Szanszkrit kategória bejegyzései

Hangrendszerében fellelhetők (a többi indoeurópai nyelvtől eltérően) a hehezetes zöngés mássalhangzók /gh, dh, bh/ és megkülönbözteti a rövid és hosszú magánhangzókat /i, í stb/. Ez lehetővé teszi a magyarhoz, hasonló időmértékes verselést. A névszók három nemet különböztetnek meg: hímnem, nőnem, semlegesnem. Az egyes és többes szám mellett létezik a kettes szám is. Hasonlóan a magyar kéz, láb, órr szavakhoz melyek kettőt jelentenek.

VoD

VoD

 

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint:Második szint.

Jelentése: Víz.

A szó fajtája: Főnév.

Fogalomr: VaD

Gyökpár: VoD-VóD és VoD-VöD

Leírás: Egy folyadék, ami beiVóDik, felsziVóDik, felfuVóDik tőle aki megissza.  A VoD maga a VaD víz. Ahogy beiVóDik egy VöDör VoDka, majd felsziVóDik, úgy már több VöDör VoDa kell hogy a felfuVóDás elmaradjon.

Kialakulása: iVoD, ciVóDik, saVoD (saVaD), óVoD, szavak, értelemadó gyöke.

Eredet: Szanszkrit: uda> elágazás szláv VoD, VoDa

Források: Bővebben…

BuB

BuB

Gyökszó

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kiemelkedés.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BuB-BúB és BuB-BüB

Leírás: Kiemelkedés, elsősorban a fejen, kalapon, háton, gyakori a madarak fején, pl. Búbos vöcsök: Madár. A búbos vöcsök a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó karcsú vízimadár faj.

Kialakulása: B Gyökhang> Bu gyökszó> BuB Gyökszó a Bu méreteiben megnövelt változata.

Eredet: Bu (Szanszkrit BuB)> Hun (BuB)> Ómagyar (BuB)! elágazás> dravida: muppu, mup (kiálló)> mu (kiáll)

Források:

Czucor-Fogarasi:

BÚB
fn. tt. búb-ot. Általán csomódad alaku gömbölyü kinövés, kidudorodás; kemény ajakhanggal: púp. 1) Némely madarak fején emelkedő tollcsomó. Kakas, tyúk, galamb, pacsirta búbja. 2) Némely fejkötők földudorodó teteje, máskép: bóbita. 3) A kalapok azon része, mely közvetlenül a fejtető fölött emelkedik s azt befödi. Alacson, magas búb a kalapon.
Származékai: buba, búba, búbor, búbos, búboz, stb. Rokonságait l. BÓB alatt. Bővebben…

Szanszkrit

Szanszkrit

(melléknév)
Szanszkrit

A szanszkrit, más néven ó indiai az egyik legősibb nyelv. Az ókori Indiában beszélték, ma a hindu vallás szent nyelveként használják. Szerepe hasonló az ázsiai kultúrában, mint a latinnak az európai keresztény kultúrában. A szanszkrit az ősi írások révén változatlanul megmaradt holt nyelv, ami azt jelenti, hogy már nem használják a mindennapi életben, mivel az élő nyelv sokat változott az évezredek során. Az ősi tanításokból, bölcsességekből sok nép vett át és örökölt tudást, alapelveket, közmondásokat, szólásokat. Ez magyarázza a mai európai és ázsiai nyelvek közötti hasonlóságok jó részét is.

A szanszkrit népekkel való érintkezésünk valamivel a dravida kor után volt. A dravidanyelvű népeket a szanszkrit nyelvű népek szorították ki India déli részébe.

Az itt látható térképen vörös színnel jelölve India többségében hindu vallású részét látjuk, ahol a szanszkrit nyelvet ma is szent vallási nyelvként használják.

A szanszkrit nagyon ősi nyelv. Szanszkrit eredetű szavak sok európai nyelvben megtalálhatók.
Eredet [szanszkrit: samskrtam (összerakott, jól formált, tökéletesített) < sam (össze) +krta (készít, rak)]

Fogalmak

Fogalmak a szótárban

A szótárban használt szokásostól eltérő fogalmak felsorolása.

Nyelvi korszakok

  • Ős-nyelvi korszak
  • Ó-nyelvi korszak
  • Szanszkrit korszak
  • Dravida korszak
  • Hun korszak i.e 4040 i. sz. 453.

A magyar nyelv történeti korszakai

Források használata a szótárban:

  • Czuczor-Fogarasi szótár
  • Wiki szótár
  • Ballagi Mór a Magyar nyelv teljes szótára.
  • Vámbéry : A magyarság bölcsőjénél.