Szófaj kategória bejegyzései

A szófaj a szavak osztályozása.

Az IKES igékről

Én Somogyi gyerek vagyok. Az iskolába rendkívül nagy szenvedést okozott az ik-es ige ragozás, használata. Sokan, akinek nem volt fővárosi, vagy más nyelvi kapcsolata, nehezen bírkózott meg ezzel a szabállyal. Azért mindenkibe bele verték. Manapság kerülöm, ugyan a helyesírás lehetővé teszi a Somogyias használatát is. Már tudom és talán a nyelvészek is, hogy az ikes ige az eredeti 1000 körül kialakult magyar nyelvi szószerkezet velejárója. (alany–tárgy–állítmány) Bővebben…

MaG

MaG

Gyökszó> szó">Ősszó

Gyökkapcsolat: MaG, MáG, MeG, MéG, MiG, MíG, MoG, MöG, MőG, MuG, MúG, MüG, MűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kezdetek kezdete

A szó fajtája: Főnév. Többesszámú főnév.  szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: MaG

Gyökpár: Mag-MáG, MaG-MéG

Leírás: „MaG” gyökszó

A Mágog, Magor, Meger, Moger, Mager, Magar későbbi nevek folytatása a Megyer és Magyar szavunk.

Mindegyik jellemző gyöke a mag gyökszó.

A Mag az élet, ami lehet növény, állat, vagy ember, virágzása során kialakuló képződmény, ami a kifejlődése, során az eredeti formához hasonló életet hoz létre. A mag, növény esetében egy vetőmag, ami magában hordozza a csírát, majd a feltörekvő növényt. A mag a vetőmagban is, de úgy is értjük, hogy valaminek, vagy mindennek a közepe.

A Mag az élet közepe, a lelke. Bővebben…

RuG

RuG

 

Gyökszó> PusztagyökMértékgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:  Második szint

Jelentése: rúg 

A szó fajtája: Ige> Gyüjtőszó

Fogalomr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RuG-RúG, RuG-RüG

Leírás: A felemelt lábával,annak sarkával, vagy talpával, térdével, üt, taszít, lök, egy tárgyat, vagy dolgot. -A nagyobb gyerek rugdalja a kicsiket.- RúG a puska, amikor lőnek vele. De büntetés is nagyobbra rúg, ha jogtalanul használod a fegyvert. Származékai: rúgás, rúgós, rúgtat, rugdos, rugdal, rugódozik, rugódik, rugaszkodik, rugdalódzik, rugó, rugós, rugózik, rugékony, rugany, ruganyos, rugalmas, rugalmasság. A RuGáshoz fel kell készülni, el kell RuGaszkodni, a lábat, a fegyvert, vagy a RuGót fel kell húzni. Az elvont fogalmú származékokban is félkészülést igénylő. A RuGás egy folyamat vége. Ez a folyamat bármikor ismételhető.

Elvont értelmű>  Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne.

Kialakulása: Ősi eredetű magyar gyökszó.

Eredet: Ómagyar: RuG= rúg> Ősmagyar: RuG= rúg, runk> Elágazás! > Dravida: urukku (átugrik)> Osztják: ronk (‘vízben gázol’)> Középmagyar: runk (rúg, átgázol rajta)> Magyarkor RuG= rúg + lásd származékai.

Források:
Bővebben…

RöG

RöG

Gyökszó> Mérték gyök> Hanggyök>

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kipörgetett anyag.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RoG-RöG, RöG-RőG

Leírás: A helyéről kipörgett anyag.  Az eke kipörgeti a földet. PöRöG. Az víz a folyómederben a követ, a hantot, esetleg az aranyat.  Ebből lehet kőRöG, a földRöG, az aranyRöG, A hódobálásnál hóRöG. Ilyen a RöGhegység.
Magyarkor, hangutánző: düRöG, düböRöG, csöRöG, höRöG, zöRöG.

Kialakulása: A forgatott, pörgetett, össze-kopott, száradt, ragadt, kifordított (elválasztott) anyag. Ősi magyar szó.

Eredet: Előmagyar: RöGŐsmagyar: elágazás!roge = ragadt (összeragadt)> ómagyar: RöGMagyarkor: RöG
Források: Bővebben…

Többes számú ige

Címszó: Gyűjtőnév

Többes számú ige

szó">Gyűjtőszó> Ige

  • Folyamatos cselekvéssorozat neve.
  • Az ige egyes számban van, mégis egy egész sorozatot jelöl.

Példák:

  • RáG= folyamatosan harap.
  • FeJ=folyamatosan húzogatja a tehén tőgyét.

RáG

RáG

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:Második szint

Jelentése: Őrlő Ismétlődés

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó> Ige> Többes számú ige.

Fogalomr: Sorozatos Ismétlés. Őrlés.

Gyökpár: Rag-Rág, RáG-RéG

Leírás: Rág, morzsol,  őröl.  Általában, és hagyományos értelembe a fogaival sűrű, apró mozgással, darabol, harap. A harapás mégis más, mert csak egyes számban egyszer végzi ezt a cselekvést. A HaRap ige a RáG ige egyesszámú alakja, míg fordítva a RáG ige többesszámú alakja a HaRap.
Kialakulása: RáG> a sósav csontig rág (mar). Mondták is a beteg emberre, állatra, fene RáGja. Ahol éri folyamatossan mar.  A gonosz megrágja az ember lelkét is. Állandóan rátelepszik, rágja. Ebből származik a RáGalmaz, kifejezés. A vagányabbak mondták, hogy csak had rágja, a seggem. Aztán van akinek mindent a szájába kell rágni.

Mindenütt az elnyúló sok apró, folyamatról van szó.

Eredet: Ómagyar: Raig (rág)> Ősmagyar: Raig (mond:rág)> Elágazás! Dravida: arikku (rág, aprit)< ari (vág)> Magyarkor: RáG

Források:

Többes számú főnév

Címszó: Gyűjtőnév

szó">Gyűjtőszó

szó">Gyűjtőszó> Főnév

Többes számú főnév.

  • Több szóból álló főnév-csoport elnevezése.
  • Több hasonló dolog összefoglaló neve.
    A főnév egyes számban van, mégis egy egész csoportot jelöl. Többesszámot fejez ki. A -Miből van a “Gyűjtőnév”? – kérdésre adott válasz válaszolja meg a főnév csoportot alkotó megnevezést.

Példák:

  • Rag= szó toldalék. > Miből van a RaG? Válasz: Toldalék.
  • Osztály = több tanuló.> Miből van az osztály? Válasz: Tanuló.
  • Falka = sok kutya, esetleg farkas.
  • Homok= sok homok-szem.
  • Nyáj = birkák csoportja.
  • Raj = méhek csoportja.
  • Erdő = sok fa.