RáG
Gyökszó
Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG
Szóbokor gyök szint:Második szint
Jelentése: Őrlő Ismétlődés
A szó fajtája: Gyűjtőszó> Ige> Többes számú ige.
Fogalomkőr: Sorozatos Ismétlés. Őrlés.
Leírás: Rág, morzsol, őröl. Általában, és hagyományos értelembe a fogaival sűrű, apró mozgással, darabol, harap. A harapás mégis más, mert csak egyes számban egyszer végzi ezt a cselekvést. A HaRap ige a RáG ige egyesszámú alakja, míg fordítva a RáG ige többesszámú alakja a HaRap.
Kialakulása: RáG> a sósav csontig rág (mar). Mondták is a beteg emberre, állatra, fene RáGja. Ahol éri folyamatossan mar. A gonosz megrágja az ember lelkét is. Állandóan rátelepszik, rágja. Ebből származik a RáGalmaz, kifejezés. A vagányabbak mondták, hogy csak had rágja, a seggem. Aztán van akinek mindent a szájába kell rágni.
Mindenütt az elnyúló sok apró, folyamatról van szó.
Eredet: Ómagyar: Raig (rág)> Ősmagyar: Raig (mond:rág)> Elágazás! Dravida: arikku (rág, aprit)< ari (vág)> Magyarkor: RáG
Források: