Írásmód és Jelek

Írásmód és Jelek

A szöveg egy online szótár része, ezért az írásmódja ehhez igazodik.

Jelek

Az nyelv, amit ma magyarnak hívunk, gyökszerkezetében hordozza a világ beszélt nyelveinek alapját. Az ősi nyelvekben megtalálható gyökök magyarul ma is érthető szóképeket hordoznak, amely szóképek megegyeznek, vagy azonosíthatók, a kivont gyökök magyar jelentésével. A könnyebb azonosítás érdekében jeleket használunk a gyökök azonosításához. A használt jelek egy-egy fogalomkőrbe tartozó azonosítási módot próbálnak meghatározni. A jelek három fő csoportba sorolhatók, az egyik a rovások megfejtésénél használt fogalmak, a másik a magyar nyelv eltorzított helyesírása, a harmadik az online-szótárban előforduló gyökök, programok által generált, link azonosításához köthető.

Rovásírásból eredő szabályok.

A magyar beszéd első lejegyzése jelekkel, rovásokkal történt. Magyar nyelvű rovás rendkívül kevés maradt fenn. Ennek ellenére, még a legrégibb korokból is találunk olyan jeleket, melyek magyarul olvashatók. Ezek a régi több ezer éves jelek leginkább rovások. Ehhez a nagyon szűk készlethez kell nyúlnunk akkor, amikor a magyar nyelv ősét kívánjuk azonosítani. A jelrendszer kialakítása első sorban a rovás azonosításában, feltárásban használt jeleket, módszereket igyekszik követni.

Rovásírás iránya

A rovásfejtők elsődleges szabálya a rovások írásiránya, és annak időben és helyben alkalmazott eltérésének változatai. A legrégibb rovásleleteket jobbról balra sikerült elolvasni. Ennek ellenére előfordultak ballról jobbra történő írásmódok is. Ez a fordított írásmód az eredetinek tartott jobbról balra történő rovással, a szótárban történő elnevezése fonák írás[1].

A fonák írás:

Az írások jobbról balra történő olvasata

Fonák írás jele: FO

Fele-fonák

Fele-fonák[2] írás alatt azt értjük, ha az írott szó egyik fele jobbról balra, míg a másik fele balról jobbra történő olvasata, magyarul értelmes olvasatot ad.

A fele-fonák írás jele: FF

Mássalhangzóírás

A régi rovások nagy része mássalhangzókkal íródott. Ez a mássalhangzó írásmód. A rovások mássalhangzói általában gyökhangok. A szócikkekben nagybetűvel jelölöm. A rovásokat az adott tájnyelvre jellemző kiejtés szerint olvasták, ezért mindenütt megértették.

A magyar helyesírás

A nyelvújítás során dőlt el, hogy a helyesírásunk a szóelemző írásmódot követi. A magyar helyesírás legfőbb elve a kiejtés szerinti írásmód volt, az újkorban kezdett erősebben érvényesülni a szóelemző írásmód. Ez az írásmód, ennek a folyamatos szabályozása, hozza közelebb a magyar nyelvet az indoeurópai nyelvekhez. Ez a módszer lassacskán elrejti, a beszélője elől a gyöknyelvet.

A Kazinczy féle helyesírás jelenlegi módszerei kitanítanak bennünket a magyar nyelvből.

Helyre kell állítani a kiejtés szerinti írásmódot!

 

Online szótár link azonosítás

Kisbetű-nagybetű.

Több szócikkhez, a szócikkek leírásához, a kereséshez, linkeket használok. Ezeket a linkeket egy program generálja. Szeretném azt elkerülni, hogy a program minden szóhoz helyezzen el, egy vagy több linket, mert akkor olvashatatlan, vagy bonyolult lenne, hiszen több szó, több helyütt, több magyarázatban megjelenik. A program számára a kisbetű és NAGYBETŰ megkülönböztetést használom a link elhelyezés felismerésére, is. Ez az oka annak, hogy a szövegben több helyen, látszólag indokolatlanul megjelennek a nagy betűk, de azok az adott gyökszó-cikkhez vezetnek.

A szótár címszavakhoz van rendelve, a webhely WORD PRESS motorja, szó kategóriákat és címkéket különböztet meg. A szótárban szereplő címszavak, a kategóriák, ezek azonosításánál a nagy és a kisbetűket meg tudja különböztetni, ez lehetőséget biztosít a szavak felismeréséhez.

  • Nagy kezdőbetű mondaton belül indokolatlanul akkor fordul elő, ha az adott szó, címszó, élő link esetén ez más színű, rákattintva megnyílik a címszó leírása. Az is lehet, hogy a címszó leírása még nem készült el, akkor nincs színeltérés, ilyenkor a kattintás nem vezet sehova.
  • A Gyökhangpár jelölés:
    • Gyökhang kiemelése a gyökben nagybetűvel történik: KöR, BöR
    • A gyökhangpár két nagybetűvel kerül jelölésre például: KR, BR, SZR, stb.
    • A hangpárból képzett gyököt, (gyökszót) a felismerés miatt kiemeljük, (KaR, ablakKaRja, KáR, KeR, KéR, BaR, BáR, BoR, BöR, stb.) Ebben az esetben a gyökszó leírása, amennyiben létezik, kattintás után megnyílik.
    • Kötött hangpár jelölése a leírásokban kötőjellel történik. A szövegben csak akkor vezet vissza linkkel a gyökhöz, ha nagybetűvel került leírásra. K-R, B-R. (gyöKRend, gyaKRan, aBRaK)
  • Nyelvünk tartalmazza a nyílt „e” és a zárt „ë” hangot. A jelenlegi helyesírásunk ezt leegyszerűsítette összemosta, nem használja. Mivel a zárt ë hangot a magyar nyelvtan, írásban nem jeleníti meg, ezért az ë (Ë) hang a magyar ABC-ben nem szerepel. Ebben a szótárban a jobb megértés miatt ahol lehet, követjük a magyar helyesírás szabályait, egyes helyeken mégis előfordul, hogy ettől eltérünk és megjelenítjük. Nyílt e hang: a szeret, szerel, szerelem szavaink e hangjai. Zárt ë hang: a vësz> vásárol, mënt> Jóska falura mënt.
    • A szótárban a magyar ABC karakterkészletét használom.
    • Kivételek, a gyökök megértéséhez szükséges, a kiejtésben eltérő hangok, megjelenítése, ezeknek a hangoknak a szócikkei. Ilyenek: e, ë, ě.
    • Az „e” hang a szokásos magyar ÁBC hangja, Összemosott hangok. Megjeleni, mindenütt a szövegben, kivétel az „e” hanggal foglalkozó szócikkek, ott ez a rövid e.
    • Az „e” hang a témával foglalkozó szócikken belül. A szokásostól eltérő nyílt „e” hang. Rövid „e” Megjelenik: rövid-en, ep-ed, a ragokban, -ben, Például: el, fel, jövőidejű hang.
    • Az „ë” a magyar normál zárt „e” hang.
    • A mély e jele: „ě” múlt idejű hang; Jóska ělment. Kata ělmënti a fájlokat.

A magyarázat folyamatosan bővül. Az utolsó változat: 2015.09.08.

[1] Fonák: A fogalom alkalmazása: PRÁCZKI ISTVÁN: ÔSNYELV-E A MAGYAR? Talán közismert, hogy a rovásírásnak két egyedülálló főszabálya van. Az első az, hogy csak a szavak mássalhangzóit írják. Róják, a magánhangzókat pedig az olvasónak kell közbe- értenie. ( Az S-T-R pld, egyaránt lehet őstér, őstúri, sátor, vagy az angol star= csillag szó.) A másik főszabály, hogy az írás iránya jobbról- balra haladt. Ez pedig a mai balról- jobbra haladó írással szemben „fordított”, vagy fonák” //a továbbiakban „-FO=”/ írásnak nevezhetünk. A mai görögös- latinos típusú írásra való átfordításkor, vagy áttételkor azonban sok ősi szót – a maihoz képest-, fordítva vettek át és ezeket a szókat ma is így ismerjük. (Pld, a latin sisak= cassis, azaz –FO= sisac <sisak. A társ és barát görögül= deszmosz, ami –FO= szomszéd. A köd németül=nebel, ami –FO= leben <lebben. Az angol lapos= plate –FO= talp. A magyar csuk -FO= kúcs <kulcs. A tűz -FO= zűt, azaz süt. Stb.) Ennek megfelelően rengeteg magyar szó van jelen „fordítva” az összes kultúrnyelvekben.

[2] Erről szintén Práczki István tesz említést.

Irány a kezdő oldal