VR

V-R hangpár

V-R

FO> R-V

Hangpár> Gyökhangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VéeR, VéRö, VöeR, VöRö

Gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VűR

Fo> RaV, RáV, ReV, RéV, RiV, RoV, RöV, RuV, RüV

Megjelenési formái:  VaR; arcVaR, átVaR, aVaR, VaRacsk, VaRangy, VaRas, VaRás, VáR; beVáR, budaVár, oVáRium, lekVár, lesVár, siVáR, szegVáR, zaVáR, VáRok, VáRtat, VeR; átVeR, beVeR, ceVeR, heVeR, keVeR, elVár,ViRág, ViRul, VöRös, záVáR, tiVoRnya, VuRpód. TöVéRől, köVéR, testVéR, töVéR, töVéRől, VéRt.

Gyökkapcsoló-kötésben: nyelVRől, nyelVRokonság, nyelVRendszer, nyelVRe, éVRe, elVRe, szenVRe, néVRe, sáVRa, sáVRól, louVRe, koVRat (Kürt fejedelem neve), sziVRe, éVRe, aVRam, könyVRe, kedVRe, üdVRivalgás, elvRokon, teRVrajz, táVRepülés, néVRontó, hírnéVRontó, sziVRitmus, sziVRepesztő, táVRecsegő,

Szóbokor: VéR , SzeR -v

Fogalomkőr: VöRös

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

*VĚR v. VÖR gyök">elvont gyök, melyből věrěs, věrnyeg, věrhenyeg stb. származtak; hangváltozattal a származékok is vörös, vörnyeg, vörhenyeg stb. Azon r gyökhangu szók osztályába tartozik, melyek különféle rokonhangi módosúlatokkal tűzre, égésre, s annak sajátságos szinére vonatkoznak, milyenek vir, per, pör, por, pír, mint a virad, pěrnye, pěrkěl v. pörköl, perzsel v. pörzsöl, porzsol, piros stb. származékok gyökei. Persa nyelven egyezik vele bór am. pír (color ruber) és biristan v. burustan am. pörzsöl-ni pirít-ni (assare, torrere, frigere. Vullers az utóbbi szó önhangzóit [u] helyteleneknek mondja ugyan, azonban megismeri, hogy azon szót is bizonyos megnevezett szótárban találta. Nem látjuk által, hogy a két alak miért nem állhatna meg egymás mellett, mint pl. a magyar veres és vörös, perzsel és pörzsöl stb.)


*VÉR fn. tt. vér-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Veres folyadék a négy első osztályhoz tartozó vagyis gerinczes állatok testében, mely annak egyik lényeges alkatrésze, s míg az állat él, folytonos mozgással az erekben kering. Sürü, hig, könnyü, nehéz, alutt vér. Pezseg a vére. Foly az orra vére, átv. ért. szomorú, bús. Vért hányni, okádni. Vért ereszteni, pl. érvágással, köpölyözéssel. Orczájába tódult, futott a vér, elpirult, vörös lett. Kezét vérrel mocskolni, tulajd. és átv. ért. valakit megvérezni, megölni. Vérét ontani a hazáért, sebeket, halált szenvedni. “Véreket kiontják-e kegyelmedért?” (Gr. Eszterházy M. nádor. Rákóczy György fejedelemhez. 1644.). Vér és pénz legdrágább. (Km.). “Vérrel hasal vala” (sangvinis fluxum patiebatur, Münch. cod. Máté IX.). Vért szomjuhozni, átv. ért. kegyetlen, gyilkos indulattal, szenvedélylyel birni. Vérig üldözni, zaklatni, verni valakit, azaz legnagyobb mértékben. Nincs benne egy csep egészséges vér. Patakokban omlott a vér, oly dühös volt a harcz. Vérben fagyban hagyni valakit, annyira megverni, hogy vér ömlött testéből s félholttá lőn. Szélesb ért. vérnek nevezik a rovarok, és férgek testében folyó fehéres vagy más szinű nedvet is. 2) Átv. az állati élet maga, vagy annak lényege, mivolta, tulajdonságai. Jó vér van benne. Nemes vér foly ereiben. A jó vér nem válik vizzé. (Km.); felelnek rá az egymással perlekedő rokonok: de válhatik méreggé. Vérré válik, mint barátban a lencse. (Km.). Telivér ló. Kitört belőle a kutyavér. Gonosz, hamis vér ő kelme. Véremet is oda adnám érte. Hűségét vérrel pecsételte. A megölt ember vére boszúért kiált. Különösen, az érzéki élet, a testi vágyak és gerjedelmek öszvege, mint a lelkiek ellentéte. A test és vér az Isten országát nem birhatják. (I. Cor. 15. 50.). Továbbá, az Úr vacsorájában, a római katholikusok hittana szerint Krisztus Urunk valóságos vére a bor szine alatt, melyet az ő halála emlékezetére veszünk magunkhoz. 3) Jelent atyafit, mennyiben az egy atyától, vagy közös őstől származottakban közös vér van. Innen a testvér, egy testvér, unokatestvér, fitestvér, nőtestvér v. fivér nővér nevezetek. Édes vérem, az atyafiságos vagy baráti szeretet leggyöngédebb kifejezése. A 2-ik és 3-ik pontra még egy példa: “Ha bennetek volna magyar vér, és hozzám nem uratokhoz, de atyátokhoz, társatokhoz, véretekhez való szeretet, boszúljátok meg gyalázatunkat” (II. Rákóczi Ferencz fejedelem a gyömrői táborban 1705. julius 3-ikán).
Mint piros, veres testet jelentő szó, szinénél fogva közelebbről a pir szóval azonos. A persában a rokon pór szó am. piros szín (color ruber), és pej ló (equus rufus). Egyezik vele Budenz József szerént különösen a finn vere (vér), verevä (véres, fris, virágzó szinü, piros), észt vers (vár), verev (vörös), lív ver (vér), verri (véres), lap varr, varra (vér), finnlapp varra (vér), varras, varas (fris pl. hal, hús), varres (fris, egészséges), osztják ver (vér), verde (vörös), votják, zürjén vir, mordvin ver, cseremiz vür, hegyi cseremiz vir; déli vogul vujr, űr (mind am. vér) erza-mordvin värek (nyers) stb. Ide sorozzuk még a görög ear v. eiar szót (1) der Früh. ling, 2) der Saft in Menschen, Thieren und Früchten, daher Blut); továbbá a mandsu oori szót, mely hasonlókép jelent általán nedvet, különösen vért. (Curtius a föntebbi görög szót a szanszkrit asz-ra-m, asz-an, asz-rg s régi latin assir szókkal rokonítja).

A bejegyzés kategóriája: gyökhangpár, hangpár, Szótár, VR
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.