NK hangpár

N-K

Hangpár> Kötött hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eNKá, eNKö, NöKá, NöKö

Gyökszavai: Nak, NáK, NeK, NéK, NiK, NoK, NöK, NuK, NüK

Megjelenési formái: anNaK, enNeK, csóNaK,  inNáK,   Nánika, stb. Képzők, ragok. Beépültek ősi szavakba: CsóNaK, foNáK, aNaKonda, aNaK, NeKtár, NiKé, aNiKó, veroNiKa, baJNoK, rozsNoK(1), putNoK, töNKöly, koNKoly, stb.
Kötött mássalhangzó párosként a mieNK fogalomkőr meghatározója. AnyáNK, apáNK, mieNK, lelkünk, nyelvünk, ami bennüNK-van, részüNK, továbbá, a végtagjaiNK: szemüNk, lábuNK, kezüNK.  Továbbá a súlyos csapások képét fogalmazza meg: TaNK, töNK, tuNK, TöNKre, TöNKrezúzzad, ráNKmért, vagy mindkét fogalmat egyszerre: áldozuNK, uruNK, szabaditóNK. Az NK a mai magyar nyelvben a többesszám első személy jele.

Szóbokor:  Eredet: Ősmagyar> töNKöly, NeK -ed, NeK -tár

Fogalomkőr: Határozószó.> Jelentése: mieNK, mindig ami közel van hozzánk, ami része a sokszor fájdalmasan hiányos egésznek. A csoNK.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Magyarországon több település régi nevei. Gyökszavak, a mai magyar nyelvben határozóragként jelennek meg. Határozott keménységet, pontosságot, helyet, stb., jelentenek.

(1) Régi durva növény magyar neve. Pontosabban Magyar rozsNok.