A szellem, az emberi fejlődés, ember által felfogható végső csúcsa. A gondolkodó ember által felhalmozott, a szaporodás során felgyűlt, közős tudat, továbbá az emberek lelki összeolvadásának kiteljesedése. A szellem az emberiséget minden időben átszövő, annak, egyesített tudása. A szellem az emberrel, együtt, az emberiségben létezik, az emberiség közös lelke.
Nagy lelke van, szokták mondani felénk gyerekkoromba. Azokat az embereket illették ezzel a jelzővel, akik, mindenüket, ha kell az életük egy darabját is feláldozzák másokért. Meg azokat, akik képesek arra, hogy lelket verjenek a másik emberbe, szinte új életet adva neki. Ilyenkor voltak, akik lelkendeztek ezen a tevékenységen örömüket kifejezve. Ha rossz emberre mondták, akkor csak megfordították, rosszlelkű egy ember. Az gonosz mindenre elszánt ember, ha kell még gyilkosságra is képes, elveszi a másik lelkét. A rosszlelkű ember, arra is képes, hogy elvegye mások életét. Az egy lelketlen ember, mondják arra, aki gondolkodás nélkül öl, vagy károsít meg másokat. Azt is mondták a gyenge beteges emberre, hogy csak hálni jár belé a lélek, vagy jön-megy, mint a bűnös lélek. Érdekes, hogy gyakori a lélekjárással kapcsolatos kifejezések sora. Ilyenek: bolyong, kóborol, bódorog, jár, kel. A lélekkel kapcsolatos kifejezéseink szinte mind a leheletre, annak mozgására, valamilyen tulajdonságára utalnak. Nagyon ritka a lélek elvont tartalmú megfogalmazása a nyelvünkben, ha mégis előfordul akkor ezek a megfogalmazások mind visszavezetnek más idegen nyelvekből, hiedelmekből fordított fogalmakra vagy egyházi forrásokkal rendelkeznek.
A magyar ember a nyelvében racionális. Minden szava a valóságot tartalmazza. A lélek szavunk is egy racionális szó. Igaz sok évszázadon át szerették volna velünk az ellenkezőjét elhitetni. Mégis az eredetforrás az, amit jelent. A lélek nem más, mint az a levegő, ami az ember száját levegő vétel során elhagyja, a lehelet.
Olvasd a “H” gyökhang kategóriát is.
Hangtípusa:
Az „GY” hang a benne rejlő (elegy) mindegyik egyes hang természetét követi, ezek a “D” és a “J” betű hangjai.
Rá jellemző példa: Tájgyelvben, a D is Gy-re változik, másutt J helyett áll.
Egyes tájnyelv csoportjainkban, a Palóczok, Barkók: másogyik, második, harmagyik, harmadik, gyiák, diák, udvargyi,udvardi, gondolkogyik, gondolkodik, verekegyik,verekedik, agygyig, addigl, stb.
A CzF így írja le:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hosszú, nyilt hang. Mai magyar írásunkban az “É” betű ékezete, a hang hosszát, jelöli, a magasságát nem. Mai szokásos, ismert kiejtése éles, viszont több kiejtése is ismert még a nyelvünkben. Gyökökben mindig hosszú gyököt képez, melyek a verselések hosszmértéke szerint, hosszú szótagnak felelnek meg.
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”
Vörösmarty.
Nem alkalmazkodik a későbbi nyelvtanok hangrendi szabályaihoz. Ugyanúgy megjelenik vékony (hangrendű) szavakban mint a vastag hangzású szavakban. Ebből arra lehet következtetni, hogy több kiejtése létezik. Ilyenek: csáté, kópé, véka, béna, kenyér, vezér, ökrész.
Külső hatásra (nyelvi keveredés) a nyelvünkben gyakran felcserélődik az “É” hang “A” hangra, ami úgy beépült, hogy sajátunknak tekintjük. Ilyenek: paréj paraj, taréj taraj, ganéj ganaj, karéj karaj, fahéj fahaj. Mivel a paré, gané, taré alakok gyakoribbak, ezért arra következtetünk, hogy az “AJ” gyök, ami itt ikerhangzó, felel meg a hosszú “É” hangnak. A régi magyar nyelvben használták “J” nélkül: paré, taré, gané, karé. Más hangokkal is felcserélődik, tájegységtől, külső hatástól függően Ilyenek lehetnek: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A hét napjainak elnevezése napjainkban annyi félre értelmezett fogalmat következtetést eredményez, melyek teljesen téves útra vezetik a nyelvünk és történelmünk irányát.
A fentiek miatt szükséges a hét napjainak elnevezését helyretenni a magyar közéletben és nyelvben.
A szó jelentése közép, központ, valami közepén elhelyezkedő.
Forrása SZER gyűlés szavunk eredeti fogalma, ami a régi társadalmak középpontja, szerben ülni, szert tartani.
Ebből az ősi magyar szóból ered a szláv sztreda, ezen szótól: sztred, mely tulajdonképen középsőt jelent.
Szerda magyarosan kiejtve, ebben az értelembe, ahogy a hét nap között, vasárnaptól számítva, a szerda közép helyet foglal.(CzF)
Ezért mondják, hogy a, Szerb eredetű a Srpski szó (sreda) férfi név változata, ami itt is átvéve értelmét, középsőt jelent. Holott annak is a forrása az, ősi magyar SZER gyökszó. Részben itt meg lehet említeni a szerb szó hun (magyar) változata a szer-b -en élő déli ember. szer> mai nevén fészer, a fészer közepén, ahol a hunok a munkásaikat, (nem rabszolgákat) tartották, többnyire foglyokat mely foglyok nem azonosak a római birodalom és utód államaiban szokott rabszolga fogalommal. Innen van SZERB népnevük is.
A honfoglalás után a fejedelmek. és később a királyok korában a fejedelem vagy király embere egy-egy rábízott területet faluról falura, tanyáról tanyára, bejárt. Ez a járás a megbízott lakóhelyéhez igazodott, amit rendszeresen egypár emberével alkalomszerűen bejárt.
Az elsődleges célja a bejárásnak a lakosok kikérdezése volt, tudakozva a falusiaktól a gonosz embereket.
Később ez a járás “Ispán járás” néven vált ismerté.
Ez a járás szó fogalom határozta meg később a Járás, majd a Megye, közigazgatási elnevezését, a Megye fogalom a király által megbízott személy, nagyobb terület egy napi bejárását jelentette lóháton.
A trianoni diktátum megtörte a magyar nyelv Kárpátmedencei uralmát. Hatására a környező országok, felbuzdulva új nyelvi elemzésekbe kezdtek a magyar nyelvel szembe. Láták a nyelvcsaládosítás tarthatatlanságát, olyan nyelvi osztályozást kerestek melyek kizárják, ha lehet, háttérbe szorítják a magyar nyelv ősi jellegének kimutatását. A német és a szláv nyelvészek tudták, hogy a nyelveikben milyen nagyságrendű magyarul érthető, de a saját nyelvükön érthetetlen gyökszó található. Ezt a helyzetet kellett megoldani. A nyelvek típusvizsgálata a magyar nyelv szerepét erősíti, hiszen minden létező típusra van a nyelvünkben példa, ezért ez helyett vagy mellé más vizsgálati elemet dolgoztak ki. Ez a nyelvek szomszédságvizsgálata.
A szomszédságvizsgálat kimondottan a magyar nyelv Ősiségét bizonyító típusvizsgálattal szembe jött létre. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A mai liberális világszemlélet nem hagyja ki a nyelvek alakításának irányítását sem.
Jelenleg a világon körülbelül 25-30 ezer nyelv él a helyi nyelvi változatokkal[1] együtt. A nyelvészeti elméletek, a nyelvészek, szinte feladatuknak tekintik, a nyelvek összemosását, ez azt jelenti a mai körülmények és változások figyelembevételével, hogy száz éven belül a nyelvek száma a felére a nyelvjárások a tizedére csökkennek. Ténylegesen megszűnik háromezer nyelv és húszezer nyelvjárás. Ezeket nem fogja beszélni senki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Hangtípusa:
Az „Á” hang hosszú hang. Hangmértéke, hossza két rövid „A” hangnak felel meg.
Rá jellemző példa: bá băbă, pá păpă.
Közönséges tisztább beszédben, tátott szájjal ejtett élesebb nemű, nyilt, hangot fejez ki.
Egyes tájnyelv csoportjainkban, a Palóczok, Barkók, stb. vontatott hangú öblös szájjal:
aa, aá, oa, oá, uá, ejtik.
Hangsúlytól függően: Egy kattintás ide a folytatáshoz….
