Gyürükbe fonódott kigyó. 2) Szorosb és szokottabb értelemben karikaféle szer, ékesség, eszköz. Arany, ezüst, vas gyürű az ujjakon. Köves gyürü. Karika gyürü. Pecsétlő gyürü. Függönyt tartó gyürük. Lánc gyürűi. Jegygyürű. Ajándékgyürű. Koldus-táska vállán, arany gyürű ujján, nem illenek öszve. (Km.). Az aranyból nem lesz gyürü, hacsak öszve nem verik. (Km.). Gyürüt húzni az ujjra. Gyürüt viselni. Gyürüt forgatni, váltani. 3) Bonctanban jelenti a testnek különféle köralaku részeit, milyenek: gyürügaratizom, gyürüporc, gyürüsérv stb. 4) Némely növényeken gyürünek mondják azon virágokat, melyek gyürü gyanánt kerítik a növény szárát, s egymástól bizonyos távolsagban állanak.

(2), (gyűr-ű) fn. tt. gyűrűt. Bizonyos növények faja: fekete gyűrű, v. feketegyűrű-jávor (acer tartaricum), néhutt, pl. a Duna mellékén sürje v. sürgyefa; vörös gyűrű, v. vörösgyűrű-somfa (cornus sangvinea); gyürüfű, máskép: farkasboroszlán (Daphne mezereum); vörösgyűrű fű, máskép: aranyos ritkaréj (solidago virgaurea); a sür vagy sarj szótól vették nevezetöket. Bővebben…

Korszakolás

A nyelvtörténeti korok meghatározása a mai tudományos gondolkodás tükrében történik. A nyelvtudományok nem adnak választ, a nyelv, a beszéd keletkezésére. A nyelv keletkezésének  szempontból nem tudják meghatározni, a kialakulás körülményeit. Teóriák léteznek ebből a szempontból. Ezeknek a teóriáknak közös tulajdonsága, a saját állításaik részletekbe történő kutatása.
A nyelvtudományok, a teóriáik sokszor erőltetett bizonygatásával szemben, nem keresik a választ az ősi nyelvek meghatározására, helyette a nyelvek kategóriákba sorolásával igyekeznek, bizonygatni fontosságukat. Ezt a folyamatot összehasonlító nyelvészetnek hívják.

A tudományos nyelvészet, ismerve a hibáinak a kézenfekvő alapjait, olyan nyelvi meghatározásokat tesz, és ezeket kötelező jelleggel tanítja aminek az alapja, az alapgondolata, finoman szólva is hiányos. Ez a nyelvtudományokat alapjaiban kérdőjelezi meg.

A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi hatásokat, melyek oda vissza hatásokkal, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.

A hivatalos magyar nyelvtörténeti korok

  • Előmagyar kor i. e. IV. évezred – i. e. 1000 (a finnugor nyelvészet ezt nem ismeri el)
  • Ősmagyar kor i.e. 1000–i. sz. 890
  • Ómagyar kor 896–1526
  • Középmagyar kor 1526–1772
  • Újmagyar kor 1772–1920
  • Újabb magyar kor 1920 – napjainkig

A gyökök korszakolása

Folyamatos frissítés!
Utolsó frissítés: 2015 10. 28.