SzáR

SzáR

 

Gyökszó

Gyökkapcsolat: SzaR, SzáR, SzeR, SzëR, SzéR, SziR, SzoR, SzöR, SzüR, SzuR

Szóbokor gyök szint: második szint.

Jelentése: MaGból eredő SaRj, később SzáR, majd TöRzs, idővel elSzáRad.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: SzëR

Gyökpár: SzaR-SzáR, SzáR-SzëR

Leírás: Magból eredő, Törzs.

Kialakulása: A mag vagy csíraképes növényrész, fejlődésének életének a leírása. Lehet a sarjadó élet szára, kifejlődve a törzse, ami tartja a hajtásokat, ágakat, ha elhal, akkor lekopaszodik, és tar lesz.

Eredet:  Ősszó: SzáR, elágazások: SaRj, TörZs, (Amig törzs, addig derék!) TaR. (Szár László)

Források:

Czuczor-Fogarasi:

SZÁR (1)
fn. tt, szár-t, v. ~at, tb., ~ak, harm. szr. ~a. 1) Magból vagy gyökérből kihajtó, akár kúszó, akár felsudaradzó növénysarj, mely az illető növénynek mintegy törzsét, derekát képezi, melyen ágak vagy legalább levelek képződnek. Búza-, kukoricza-, burgonyaszár. Szárba megy a gabona, a saláta, a sóska. A fanemüek szárát különösen törzsök-nek, derék-nek, vagy szál-nak mondják. A gombanemüek szára: tönk. Az olyan virágkocsánok pedig, melyek nem az ágból, sem a szárból, hanem egyenesen a gyökből nőnek, pl. a jáczint, tőkocsánoknak hívatnak. A kúszó szárak neve máskép: inda, pl. dinynye, tök indája. Egyébiránt a szár tartósságára nézve fűnemü és egy vagy kétnyári; kórós, mely minden évben elszárad, de gyöke megmarad s újra kihajt; cserjés, mely évről évre megmarad, fakeménységü, de tövön mindjárt szétágazik és magasra ritkán nő; és fái, mely keménygesztü, magasra nő, és sok évig elél. 2) A növényszárhoz némileg hasonló tagok az állati testben. Kezek, lábak szárai, azaz, csontjai. Száradjon el a kezed szára. Eltörött a lába szára. Szárába szállott az esze. (Km.). 3) Némely hasonló müvek, vagy eszközök. Saruszár, csizmaszár, nadrágszár, gatyaszár, harisnyaszár. Pipaszár, kantárszár, fékszár, gyeplüszár. 4) A hajósoknál jelent nyelet vagy fogantyút is, pl. evezőszár, máskép: evezőrúd (Ruderbaum).
Hangra és alapértelemre legközeleb., áll hozzá szál, s midőn lábszárra vonatkozik, egyezik vele a latin sura. Azon szók osztályába sorozható, melyeknek gyöki alaphangja r, s magasodást, vagy kinövést jelentenek. V. ö. R, gyökhang, és SZÁL.

*SZÁR (2)

fn. tt. szár-at. Baranyában am. góré, kukoriczatartó.

*SZÁR (3)

mn. tt. szár-at. Elavult szó, s jelentett tart, kopárt, kopaszt, minek növényi vagy állati meze, azaz, szőre, haja kiveszett. Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. “Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak”. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.). Somogyban a Szárszó nevü helység a vidékiek hagyományos értelmezése szerént am. Szár-tó, száraz tó. (Törökül szu am. víz).
E gyöknek közvetlen származékai: szárad, száraszt, száraz, szárít. Gyökeleme a sziszegő sza s az a önhangzónak előtételével: asz. A persában: ázar v. ádar s a zendben: áthar tüzet, aszályt jelentenek.

Tartalmazza:

Szó Magyarázat
ajtószár
almaszár
alszár
álszárny
anyaszár
babszár
balszárny
baszárka
belhuszár
borsószár
búzaszár
cikszár
császár
császárfi
császárul
csiszár
csiszárol
csőszár
díszáru
díszárus
ecsetszár
előszárny
elszárad
elszáradt
elszárít
evezőszár
fékszár
felszárad
felszárít
fűszár
gatyaszár
gombaszár
gyoszár
hadszárny
hajmaszár
halszárny
hasszárny
huszár
huszáros
kaszárnya
kézszár
kiszárad
kulcsszár
lábszár
lenszár
liszárnya
magszár
megszárad
mészár
mészárol
mészáros
nőszár
orrszárny
pipaszár
sokszárú
szamszára
Szár Caulis, infundibulum, pedunculus, scapus, stamen (latin) (növény anatómia)
szár Régi nyelvünkben “tar, kopasz”jelentésű. “Szár (= kopasz) László”. “Szárhegyi szöghajú”.
szár (1)
szár (2)
szár (3)
szár (német ‘Saar’) Tar, kör, kopasz “A Gyergyószentmiklós közeli Szármány-hegy, melyet eredetileg Szár (=tar)-hegynek hívtak”.
szár alsó harmadáig kesely (ló lábán levő jegy) A lábszár az alsó harmadáig kesely (állat)
Szár gumós része (pl. tulipáné) Bulbus, bulbotuber (növény anatómia)
szárad
száradás
száradt
száradtan
száras
szárasd
szárász
száraszt
száráta
száratlan
Száratlan bóka Astragalus exscapus (növény)
Száratlan habszegfű Silene acaulis, Cucubalus acaulis (növény)
száraz (1)
száraz (2)
száraz abscessus A genny felszívódása után megmaradó üreget jelzi.
Száraz csigagomba Hygrophorus penarius (növény)
száraz csigagomba Hygrophorus penarius (gomba)
száraz gangraena A gangraena egy formája, amely esetén az érintett rész száraz és összezsugorodott.
száraz joint Atrophiával és kiszáradással járó folyamatok során kialakult í.
száraz malom Olyan malom, ahol állati erővel forgatták malomköveket. Szép példánya maradt fenn Tarpán.
száraz vomitus Öklendezés.
szárazan
szárazd
szárazér Mély, meredek oldalú, hosszanti vízeróziós kimosódás a földfelszínen füves, bokros növényzettel benőve (természetföldrajz)
szárazfa A hegedű irodalmi ill. tréfás elnevezése “A sarokban felállított pódiumon Gazsi és bandája nyekergeti a szárazfákat”.
szárazfa Hegedű: különösen a cigányzenész hegedűje. “Észre csak azt vesszük, amit akarunk, szeretünk sírni a szárazfa cigány sírására” (Ady). Az irodalmi nyelv régies, tréfás hangulatú szava.
Szárazföldi ajtóscsigák (család) Pomatiasidae (állat)
szárazföldi éghajlat Ld. kontinentális éghajlat.
szárazföldi jég A kontinensek felszínén, a hegységekben a hóhatár fölött kialakult jég (természetföldrajz)
szárazföldi teknősbéka Állat.
Szárazföldi teknősfélék (család) Testudinidae (állat)
szárazfű
szárazhal Szárított hal.
szárazkoma Olyan személy, aki nem keresztel, mégis komaságot tart (székely szó)
szárazon
Szárcsa Fulica atra (állat)
szárcsa (ló fején lévő jegy) Rózsaszín folt az alsó ajakon (állat)
Szárcsafű Szárcsatartófű (Potamogeton natans) (növény)
szárcsi
szárcsont
szárd (1)
szárd (2)
Szárduzzasztó sarlósmoly Caryocolum cauligenella (állat)
szárfa
Szárféreg Ditylenchus dipsaci (állat)
Szár-fonálféreg Dythilenchus dipsaci (állat)
szárföld
Szárfű Ballota nigra, Ballota nigra ssp. ruderalis, Ballota ruderalis ssp. nigra), Ballota alba, Ballota borealis (növény)
szárfű
Szárgumó (pl. tulipáné) Bulbus, bulbotuber (latin) (növény anatómia)
szárhegyi
szárhús
szári
szárika
szárít
szárítás
szárító
szárkesely (ló lábán levő jegy) A láb a lábszár tetejéig fehér (állat)
Szárköz Internodium (latin) (növény anatómia)
szárm
szárma
szármant
származ
származat
származik
szárny Repülő állatok alapvető szerve, repülőeszközök alapvető szerkezeti eleme, amely a levegőben maradáshoz és abban tovahaladáshoz szükséges.
szárny
szárnya
szárnyal
Szárnyalt díszdohány Nicotiana alata grandiflora (növény)
Szárnyalt kurtatopp Brachypodium pinnatum (növény)
Szárnyas Madár (állat)
Szárnyas csiga Strombus, Pteropoda (állat)
Szárnyas dió Pterocarya pterocarpa (növény)
Szárnyas görvélyfű Soparia umbrosa (növény)
szárnyas hajó Hordszárnyas hajó: olyan vízi jármű, melyet menet közben a hajótest alatti hordszárnyakon fellépő dinamikus felhajtóerő tart fenn (hadi is)
Szárnyas káposzta Petrezselyemkáposzta (Brassica oleraceae convar. oleracea provar sabellica f. selenisia) (növény)
Szárnyas páfrány Pteris cretica, Pteris ensiformis, Pteris tremula (növény)
Szárnyas rekettye Genista sagittalis (növény)
Szárnyas rombuszhal Lepidorhombus whiffiagonis (állat)
szárnyas rovar Állat.
Szárnyas rovarok (alosztály) Pterygota (állat)
Szárnyas termés Anemochor (görög) (növény anatómia)
szárnyas vad Vadon élő madár (állat)
Szárnyas(dió) Pterocarya pterocarpa (növény)
Szárnyasállú rágcsáló-félék (család) Bathyergidae (állat)
Szárnyascsigák (család) Strombidae (állat)
szárnyashangya Állat.
Szárnyasmagvú budavirág Spergularia marginata (növény)
Szárnyatlan rovarok (rend) Aptera, Apterygota (állat)
szárnyaz
szárnybeállítási szög Repülőeszköz hossztengelye és a szárnyprofil-húr által bezárt szög.
szárnyék Nádból, vesszőből vagy kukoricaszárból font fal, a nyájat védi a széltől. A “szárny”származéka: eredetileg ruha (kabát) szárnyára is mondták.
szárnyék Pásztorok kezdetleges faépítménye: fedetlen, többnyire csupán egy vonalban felállított, vagy esetleg sarkosan megtört, nádból, vesszőből font fal. Arra volt jó, hogy széltől, homokveréstől megvédje a nyájat “…Nohát itt hálhatsz a szárnyék oldalában (Gárdonyi Géza: Karácsonyi álom, 1902”.
szárnyék
szárnyfa
szárnyfal
Szárnyók Lotus siliquosus, Tetragonolobus maritimus (növény)
szárnyók
Szárnyörvös hajósmadár Fregata minor (állat)
szárnysegéd Uralkodó vagy hadvezér mellé beosztott magasabb rangú katonatiszt. “A tábornok küldé egy szárnysegédét, hogy állítsa meg a menetet” (Jókai) (hadi)
szárnyú
szárogat
szárong
Szárölelő nyakrovat Streptopus amplexifolius (növény)
Szárölelő nyelvcsap Nyakcsapfű, Nyelvcsaponkafű, Szárölelő nyakrovat, Perafű, Torokfű, Kocsányasodrottfű (Streptopus amplexifolius) (növény)
Szárölelő tátkanaf Lamium amplexicaule (növény)
Szár-redvesedés Burgonya Bacillus caulivorus okozta szárelhalás (növény)
szárszeg
szárszó
szártos
szárvas
szaszár
szegszárd
szeszárma
taszár
thaszár
tollszár
tökszár
uszár
viaszáru
viaszárus
visszáros
A bejegyzés kategóriája: gyökszó, Ősmagyar, SzáR
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.