KR kategória bejegyzései

A KR hangpár szóbokorba tartozó gyökök mind visszavezethetők a kőr fogalomra.

KaR

KaR

Gyökszó

Fogalomkőr: Kőr

Szóbokor gyök. Második szint.

Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KíR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR

Jelentése:  A kőrt formáló átölelő kezünk. A két kezünk átölelő karja a KŐR.

A szófaj: Főnév

Leírás: Az emberi végtag neve. Lehet még:

  • Karaj, karé, karél, karélat, karélet, karélút, karika, karima, karing, karingós, karám, stb.
  • Kartus, karrier, karszt, kardinális.
  • Akar, akarta, takar, takarta, takarít, eltakar, eltakarít,stb.

Kialakulása: 

Eredet: Dravida: karam (kar< ág)> Ősmagyar: kara (kar)> Ómagyar

Források:

Czuczor-Fogarasi:

elavult vagy elvont gyök. 1) Görbeséget, görbe hajlást, kanyarodást, kerekded alakot maga a kar (chorus és brachium) önálló szóban, továbbá karé, karej, karcsu, karám, karamít, karika, karima, karing, karuly v. karvaly, karapol, karics szókban. Rokon vele kor p. a korong, korlát, korsó stb. szókban, főleg pedig kör.

2) Mint hangutánzó: erős metszést, vágást ezekben és származékaikban: kard, karó, karcz, karczol, kardács, kirakány.

3) Erős vastag rengő hangot ezekben: Karál, karattyol, karicsál, kirakatna. V. ö. KER, KÖR.

Wiki szótár:

További részletezés
1. Az ember páros mellső végtagja, a vállhoz csatlakozó és két, egymáshoz ízülettel kapcsolódó tagból álló mozgatható, izmos testrész, gyakran a kezet is beleértve.
A tanulók a tornaórán felemelik a karjukat. A fiú előrenyújtja a karját a barátja felé.

2. Ölelő testrész; ez (1) mint a védő vagy fogva tartó átölelés eszköze, illetve maga az ölelés, védelem, fogva tartás.
A gyerek kiszakítja magát az idegen karjai közül. Az anya karja ölelésre nyílik.

3. Átvitt értelemben: Fegyveres küzdelem, illetve annak eszköze.
A várvédők karja visszaverte az ostromot. A nemzet karja kivívta szabadságát.

4. Átvitt értelemben: Személyes vitézség, harci erény.
A katona karjával védi meg szülőföldjét. A hadsereg minden katonájától elvárt a bátor kar.

5. Átvitt értelemben: Kinyúló rész; egy tárgy, készülék, gép ehhez (1) hasonló módon kinyúló és gyakran mozgatható része, amelyen meg lehet támaszkodni; amit meg lehet fogni, és annak segítségével emelni lehet; amivel működtetni lehet azt a készüléket, gépet; vagy ami mutat egy irányba.
A szék faragott karja egyenesen áll. A gyertyatartó karjánál fogva van a falra szerelve. A daru karja az építkezés fölé nyúlik. A gép karját meg kell forgatni a beindításhoz.

6. Átvitt értelemben: Állapot, létezési minőség, ahogy egy személy, tárgy dolog van.
Az épület jó karban van tartva. Az idős férfi még jó karban érzi magát. A bérlő köteles karban tartani a lakást.

 

KR

KR hangpár

K-R

Hangpár> Gyökhangpár 

Szóbokor-hangpár> Első szint.

Magyar kiejtéssel: eR, KáRö, KöeR, KöRö

Gyökszavai: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KíR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR

Megjelenési formái: Kőr, karika, kerek, kerítés, kóros, kürt, király, stb.

Szóbokor: KR

Fogalomkőr: Kőr

Jelentése: A KR hangpár jelentése KöR. Ahol a K a kőr kerülete, az R a sugara.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Néhány szóösszetétel, K-R gyök-kapcsoló kötés:

akiKRe, akiKRől, alaKRa, állatoKRa, amazoKRa, azoKRa, boKRok, boKRos, bolygóKRa, céljuKRa, cuKRos, csoKRa, damseKRe, demoKRácia, demoKRata, deréKRa, embereKRe, mezeKRe, észaKRa, ezeKRe, fiuKRa, fogalmaKRa, gyaKRan, gyermeKRe, gyöKRe, hollóKRa, huritáKRa, isteneKRe, játéKRól, jóskáKRa, kacsáKRa, kányáKRól, kapuKRa, karjuKRa, károKRól, kárpátoKRa, képeKRe, keréKRől, kommunistákKRa, KRákog, KRamer, KRassó, KRaszna, KRisztus, KRitika, KRiza, , KRóm, , KRómacél, KRomek, KRónika, lábaKRa, lányoKRa, leggyaKRabb, leirtaKRa, lejtéseKre, lényeKRől, leveleKRe, maguKRa, magyaroKRa, maKRai, marcsáKRól, másoKRa, melyeKRe, melyeKRől,  meredeKRe, mindöröKRe, népeKRe, neveKRe, növényeKRe, orunKRa, öKRök, , öröKRe, örömöKRe, örömüKRe, ősöKRe, paKRóc, paKRócra, pistáKRa, pogányoKRa, portáKRa, részüKRe, rojtoKRa, ruháKRa, sajátságuKRa, sváboKRa, szaKRális, számuKRa, szanszKRit, szarvaKRa, szeKRény, sziKRa, sziKRázó, szóKRa, szoKRatész, oKRól, szülőKRe, toKRa, tüKRöző, tyúKRa, utaKRa, ügyeKRől, valamiKRe, válluKRa, változatvámoKRa, varjaKRól