Képzők
A mai hivatalos, akadémiai nyelvtanítás szerint a szavaink alkotása közben toldalékokat használunk.
A toldalékok első helyén, közvetlenül a szótő után a képzők állhatnak.
A képző az a toldalék, amely megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Új szót hoz létre, amely beletartozik a szókészletbe. A szavak képzőkkel való ellátását szóképzésnek, a létrejött szót pedig képzett szónak nevezzük.
A képzők fajtái:
- Igeképző: -z, -l, -ll (falaz, csodál, kevesell)
- Főnévképző: -ás, -és, -ság, -ség, -mány, -mény (tanulás, keresés)
- Melléknévképző: -s, -i (iskolai)
- Főnévi igenévképző: -ni (menni, jönni)
- Folyamatos melléknévi igenévképző: -ó, -ő (író, repülő)
- Befejezett melléknévi igenévképző: -t, -tt (megírt, olvasott)
- Beálló melléknévi igenévképző: -andó, -endő (tanulandó)
- Határozói igenévképző: -va, -ve, -ván, -vén (futva, menvén)
- Gyakorító képző: -gat, -get, -dogál, -degél, -dögél (olvasgat, ütöget)
- Kicsinyítő képző: -ka, -ke, -cska, -cske (fiúcska)
- Műveltető igeképző: -tat, -tet (olvastat, kerestet)
- Visszaható igeképző: -kodik, -kedik, -ködik (mosakodik, fésülködik)
- Ható igeképző: -hat, -het (jöhet, mehet)
- Fosztóképző -tlan, -tlen, -talan, -telen (ártatlan, szótlan)
A képzőket a képzett szófajok alapján csoportosíthatjuk.
Igeképzők:
Névszóképzők:
- Főnévképzők igéhez: nézés, sütés
- Főnévképzők névszóhoz: halász, kertész, barátság
- Melléknévképzők névszóhoz: hazai, iskolai
- Melléknévképzők névutóhoz: melletti
- Melléknévképzők határozószóhoz: lenti, tegnapi
- Számnévképzők számnévhez: negyed, negyedik
Igenévképzők:
- Igéhez: írni, író, írott, írandó, írva
Czuczor-Fogarasi:
KÉPZŐ (2) | |
(kép-ez-ő) fn. tt. képzőt. A nyelvtudományban különösen így nevezzük azon szórészt, szóhangot vagy hangokat, melyeknek segitségével a nyelvszellem más új fogalom kifejezésére más új szót alkotott vagy alkot, pl. ,él’ igéből: élés, élet, élő, élénk, éldel, élv, élemény, élelem, eledel, eleség stb. melyekben az -és, -et, -ő, -énk, -del, -v, -emény, -elem, -edel, -eség szóhangokat képzőknek nevezzük, melyekből újabb képzők segitségével újabb fogalmak jelölésére ismét újabb szók származhatnak, pl. élénk-en, élénk-ség, éldel-et, élv-ez, élelm-es, élelm-ez stb. stb. |