Előmagyar kor kategória bejegyzései

Előmagyar kor: az a korszak, amikor a magyar nyelv még nem vált önállóvá, nem határozható meg pontosan kik melyik népcsoportok beszélték, ezeket, hogy hívták. Ebben a szótárban a Kárpát medencei Ős nyelv nyelvi terjedésén alapuló, nyelvi változatok megnevezése. Többségében ezek a hang és gyök alakok érthetőek a mai magyar ember számára.

ReG

ReG

Gyökszó> Pusztagyök> Hanggyök, Kedélygyök> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ismétlés, ismétlődés.

A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: Ismétlődő folyamatok.

Gyökpár: RaG- ReG, ReG-RéG.

Leírás: Elvont gyöke a ReGe, ReGél, ReGgel, szavaknak. Megjelenik az öReG, féReG, méReG, beReG, berReG, peReG, pityeReG, kéReG, ReGatt, fReGatt, ReGement, ReGenerál, ReGens, szavakban.

Kialakulása: Miként a nap ReGgel felkel, úgy ismétli mindenűt magát ez a gyök. El ReGéli az öReG dolgokat. Van akiről ez lepeReG. Ismétli önmagát, mint a ReGiment katonája. Másutt a reGiók ReGense.

Eredet: Ősmagyar: ReG=hangutánzó, hanggyök (reg-reg, breg-breg) > Ómagyar> ReG= kedélygyök> Elágazás! Magyarkor= berReG.

Források, előfordulások:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RaG

RaG

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Toldások, toldalék, nyelvi toldalék.

A szó fajtája: Főnév, szó">Gyűjtőszó, Többes számú főnév.

Fogalomr: Sorozatos Ismétlés.Toldalék.

Gyökpár: RaG-RáG, RaG-ReG

Leírás:  A RaGA ház fölé épített tetőszerkezetet alkotó szarufák, vagy azok toldaléka, ami túlnyúlik a ház külső falán. Toldalék. A toldalék maga a kilógó szarufák vége, vagy azok meghosszabbítása. A toldalékolt ház nagyobb felületen véd az esőtől, mint a falakkal határolt terület. Eredetileg a ház toldaléka, a tető része, a falakon kívül. Ebből a képből épül fel a nyelvújításkor megalkotott toldalék, a nyelvi RaG. Szerepe megegyezik a ház fogalomkőrében leírt szóképpel. A szavak toldaléka a RaG. Nyelvújítás kori fogalom.

A RaG eredetileg többesszámú főnév. (Gyűjtőnév) Hasonló többesszámú főnév (Gyűjtőnév): homok, sóder, fény, stb. A ma megjelenő szavak többségében a többszöröződést, az ismétlést fejezi ki. Ilyen a nyelvújításkori gyűjtő szó RaG- RaGoz szavunk is. Tovább> farag (apró mozdulatok sorozata), ragad, raggat (toldalékol, hozzá passzít), cafrang (darabokra tép), harag (rossz indulatú dolgokkal eláraszt), de ilyen gyűjtőnév a RaGya is.
Nyelvtani értelemben egy, vagy több hangból álló szórészecske, mely a gyökhöz illetőleg törzshöz járulva abból vagy egészen új szót alkot, vagy értelmét némileg módosítja. Többnyire a ragot felépítő hangok nyelvünkben megjelenő hangképe, valamit a toldalék önálló gyökképe módosítja a gyökszó képét.

Kialakulása: Ösmagyar: Rag> Ragalja> Magyarkor: RaG 

Eredet: 1.-Ösmagyar: Rog, Roge=RaG, told> Elágazás! Dravida: UraGKu, urakku= összekapcsolás, csatlakozás, párosítás. 2.- Ösmagyar: Rog, Roge=RaG, told> Magyarkor: RaG

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

BoB

BoB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás: Bo!

Jelentése: Bóbita szó gyöke.  A BaB nagyságú, BáB, a BéBi BuB.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BoB-BóB és BoB-BöB

Leírás: Elvont vagy gyök">elavult gyök, melyből boborcs, boborcsó, boborcsós származtak. Rokona bab, kicsinyítve bib, mint a bibe, bibircsó gyöke. Értelme csomóhoz hasonló gömbölyűség.

Kialakulása: B Őshang> Bo Gyökszó> BoB Elavult gyök

Eredet: B> Ősmagyar, Gyökhang> Bo>  Ősmagyar, Gyökszó> Elágazás: mu, mup, muppu, Dravida (kiálló, kiáll)>Elágazás: BoB, BúB, púp> Ómagyar> bóbita, magyar">Középmagyar

Források:

A TÜNDÉR

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

BaB

BaB

Gyökszó

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Ba.

Jelentése:  

  • Sumér: Pusztagyöke a mezopotámiai  Babilónia szónak.
  • Előmagyar: Hasonló gyökhangú szókkal rokon> búb, buba, bób, bóbita, bombék, bimbó, boborcsó, bibircsó, babug, aprót, kicsit, a növekedés kezdetet jelentő szavaknak.
  • magyar">Középmagyar: Elvont gyöke a babrál, babráz, babirkál szavaknak.
  • Újmagyar: bab a hüvelyes növény.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

GyökpárBaB- BáB és BaB-BeB

Leírás:  Bab a csírázó, csíráztatható apró mag. Az élet kezdeményének a jelképe. Gyöke a, Babilon, Babona, babvonás, babvetés, babozás, babrálás szavaknak.

Kialakulása: B gyökhang> Ba gyök">elavult gyökszó> Bab a fenti leírással.

Eredet: Sumér: ubub (bab)> ősmagyar: bab > ómagyar: bab> újmagyar bab

Források:

Korunk 2010 Január

A magyar babok és babonás jelentésük

Szabó T. Attila írása.

„Miért teve a teve? Mert az a neve. Ha más neve volna, nem teve volna.” A magyar bab szó esetében a dolog korántsem ilyen egyszerű: számtalan növénynemzetség és faj viseli ugyanis a bab nevet. A babonás szimbolikájú babvonás, babvetés, babozás, babrálás jelentésmező számára elsősorban az eurázsiai eredetű Vicia faba (mai nevén: lóbab, babóbab) a legfontosabb. Ez a faj azonban őshonos változataiban gyakorlatilag eltűnt nálunk a házikertekből (Szabó 2009). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Fogalmak

Fogalmak a szótárban

A szótárban használt szokásostól eltérő fogalmak felsorolása.

Nyelvi korszakok

A magyar nyelv történeti korszakai

  • magyar kor">Előmagyar kor (i. e. IV. évezred  – i. e.  500 Pannon kor)
  • Ősmagyar kor (i.e. 500–i. sz. 896 Honfoglalás)
  • Ómagyar kor (896–1526 Mohácsi vész)
  • magyar">Középmagyar kor (1526–1772 Nyelvújítás kezdete)
  • Újmagyar kor (1772–1922 Nyelvújítás vége)
  • Magyar (1920 óta)

Források használata a szótárban:

  • Czuczor-Fogarasi szótár
  • Wiki szótár
  • Ballagi Mór a Magyar nyelv teljes szótára.
  • Vámbéry : A magyarság bölcsőjénél.

VaD

VaD

Gyökszó

Gyökkapcsolat:  VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.

Szóbokor gyök szint: második szint

Jelentése: Vad > maga a természet, a valóság eredeti környezete. Szűkebb értelemben a benne élők. Vad táj, mező, erdő, dzsungel, bozótos, állat, ember, stb.

A szó fajtája: főnév, ige, jelző.

Fogalomr: Vad

Gyökpár: vad-ved, vad, vád, vád-véd

Leírás: 

Természetes környezetben lévő valóság.

  • Átvitt értelemben lehet: élőlény, ember, állat,  növény, nap, vagy annak egy része, napszak, például vad éjszaka, vad nap.
  • Átvitt értelmű meghatározásoknál külön írjuk: vad indulat, vad harag, vad beszéd, vad íz.
  • Főnévként szóösszetételekben egybe írják: vadbőr, vadnyom, vadhús, vadállat, vadkan

Kialakulása: Gyöke, több természetből származó szónak:  vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadul, vadság. A Czuczor-Fogarasi szótár több mind 250 ilyen szót sorol fel.

Eredet: dravida: vadu, Elágazás: Hun!vettei, bote, bete= éjszakai vad < elágazás: éj> ősmagyar: báild= vad>  ómagyar: vad

dravida: vadu> Hun: vadin: származni, vadi: származás, vadatin: származtatni> előmagyar: vad.

Források: