éR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> éR> Gyök> Mértékgyök> Mennyiséggyök

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

Szóbokor gyökszint: Első szint

Jelentése: út

Fogalomkőr: Célba jutni
Szó fajtája: Főnév, Ige

Leírás:

  • éR> Mennyiséggyök> ami elvezeti az éltető vizet és VÉR-t. A célba juttatja.
    • mennyiség meghatározó, jelig éR a viz,
  • éR> Mértékgyök, hosszúság meghatározó, válláig éR a haja,
    • távolság meghatározó, eléri a falut
    • idő meghatározó, időre oda éR.
  • éR> toldalék, rag, képző

Kialakulása: éR: szó">Ősszó> éR: főnév> éR: ige; Magyarkor> éR> toldalék, rag, képző; Újmagyar

Eredet: Ősgyök> Ősmagyar

Források:

ÉR (1) fn. tt. eret v. ért, tb. erek. Eredeti általános értelme: bizonyos téren, irányban valahová elhatás, jutás, folyás, menés, vagyis azon vonal, út, csatorna, melyen valamely test tovább halad, jut, foly, terjed. Különösen 1) azon pont, hely, honnan valami kihat, kifoly, kifakad, hogy tovább jusson, haladjon. Folyó ere, kút ere. Innen lett, ered, és származékai. 2) Az állati és növényi testek azon csatornái, csövei, melyeken a vér és nedvek folydogálnak, szivárognak. Vérerek, életerek, öregerek, nedverek. Eret vágni v. vágatni. 3) Elszivárgó forrásvíz, melyet kicsinsége miatt pataknak vagy csermelynek nem mondhatni. 4) Vizenyős vidékeken áradás előtt és után kifakadó, s bizonyos mederben tovább szivárgó vízfolyás, mely szárazságban eltünik. Érben megsülyedt szekér. Keresztűl hajtani az éren. Ér mellett termett fű. 5) A meder, vagy vágmellékiesen szólva neder szóban (med-ér, ned-ér) am. folyóvíz teknője. Vág nedre, Vág-Duna nedre. 6) A bányászoknál, földalatti vonal, mely érczeket foglal magában.
Közelebbi származékai (mint főnévnek és önható igének): erdő, ered, ereget, eres, eresz, ereszt, erez (mind ékvesztők) és ezek származékai.
Egészen azonos ér önható igével, l. alább; s mindkettővel rokon a szanszkrit ar v. ár (am. megy, ér), ri v. rí [foly, fut], lat. rivus, hellén rew, rezw, persa: resz-íden (érkezni, jönni), német rinnen stb. A török er-mek, a magyar ér-ni többi jelentéseivel is bír (arriver; toucher; műrir. Hindoglu).


*ÉR (2) szabályzatlan és néha egészen kiszáradt folyó, Közép-Szolnok, Szathmár és Bihar megyékben.


*ÉR (3) (l. föntebb ÉR, (1) önh. m. ér-t. 1) Bizonyos távolságig terjed, halad, nyúlik, foly. Térdig ér a víz. Hosszu haja sarkig, szakálla hasig ér. Bécsből a gőzös egy nap alatt Pestig ér. Haza érni. Éjtszaka érni az állomásra. Beérni a faluba. Elérni a kitüzött pontig. Kiérni az erdőből. Fölérni a hegy tetejére. Lassan járj, tovább érsz. (Km.) 2) Hoz, hěz, höz ragu nevekkel am. tapint, illet valamit, hozzá nyúl, dörgölődzik valamihez. Könyökével szomszédjához ért. Ruhája a szennyes, kormos falhoz ért. 3) Ra, re ragu nevekkel, am. valamire ideje van. Nem érek rá a sétálásra. Majd ha rá érek. Továbbá: valamely helyre jut. Későn értünk Budára. Rétre, szántóföldre érni. Néha am. szorítja, sürgeti, bántja valami. Mi ért rád? azaz, mi bánt, mi lelt, mi bajod? Rám ért a köhögés. 4) Vel, val ragu nevekkel am. hozzá fogható, hasonló. Birkozásban nem ér velem. Különösen föl igekötővel. Ő fölér három oly emberrel mint te vagy. Néha, különösen be igekötővel s határzott alakban am. elég, elegendő. Beéri vele. Érd be vele amit kapsz. Ily csekély fizetéssel be nem érem.


*ÉR (4) áth. m. ér-t. Általában: illet, megillet valakit v. -mit. Különösebben: 1) bánt, sért. Engemet ér minden baj. Sok jó és rosz ért már bennünket. Sok csapás érte hazánkat. 2) Valamit megnyer, megkap, valahová eljut. Czélt érni. Elérte, ami után oly régen vágyakodott. A róka el nem érte a szőlőt. Jó futót is eléri a halál. (Km). Beérni sebes lovon a szökevényt. 3) Alapitó ragu nevekkel am. rajta kap, megfog. Lopáson érték a tolvajokat. Rajta érték. Utól érték. Akit egyben rajta érnek, többet is reá gyanítanak. (Km.) 4) Valahol talál, meglep. Ott érték őt, midőn már szökni készült. 5) Jelenti valaminek becsét, árát. Sokat ér, keveset ér, mit sem ér. Száz aranyat, ezer forintot ér. Egy hajtó fát sem ér. (Km.) Nem ér egy férges diót v. pipadohányt. (Km.) Mennyit ér ezen ház? Néha am. használ. Mit ér erő nélkül fenyegetődzni? Mit ér a szép konyha, ha nincs mit sütni főzni benne? Néha am. él, élve tapasztal. Ki tudja, megérjük-e azt, vagy sem.
Közelebbi származékai: érdegel, érdek, érdem, érdel, érdes, érez, érik, érint, érkezik, érlel, ért, érv (mind megtartják az ékezetet).
Rokon vele közelebb az alább következő jelentések valamelyikében a szanszkrit: har v. her (illet, érint, megfog), hellén airew, német ehren, werth stb.


*~ÉR (1) vastaghangu párhuzamos társa: ~ÁR, fő- és mellékneveket alkotó szóképző, mint füz-ér, tünd-ér, vez-ér, led-ér, üz-ér stb. Részletezve, l. ~ÁR, képző.


*~ÉR (2) igeképző ebben: dicsér; a hosszú é hihetőleg öszveolvadásból eredett (dicse-er) mint igér (= ige-er) szóban.