A nyelvtörténeti korok meghatározása a mai tudományos gondolkodás tükrében történik. A nyelvtudományok nem adnak választ, a nyelv, a beszéd keletkezésére. A nyelv keletkezésének szempontból nem tudják meghatározni, a kialakulás körülményeit. Teóriák léteznek ebből a szempontból. Ezeknek a teóriáknak közös tulajdonsága, a saját állításaik részletekbe történő kutatása.
A nyelvtudományok, a teóriáik sokszor erőltetett bizonygatásával szemben, nem keresik a választ az ősi nyelvek meghatározására, helyette a nyelvek kategóriákba sorolásával igyekeznek, bizonygatni fontosságukat. Ezt a folyamatot összehasonlító nyelvészetnek hívják.
A tudományos nyelvészet, ismerve a hibáinak a kézenfekvő alapjait, olyan nyelvi meghatározásokat tesz, és ezeket kötelező jelleggel tanítja aminek az alapja, az alapgondolata, finoman szólva is hiányos. Ez a nyelvtudományokat alapjaiban kérdőjelezi meg.
A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi hatásokat, melyek oda vissza hatásokkal, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.
A magyar nyelv korszakolása
A nyelvi korszakok meghatározása
- magyar kor">Előmagyar kor i. e. IV. évezred – i. e. 1000
- Ősmagyar kor i.e. 1000–i. sz. 890
- Ógörög kor ie. 1000 – i. u. 180 Magyar–Ógörög gyök egyezések kora
- Ősmagyar kor, 181–896
- Ómagyar kor 896–1526, a Árpádtól a mohácsi vészig
- magyar">Középmagyar kor 1526- 1772 A nyelvünk átalakító nyelvszennyezések kora. Magyar nyelvű latin betűs írások elterjedése.
- Az újmagyar kor 1772- 1920
- A nyelvi globalizmus bevezetésének kora 1920- napjainkig.
Jelentősebb hatások:
-
- Szanszkrit
- Ógörög kor
- Szumir (Sumér)
- Dravida
- nyelvújítás kora">A nyelvújítás kora
- Hun korszak
- Szittya nyelv
- Latin
- Szláv
- Török
Folyamatos frissítés!
Utolsó frissítés: 2015 10. 28.