Én Somogyi gyerek vagyok. Az iskolába rendkívül nagy szenvedést okozott az ik-es ige ragozás, használata. Sokan, akinek nem volt fővárosi, vagy más nyelvi kapcsolata, nehezen bírkózott meg ezzel a szabállyal. Azért mindenkibe bele verték. Manapság kerülöm, ugyan a helyesírás lehetővé teszi a Somogyias használatát is. Már tudom és talán a nyelvészek is, hogy az ikes ige az eredeti 1000 körül kialakult magyar nyelvi szószerkezet velejárója. (alany–tárgy–állítmány) Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ige kategória bejegyzései
Többes számú ige
RáG
RáG
Gyökszó
Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG
Szóbokor gyök szint:Második szint
Jelentése: Őrlő Ismétlődés
A szó fajtája: szó">Gyűjtőszó> Ige> Többes számú ige.
Fogalomkőr: Sorozatos Ismétlés. Őrlés.
Leírás: Rág, morzsol, őröl. Általában, és hagyományos értelembe a fogaival sűrű, apró mozgással, darabol, harap. A harapás mégis más, mert csak egyes számban egyszer végzi ezt a cselekvést. A HaRap ige a RáG ige egyesszámú alakja, míg fordítva a RáG ige többesszámú alakja a HaRap.
Kialakulása: RáG> a sósav csontig rág (mar). Mondták is a beteg emberre, állatra, fene RáGja. Ahol éri folyamatossan mar. A gonosz megrágja az ember lelkét is. Állandóan rátelepszik, rágja. Ebből származik a RáGalmaz, kifejezés. A vagányabbak mondták, hogy csak had rágja, a seggem. Aztán van akinek mindent a szájába kell rágni.
Mindenütt az elnyúló sok apró, folyamatról van szó.
Eredet: Ómagyar: Raig (rág)> Ősmagyar: Raig (mond:rág)> Elágazás! Dravida: arikku (rág, aprit)< ari (vág)> Magyarkor: RáG
Források:
Megosztás:
BeB
BeB
Gyökszó> Elvont gyök> Elavult gyök
Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.
Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás> Be
Jelentése: Hangutánzó gyök.Hangutánzó szavak gyök">elvont gyöke: bebeg, bebez, bebegés
A szó fajtája: ige
Leírás: Apró (kis méretű), ismétlődés, Ismétlődő hangutánzás. Ba-Ba, Be-Be, Bá-Bé. Rokon szavak: heb, hebeg, höb, höbög, rebeg, rebegés, bégetés, bekeg, bekegés. Hasonló ismétlődések a gyerek szájjából: ba-ba, be-be, pa-pa.
Eredet:
Források:
Czuczor-Fogarasi: BeB> elvont hangutánzó gyök, mely az akadozó nyelv hangját fejezi ki. Származékai: bebeg, bebegés. Rokona heb, hebeg vagy höb, höbög. Ugyanezen gyök vastaghangulag s ugyanazon értelemben megvan a hellen babazw, és a keményebb ajakhangu német babbeln szókban is. V. ö. BABA.
Megosztás:
KuR
KuR
Gyökszó, Pusztagyök
Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KoR, KöR, KuR, KúR, KüR, KűR
Szóbokor gyök szint: Második szint.
Jelentése: (Czuczor-Fogarasi) A kör gyöknek vastaghangu módosítása, jelent görbét, köröst, tekervényest, a kurhéja, kurkál, kurittol, kurkász, kuruglya szókban.
A szó fajtája: Gyüjtőszó> Ige> Többes számú ige
Fogalomkőr: Kör
Gyökpár: nincs
Leírás
- Hangutánzó: kurja, kurjant, kurjog, kurjogat, kurhol, kurran, kurrog, kurutty, kuruttyol, kurittyol, kurukuru.
- Kur (ige), a kurva, kurafi (főnév,) cselekvést kifejező gyökszava.
- Kőrbe futkosás: kurittol (cursitat), kurittolás.
- Kur> gur: kurtula, hajósok dorongja, kurtulás, ki a vontató kötelet tovább gurdítja.
- Kur> kór: kuruzsol, kórosol, kuruzslás, kóroslás.
- Vastaghangon: kurhéja, kurkál, kurittol, kurkász, kuruglya szókban
Kialakulása:
Eredet: Szöveg
Források:
Megosztás:
KéR
Gyökszó: KéR
Elvont gyök: a Kéreg, kéreget, kérd, szavakban.
Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR
Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: éR
Jelentése: Kéreg.
A szó fajtája: főnév, ige
Fogalomkőr: Kőr
Gyökpár: Kar-kár, kar-ker, ker–kér
- Kar: ami átölel.
- Kár: körbezárt, károgás, veszteség
- Ker: a kerület
- Kér: ami körbevesz a kéreg.
Leírás: A fát körül ölelő kéreg, gyök">elvont gyöke. Amennyiben KéR, talán kap, A önállósult gyökszó, kérést, kívánságot fejez ki, kívánságot tudat.
Kialakulása, előfordulások:
- Kér, kérd, kérdés, kérdez.
- Kéreg, kérges, kérgesedik.
- Kérés, kérelem, kérlel; kérvény, kérdőív.
- Kérődik, kérődzés, kérődzik[1].
- Kérkedik, kérkedés, kérkedékeny[2].
- Szekér, szakért, szakértő, sikér,
- Kér a honfoglaló törzs neve. Kér településnév.
Eredet: dravida: kaiyer (kér <markát odanyújtja)> ősmagyar: kier (kér)> kér < ómagyar: kér
Források:
[1] A rág, rágódik, fogalomkőrbe tartozó szűkebb értelmű szavak.
[2] Kelleti magát.
Megosztás:
VéD
VéD
Gyökszó
Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.
Szóbokor gyök szint: Második szint.
Jelentése: VéD
Fogalomkőr:Véd > Eredeti jelentése ige, de lehet főnév. A környezet hatásaitól való óvás.
Leírás: Önálló gyökszó. Gyöke, több véd-elemből származó szónak: véd, védelem, védelmez, védtelen, védenc. A Czuczor-Fogarasi szótár több mind 100 ilyen szót sorol fel.
Kialakulása:
Eredet: [véd < ómagyar: véd < ősmagyar: véd, vend, ped (véd, fed) < dravida: példádul (véd, őriz)]
Források:
Megosztás:
VaD
VaD
Gyökszó
Gyökkapcsolat: VaD, VáD, VeD, VéD, ViD, VoD, VöD, VuD, VüD.
Szóbokor gyök szint: második szint
Jelentése: Vad > maga a természet, a valóság eredeti környezete. Szűkebb értelemben a benne élők. Vad táj, mező, erdő, dzsungel, bozótos, állat, ember, stb.
A szó fajtája: főnév, ige, jelző.
Fogalomkőr: Vad
Gyökpár: vad-ved, vad, vád, vád-véd
Leírás:
Természetes környezetben lévő valóság.
- Átvitt értelemben lehet: élőlény, ember, állat, növény, nap, vagy annak egy része, napszak, például vad éjszaka, vad nap.
- Átvitt értelmű meghatározásoknál külön írjuk: vad indulat, vad harag, vad beszéd, vad íz.
- Főnévként szóösszetételekben egybe írják: vadbőr, vadnyom, vadhús, vadállat, vadkan
Kialakulása: Gyöke, több természetből származó szónak: vad, vadon, vadas, vadász, vadít, vadul, vadság. A Czuczor-Fogarasi szótár több mind 250 ilyen szót sorol fel.
Eredet: dravida: vadu, Elágazás: Hun!vettei, bote, bete= éjszakai vad < elágazás: éj> ősmagyar: báild= vad> ómagyar: vad
dravida: vadu> Hun: vadin: származni, vadi: származás, vadatin: származtatni> előmagyar: vad.
