Ősmagyar kategória bejegyzései

A honfoglalás előtti magyar nyelv. Az ősmagyar kor nyelve Ősmagyar kor (181- 896) Az első magyar törzsszövetség megalakulásától a honfoglalásig. Ebből a korból maradtak ránk a Szittya, Hun, Avar, Magyar nyelvemlékek, kárpát-medencei és székely–magyar rovásírással írt fennmaradt töredékek.
-Szkita, Hun, Avar, nyelvtöredékek.
-Kárpát medencei rovásemlékek

VéR

VéR

 

Gyökszó> Gyök>

Gyökkapcsolat: VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VoR, VöR, VuR, VüR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: VéR

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: VöRös

Gyökpár: VeR- VéR, VáR-VéR

Leírás: 

A vér testnedv. A vörös szín a nevét is tőle kapta. Magyar szó mindkettő. Folyékony szövet. A VéR szállítja az élethez szükséges anyagokat az oxigént, széndioxidot, tápanyagot, vizet, anyagcsereterméket, hormonokat Részt vesz a testhőmérséklet-szabályozásban. A vér erekben  (éR) folyik, a szívtől a testen keresztül, a szív felé.

Kialakulása: VéR> szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor

Eredet: Ősmagyar> szó">Ősszó

Források: Bővebben…

ab

Gyökhangja: “B”

aB

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> aBElavult gyök

 

Gyökkapcsolat> aB, áB, eB, éB, iB, oB, öB, uB, üB   FO> Ba, Bá, Be, Bé, Bi, Bo, Bö, Bu, Bü

 

Szóbokor gyökszint: Első szint

 

Jelentése: Bent

 

Fogalomkőr: Be

Szó fajtája: Képző

LeírásaB FO Be> aBa, Ba> aBBa hangsúlyosan bele és benne! Az aBba aB nélkül nem egész, ha bent van akkor közelit az egészhez. A hangsúlyozás gyöke. A gyökösszetételekben az eredeti gyökhangnak vagy gyökszónak a hangsúlyozása.

Előfordulások:

Gyökhang gyökösszetétellel történő hangsúlyozás: “b” + aB = baB, “h” + ab= haB, “sz” + aB= szaB, “r”+aB= raB, ide sorolható elavult gyökök: caB, daB, faB, gaB, kaB, jaB,  stb.

Gyökszó összetétellel történő hangsúlyozás: tág> tágaB, új> újaBb, híg> hígaBb, aBlak, aBrak,  stb.

Kialakulása: “B” > aB

Eredet: Ősmagyar

Források: Bővebben…

Gyűrű

Gy-R

Gyökhangpár kapcsolat: Gy-R, G-R, K-R, 

Kiejtve: GyéRö, GyéeR, GyéRö, GyöRö,

Gyökszó: GyűRű

Gyökkapcsolat: GyaR, GyáR, GyeR, GyéR, GyiR, GyoR, GyöR, GyőR, GyuR, GyüR, GyűR

Elágazás: GyűR> GyűRű

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: KeRek, KaRika, KöRbe

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: KőR

Gyökpár: Györ-GyüR, GyűR-GyúR

Leírás: GyűRű = A KőR, sávos kerülete. A kerület egy bizonyos, szélességében és mélységében  meghatározható sávja.

Kialakulása: GyűRű> GüR-osz (Ógörög kor > Kerek) átírás Gy> G

Eredet: GyűRű =Ősmagyar > Elágazás GüR -osz = Ógörög kor. GyűR= Ősmagyar > Elágazás RiNg= Latin FO Rovás

Források:

Czuczor-Fogarasi:
GYÜRŰ, GYÜRÜ, (1), (gyűr-ű, rokonok vele a hellen guroV, latin gyrus, török jüzük, magyar kör stb.); fn. tt, gyűrű-t. 1) Általán, test vagy tárgy, mely kerekre, gömbölyűre van alakítva, mely kört képez, valamit körülvesz. Nap- vagy holdfogyatkozás gyürüje. Gyürüt látni az égő gyertya körül. Száj gyürüje. Kék gyürü a szem körül. Gyürükbe fonódott kigyó. 2) Szorosb és szokottabb értelemben karikaféle szer, ékesség, eszköz. Arany, ezüst, vas gyürű az ujjakon. Köves gyürü. Karika gyürü. Pecsétlő gyürü. Függönyt tartó gyürük. Lánc gyürűi. Jegygyürű. Ajándékgyürű. Koldus-táska vállán, arany gyürű ujján, nem illenek öszve. (Km.). Az aranyból nem lesz gyürü, hacsak öszve nem verik. (Km.). Gyürüt húzni az ujjra. Gyürüt viselni. Gyürüt forgatni, váltani. 3) Bonctanban jelenti a testnek különféle köralaku részeit, milyenek: gyürügaratizom, gyürüporc, gyürüsérv stb. 4) Némely növényeken gyürünek mondják azon virágokat, melyek gyürü gyanánt kerítik a növény szárát, s egymástól bizonyos távolsagban állanak.

(2), (gyűr-ű) fn. tt. gyűrűt. Bizonyos növények faja: fekete gyűrű, v. feketegyűrű-jávor (acer tartaricum), néhutt, pl. a Duna mellékén sürje v. sürgyefa; vörös gyűrű, v. vörösgyűrű-somfa (cornus sangvinea); gyürüfű, máskép: farkasboroszlán (Daphne mezereum); vörösgyűrű fű, máskép: aranyos ritkaréj (solidago virgaurea); a sür vagy sarj szótól vették nevezetöket. Bővebben…

SzéR

SzéR

 

Gyökszó> Mértékgyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: TéR,

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzeR-SzéR

Leírás: Elválasztott dolog, sorozat, terület neve.  Az egész lényege, sűrűje, kivonata. A sűrűje a SzüRü, helyének a neve.

Kialakulása: 

  • SzéR> Ősmagyar, SzéRü,= a környező földeken megtermelt gabona, tárolásának és feldolgozásának a helye. > gabonaSzéRű
  • SzéR> Ómagyar, SzéRdék= tejétel A tejből elválasztott savós tej régi magyar neve.

Eredet:  SzéR : Ősmagyar

Források:

Czuczor-Fogarasi:

(szér-ü) fn. tt. szérü-t, tb., ~k. Keményen levert, kivált agyagfölddel megtömött kisebb-nagyobb kerületű térség a mezei gazdák majorjaiban, vagy tanyáin, hol a gabonát nyomtatni, csébelni és szórni szokták. Szélesb ért. ide tartozik azon tér is, hová a nyomtatni vagy csépelni való gabonát öszvehordják. Nyílt, kerített szérü. Asztagokkal rakott szérű. “Miként forgószéltől szérőben (ex area) elragadtatott por.” (Bécsi cod. Ozeas. XII.). Régies és tájdivatos kiejtéssel: szérő v. szűrű. Ha eredeti magyar szónak tekintjük, alakja azt mutatja, hogy az ő v. ű képző, a gyöke szér, és hasonló a gyürű, gyöpű, csöpü, lapu szókhoz. Továbbá ha azt veszszük alapul, hogy a szérü tért (latinul area) jelent, úgy látszik, gyöke szér nem egyéb, mint a tompább nyelvhegyi hanggal kiejtett tér, és így szérü am. térü, t. i. hely. Vagy pedig, mivel a magyarok ősi szokás szerint a gabonát csűrökben, vermekben (sírokban) tartják, azt is vélhetnők, hogy szűrű am. csűrű, vagy síru, azaz csűrökkel, sírokkal ellátott tér. Egyébiránt rokonnyelveket vevén tekintetbe, legközelebb áll hozzá a mandsu sori (Boden zum Aufbewahren des Getreides, Kornboden), mongolul pedig szűrű am. szín, (Schoppen, Remise). Vámbéry társunk szerént az ozmanli szergi szőnyeg, melyen az árucikkek kirakatnak, szer-mek (kiterítni) igétől, és a csagataj szergü sík hely, vagy sík tér, hová bizonyos nedves testek száritásra kiteríttetnek.

szó magyarázat
böszér
orszér
szér
szérdék
szérfelettiség
széria
Szérók Capricorni (állat)
szérő
szérum
szérum akcelerátor Faktor VII (biokémia)
szérum glutamát-oxálacetát transzamináz (SGOT) Aszpartát aminotranszferáz.
szérum hepatitis vírus Hepatitis B vírus.
szérum prothrombin konverzió akcelerátor (SPCA) Faktor VIi.
szérum reactio / reakció Szérumbetegség.
szérű A falusi gazdaság egyik legfontosabb színtere volt. Itt helyezték el a gabonaasztagokat “Nyár-éjszakán a grófi szérün. Reccsen a deszka-palánk…(Ady Endre: A grófi szérűn, 1907).
szérű Az a térség (többnyire a gazdasági udvar végén vagy mögött), ahol régen a gabonát csépelték, azaz körbehajtott lovakkal kitapostatták. Szérűskert.
szérül
szérül
teszér
viszér

SzëR

SzëR

A magyar helyesírása: szer

Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot, a vastag „ě” már elveszett. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta. Ez a szócikk a SzëR gyökszóval a SzëRkëzët szavunkban lévő gyökről szól. A másik „e” hang a SzeRetet, szavunk „e” hangja, azt az előző szócikk tartalmazza.

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzěR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: eszköz, SzëRszám

A szó fajtája: Főnév> Jëlën idejű főnév.

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzëR, SzëR-SzáR

Leírás: Valamit többSzöRöz. Össze SzoRoz vagy SzëRëz. A sokSzoRozás lehet SzëRvezkedés is.

Előfordulások: 

alapSzëR, álomSzëR, álSzëR, anyagSzëR, beSzëRëz, beSzëRző, boltSzëR, bűvSzëR, céhSzëRű, célSzëRű, címSzëRű, csodaSzëR, dögSzëR, egySzëR, ëgySzëRës, ëgySzëRi, ëgySzëRre, ëgySzëRte, ëgySzëRű, ékSzëR, elégSzëR, életSzëR, ëllënSzëR, ëlőSzëR, enyhSzëR, ënnyiSzëR, észSzëRű, ëzërSzëR, faféSzëR, félSzëR, félSzëRű, féSzëR, fogSzëR, furóSzëR, füstSzëR, fűSzëR, fűSzëRes, fűSzëRez, fűSzëRíz, gyúSzëR, hadSzëR, hangSzëR, harcSzëR, háziSzëR, hetedSzëR, hétSzëR, hétSzëRi, hűtőSzëR, időSzëRű, illatSzëR, ingerSzëR, íróSzëR, írSzëR, jogSzëRü, jóSzëRű, kémSzëR, kénySzëR, képSzëR, kétSzëR, kétSzëRi, kínSzëR, kisSzëRű, korSzëRű, látSzëR, lázSzëR, lépSzëR, lőSzëR, módSzëR, műSzëR, négySzëR, nyakSzëR, okSzëR, okSzëRes, okSzëRű, oldóSzëR, olySzëRü, óSzëR, óSzëRű, ovóSzëR, óvóSzëR, óvSzëR, őrSzëR, ösSzëRű, papSzëR, piacSzëR, pótSzëR, rágSzëR, rendSzëR, sebSzëR, smasSzëR, sokSzëRű, számSzëR, szëmSzëR, SzëR, SzëRáj, SzëRárus, SzëRb, SzëRcseg, SzëRdár, SzëRdás, SzëRdék, SzëRdica, SzëRek, SzëRén, SzëRënád, SzëRëncs, SzëRént, SzëRény, SzëRész, SzëRëz, SzëRfalu, SzëRfű, SzëRgény, SzëRha, SzëRház, SzëRi, SzëRin, SzëRint, SzëRít, SzëRk, SzëRkëd, SzëRkën, SzëRkët, SzëRkëz, SzëRkmű, SzëRm, SzëRnyë, SzëRnyű, SzëRrë, SzëRszám, SzëRszëm, SzëRtár, SzëRtári, SzëRtë, SzëRtës, SzëRű, SzëRv, SzëRva, SzëRves, SzëRvëz, SzëRvëző, SzëRvi, SzëRvíz, SzëRvtan, SzëRzés, SzëRzési, SzëRzët, SzëRzeti, SzëRzett, SzëRző, SzëRzői, szóSzëRv, tákSzëR, tanSzëR, tanSzëRű, tápSzëR,, tízSzëR, tűzSzëR, vasSzëR, védSzëR, veseSzëR

Kialakulása: 

A SzëR (vegySzëR, gyógySzëR, stb.) szavunk gyökszó. Egyik jelentése: “Általán, holmi anyagi jószág, vagyon, portéka. Mindenféle SzëRrel üzérkedni. FűSzeR, ócska SzëRek.” (Czuczor-Fogarasi szótár.)  Nyilvánvaló ennek az ára, vagy adója, a SzëRpénz[1]. A SzëR gyökszó képét a hun világba lehet visszavezetni. A hun gazdaságban a lakóépületek végén volt egy SzëR. A SzëR ëgy összetákolt nagyobb hodály. Később az ősmagyarban ez lett a féSzëR. A SzëRbën közös életet élt, a hun harcoshoz rendelt, csatlósok köre, a segédek, az elfogott ellenséges katonák, akik szabad emberként élhettek a hun gazdaságban. Itt voltak az állatok, a gabonák és a vagyont jelentő értékek. Az emberek voltak a SzëR-ben a SzëRbek.(Később az ősmagyarban.)

A SzëR gyök nem keverhető a SzeR, valamint a SzêR gyökkel. Mentsük meg a zárt ë hangot, a mély ě már elveszett!

A SzëR szó használata, a honfoglalók nyelvezetében is megjelent. Árpád korában a SzëRvëzést és annak a helyét, ahol rendelkeztek (rend-del-let) a továbbiakról. Itt kerültek mëgkötésrê a SzëR-ződésëk. Ez sorozatot jelent a SzëR -ëk sorozatát, ahogy a pince-SzëR, az egy vonalban álló pincék, házak sorát, a SzëR-tüzek sora, na és a tár ahol mindezt rëndrë, tárolják a SzëRtár. Igen ilyen értelembe, az “e” hangok összevonása után, jelentheti a ReN-det.

Eredet:  szó">Ősszó: SzëR> HUN: SzëR> Ősmagyar: SzëR>  Magyar: SzeR

[1] Aranybulla’1222; 3.czikely. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

SzáR

SzáR

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint.

Jelentése: MaGból eredő SaRj, később SzáR, majd TöRzs, idővel elSzáRad.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzáR-SzëR

Leírás: Magból eredő, Törzs.

Kialakulása: A mag vagy csíraképes növényrész, fejlődésének életének a leírása. Lehet a sarjadó élet szára, kifejlődve a törzse, ami tartja a hajtásokat, ágakat, ha elhal, akkor lekopaszodik, és tar lesz.

Eredet:  szó">Ősszó: SzáR, elágazások: SaRj, TörZs, (Amig törzs, addig derék!) TaR. (Szár László)

Források:

Bővebben…

SzaR

SzaR

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: Bélásár, ürülék. Szleng> értéktelen, bűzös, rossz, rosszízű.

A szó fajtája: főnév

Fogalomr: Sorozatos melléktermék.

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzaR-SzëR

Leírás:  A lét fenntartásához szükséges folyamatok, mellékterméke.

Kialakulása:  Ősi eredetű magyar gyökszó. Ősmagyar.

Eredet:  szó">Ősszó> Ősmagyar> Magyarkor
A léthez, felhasznált táplálék megmaradt része. 

A lét folyamat az élet folyamata. Fenntartásához folyamatosan élelemre van szükség. Ez az élelem a táplálék. A mai “élet” fogalmán túl ide tartozik a kozmikus létezés is. Bővebben…