Ősmagyar kategória bejegyzései

A honfoglalás előtti magyar nyelv. Az ősmagyar kor nyelve Ősmagyar kor (181- 896) Az első magyarra visszavezethető szavaktól a honfoglalásig. Ebből a korból maradtak ránk a Szittya, Hun, Avar, Magyar nyelvemlékek, kárpát-medencei és székely–magyar rovásírással írt fennmaradt töredékek.
-Szkita, Hun, Avar, nyelvtöredékek.
-Kárpát medencei rovásemlékek

RV VR rovás

VöR

VöR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elavult gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VéR

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Vér.

Gyökpár: VöR – VőR 

Leírás
Elavult gyök, másképp: vér, származékai vörös, vörheny, vöröslik  VĚRĚS, VĚRĚSLIK 

Kialakulása:  Előmagyar > Elavult szó

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VöR <> RöV 

Közvetlen rokon gyökszava: VőR gyök.


Források:

RV VR rovás

VoR

VoR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VoRcog

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VoRcog

Gyökpár: VoR – VóR 

Leírás
Ismétlődő mozgást fejez ki, a vorcog, szavunkban.  Fogak folyamatos ismétlődő, hanghatást keltő, mozgása a rágás, a porcogó > PoRc rágása. 


Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VoR <> RoV mely szó adja a fa faragás cselekvő hatását a rovást.

Közvetlen rokon gyökszava: VóR gyök és a porc, porcog, porcogó szavunk.


Források:

RV VR rovás

ViR

ViR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR

Gyökszó, Elvont gyök, Elavult Gyök.

Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR

Szóbokor szint: Második szint

Jelentése: Virít, Virág

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr:  Pir > Piros

Gyökpár: ViR <> VíR

Leírás: Elvonatkoztatva jelenti:

  • Virít >  Ige
  • virgonc > melléknév
  • virnyákol > képzett ige ; hang (hasonlóan a vernyákol hang bakzó macska, hangja) , virgonc fogalmakat.

A virít, élénk fogalomkőr, elvonatkoztatva a virgonc, hangutánzással a virnyákol.

Elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak itt: virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, élénk diszlő színt ölt magára. Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, ezért rokona a pír.

Kialakulása: Ősmagyar > Ősszó > magyar kor">Előmagyar kor

Eredet: Ősmagyar 

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VěR

VěR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VěR 

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VěR

Gyökpár: VéRVěRVeR

Leírás: Elvont gyök, melyből věrěs, věrnyeg, věrhenyeg származtak; hangváltozattal a származékok is vörös, vörnyeg, vörhenyeg stb.


Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:

  • Perzsa: bor = pir


Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VěR <> RěV 

Közvetlen rokon gyökszava: VéR.


Források:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VeR

VeR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó, Elvont gyök.


Szóbokor szint: Második szint.

Jelentése, gyökszóképe: VeR 

Szóbokor gyökszavai:   
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Ige

Fogalomkőr: VeR

Gyökpár: VeRVéR 

Leírás:  Ismétlődő mozgást fejez ki, az üt szó által meghatározott cselekvést közvetítő ismétlés. Meleg vérűek verése vérrel jár. Ez a cselekvés sorozat elvontan, elvont fogalomként, gyök">elvont gyökként, a VeRs szavunkban jelenik meg. Gondoljunk arra amikor a veressel soronként ostorozunk.


Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar > Ómagyar > Előmagyar > Napjaink.

Elágazások:

  • Dravida: eri, arei =üt, ver szerént.
  • Török: vurnak, csagataj ny. ur-mak = verni.
  • Hindu: vurus, urus = verés, verekedés, harc. 
  • Latin verber, verbero.


Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a VeR <> ReV mely szó adja a fémek felületén képződő, védő, vagy salakréteg nevét. Reve.

Közvetlen rokon gyökszava: VěR mely szó a VěRest (másutt vörös) szót jelenti szintén a VR szócsoportba tartozó gyökszó, de nem került kibontásra.


Források:
CzF. :

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VáR

VáR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó > Elvont gyök


Szóbokor szint: második szint.

Jelentése, gyökszóképe: Helyben történő figyelés.

Gyökszavai:  VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VúR

Szó fajtája: VáR: Főnév, VáR: Ige

Fogalomkőr: Helyben maradni.

Gyök Párja: VaR- VáR

Leírás: A helyben maradás, a bizonytalan ideig tartó figyelem állapotának a jelentése, a VÁR (ige), a várakozás.  Ebből alakult ki a vár (főnév) Várakozó emberek által, vagy részére kialakított , épített, erős földel, sáncokkal, később falakkal körbevett, védett, védelmet adó  hely. Mai értelembe erőd. Erőd építményként történő elnevezése az igéből származik. VáR; Ige > VáR; erőd, erődítmény főnév. A védelmét a VaR adja. A VaR a behegedt sebhez hasonló környezettől elválasztó, abból kialakult hártya a földön aVaR,  a testben VéR a várban a fal adja. A vár szó: ige <> főnév kettéválása az Ógörög korra tehető.

Kialakulása: Ősszó>  Ősmagyar> Ómagyar> Előmagyar> Napjaink 



Eredete: Ősmagyar
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RV VR rovás

VaR

VaR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyök, GyökszóVaRR formában, Elvont gyök.


Szóbokor szint: harmadik szint.

Jelentése, gyökszóképe: Heg, héj, hártya. Behegedt seb.

Gyökszavai:   VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR


Szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: Alvadt Vérből képződő réteg.

Gyök Párja: VaRVáR


Leírás:  A testrészek sérülése esetén, azok felületén a védelmére képződő vékony réteg, hártya. Feladata a testrészt gyógyulásáig óvni.  Elszáradt, később, a feladatát elvégezve, porladó vér. Az emberi seb felületén VaR, a föld felületén aVaR.

Hasonló hangzású, a hosszú R hanggal a VaRR ige, mely szavunk két dolog egymáshoz történő rögzítésének a neve. Hasonlóan a bevarosodott testhez, annyi eltéréssel, hogy itt a megszilárdult vér helyett, régebben természetes, ma már jobbára mesterséges szálakat használnak.

Kialakulása:  Ősszó > Ősmagyar



Eredete: Magyar

FO , Fordított párja: a RáV mely szó a ReV szóval egy szóbokorban hasonlóan adja a fémek felületén képződő, védő, vagy salakréteg nevét.


Források:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vér sejt nagyítva.

VéR

VéR
Gyökszó

Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR

Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR

Szóbokor szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> Ősmagyar > Ősszó > Jelenkor

Eredet: Ősmagyar 

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> Kéthangú gyökszó> aB > Elavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható gyök">elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….