KeR

KeR

Gyökszó

Gyökszó> Pusztagyök> Elvont gyök.

A Kert szó és származékainak gyöke.

Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR

Szóbokor gyök. Második szint.

Jelentése: Kerület.

Szófaj: elvont főnév

Fogalomkőr: Kőr

Gyökpár: kar-ker, Ker – Kér

  • Kar: ami átölel
  • Ker: a kerület
  • Kér: ami körbevesz a kéreg.

Leírás:

  • Hangutánzó: kerep, kerepel, kereplő, kerreg, kerra, kericzěl.
  • A kerület fogalommal: Kereng, kerget, kerít, kerül, kerdűl, kergeteg, kerek, kert, kertecz (ketrecz), kör, kar.

Kialakulása: Hun: Ker= Birtok, Tibeti: Ra-ma= kerités.
Eredet: Hun: Ker = Birtok > Elágazás: Tibeti: ra, ra-ma= kerités> ómagyar kert> elágazás: Latin, keraticus =szarus, szarusodott bevonat> magyar > kert> kerület.

Források:

A Magyar nyelv (1862) szótára szerint:

  • Általán azon köralaku vonal, melyet valaki kerülve tesz, vagyis bejár.
  • Azon köralaku vonal, mely bizonyos tért körülfog, s annak mintegy határát képezi. Ezen város kerülete egy mérföld. Szélesebb ért. akármily rendetlen görbe vonal, mely valamit kerít.
  • Az országok vagy tartományok felosztásában bizonyos határokkal kijelölt földrész, mennyiben különös hatóság által igazgattatik, saját törvényszéke van, stb. Már régi felosztás szerént Magyarországnak négy kerülete van, ugyanannyi kerületi törvényszékkel. Dunán inneni és túli, Tiszán inneni és túli kerületek.