A -hang

Közzétéve 2020.05.22. | Szerző: kromek

A

A hang

A, hang a nyelvünkben uralkodó hangosztály szerint a mélyekhez, vagyis vastagokhoz tartozik.

A szokás két egymástól alaposan különböző a hangot ismer: zárt és nyíltat.

A zárt, valamint a nyílt, lehet rövid, vagy hosszú.

  • Zárt rövid „a”van ezekben: harang, akarat;
  • Zárt hosszú „a” ezekben: aara, amaara.

A felső vármegyék, Hont, Bars, Nógrád stb. a zárt rövid a helyett nyílt röviddel élnek, s a magam nálok mägäm, harag häräg, hangokat használják.

Nyílt hosszú á van ezekben: kár, vár, tár; mely mindenkor ékezettel íródnak. Megjegyzés: A magyar nyelvet, nyelvújítóink, a német és zsidó nyelveket beszélők, a politika által műveltebbnek tartott rétegek, alakították, ezért a mai Indoeurópai mintára igyekeztek a művelt beszédből elhagyni az; „aa, ä” hangokat, és ezért ezek betűi kimaradtak a magyar ABC-ből. A szótárban Czuczor ezt így fogalmazta meg.[1]

  • Az ékezetest áhosszú tagot tesz a versmértékben: ád, ár;
  • Az ékezet nélküli mindig rövidet: hamar, magyar;
  • De hosszút, ha utána ugyanazon szóban két mássalhangzó következik adna, vannak.
  • Ugyanez a törvénye minden hangnak.
  • A zárt rövid aigen rokon a rövid o hangzóval. A régieknél
    • Arad=Orod;
    • Tihany=Tichon;
    • Bihar=Bihor.
    • Dunántúl: háza, látnahelyett hallani: házo, látno.
    • A Nyelvújítási: álmadat, álmodot; lakadalom, lako

Az ”a” hang jelentései:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "A" hang | Címke: | A -hang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ly Gyökhang

Közzétéve 2020.04.17. | Szerző: kromek

Ly Gyökhang rovás jele:

 

 gyökhang

Jelentése: Lyuk

Kiejtve magyarul: ély, lyá, lyu, lyü, LYUK

> „Ly” gyökhang

 

A gyökhang, megfelelője a mai magyar nyelvben az „Ly” betű.

Az „Ly” a magyar ÁBC, betűi közé tartozik. A latin jelkészletben az „Ly” betű nem szerepel, létrejötte magyar nyelvterületekre tehető, mivel nem volt más betű, -a latinos fülnek-  az L és J hangok összeolvadásának hangzósítására.
Eredeti magyar hangjelölés jele a kőr közepén elhelyezett pont, vagy kisebb kőr, ami a lyukat szimbolizálja. Ez a hang jelenik meg a Lyuk szavunkba kezdőhangként. A mai, és több korai forrásnak tekintett rovásírásban, a kör közepén levő pont helyett, a kőr közepéről lefele, húzott jobb vagy bal irányú sugárvonallal jelölik.
A lyuk mind szimbólum a nyelvünk és az anyanyelvi eredeti jeleink között elrejtett jelentése a világűr fekete lyukának.
A lyuk szavunk és annak a jele, a fekete-lyuk ősi magyar szimbóluma.

A Ly gyökhang összetett hangú „Ly” betű a mai magyar ABC-ben.

Kiejtve a keményebb „L”-nek lágyított módosulata, az „L” és a „J” hangok együttes kiejtéséből a Lyuk szavunkban szereplő hangzással.

Kiejtése során elkülöníthető az „L” és a „J” hanggal való kiejtése. Hasonlóan az alábbiakhoz: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "Ly" gyökhang, Gyökhang-abc, Szótár | Címke: | Ly Gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

M gyökhang

Közzétéve 2020.04.14. | Szerző: kromek

M gyökhang

M> gyökhang

Jelentése: Magas, magos, magvas, makkos, ma, magyar.

Továbbá: Ember, Emelt, som. 

Kiejtve magyarul: eM és Mö. 

A gyökhang párja az eN gyökhang. 

Az eM Kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel;

Kéthangú gyökei:

Ma Má Me Mé Mi Mo Mö Mu Mü  
aM áM eM éM iM oM öM uM üM  

„M” gyökhang.

 

Rokon párja az „N” az alábbiak szerint:

Mádra – nádra

  • Meder – Neder
  • Mevet – nevet
  • Medves – Nedves

Általában az „N” hang az ajakhangok előtt, például a “B” – „M” hanggá változik:

  • Különb – külömb
  • Azonban – Azomban

T előtt:

  • Bont – bomt
  • Ront – romt
  • Csont – csomt

A jelenlegi helysírásunk itt eltér a kiejtések egyes változataitól, ezért tartják a témát kellő mélységben nem ismerők „bődületes” hibának és kérkedhetnek a megtévesztő hamis ismeretükkel.

Az „M” és „N” orrhangok olyan közel állnak egymáshoz, hogy ha az „M” kiejtésénél ajkainkat nem zárjuk, „N” hallatszik. Az „N” kiejtésénél pedig az ajkak zárásakor „M”.

Az „M” gyökhang a gyökszavak végén a „B” és a „P” hangokkal alakít ki gyökszóképzést. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "M" gyökhang, Gyökhang-abc, Szótár | Címke: | M gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

N gyökhang

Közzétéve 2020.04.13. | Szerző: kromek

N gyökhang

N> gyökhang

Jelentése: Nap, Nagy, Növekvő, Nő.

Kiejtve magyarul: eN és Nö. 

Az eN Kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel; aN, áN, eN, éN, iN, íN, oN, óN, öN, őN,  uN, úN üN, űN. A gyökhang a nyelvünkben, a magasság, fenség, emeltség fogalma alá vonható gyökszavak meghatározó hangja.  Párja az eM gyökhang.

Kéthangú gyökei:

Na Ná Ne Né Ni No Nö Nu Nü  
aN áN eN éN iN oN öN uN üN  

Mint szók elején hangzó hang

  1. Azokban a gyökökben, gyökszavakban fordul elő az N gyökhang, a rokon M gyök hanggal együtt, mely gyökszavak a magasság, fenség, emeltség, szóképeket tartalmazzák.

Ilyenek:

  • Nagy,
  • Nád,
  • Nap,
  • Negéd,
  • Nevel,
  • Nő, (növök, nősz, növünk)

Gyökszavak, és ezek származékaiban. Ebben a „fent, fenséges, felszínt jelentő fogalomkőrbe tartozik az oN, ěN, öN ragok is, melyek i, u, ü végzetű szókezdeti gyökszavak után, egyszerűen N. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "N" gyökhang, Gyökhang-abc, Szótár | Címke: | N gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

C gyökhang

Közzétéve 2020.03.26. | Szerző: kromek

“C” Gyökhang

C> Gyökhang

Jelentése:  Cél.

Kiejtve magyarul: Cé vagy Cö

A “C” hang a nyelvünk öszvetett (összetett) hang.

“C” hang a magyar nyelvben a  T+Z  vagy T+Sz hangok együttes ejtéséből jött létre.

 

„C” gyökhang

A magyarul ejtett „C” gyökhang köré épülő hangpár gyökök:

Kéthangú gyökei:

aC,Ca, áC, Cá, eC, Ce, éC, Cé, iC, Ci, íC, Cí, oC, Co, óC, Có, öC, Cö, őC, Cő, uC, Cu, úC, Cú, üC, Cü, űC, Cű

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "C" gyökhang, Gyökhang-abc, Hang | Címke: | C gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

B gyökhang

Közzétéve 2020.03.22. | Szerző: kromek

“B” Gyökhang

B> Gyökhang

Jelentése:  BaB, BuB.

Kiejtve magyarul: Bé vagy Bö

A “B” hang a nyelvünk meghatározó hangja. Az emberiség alaphangja.

“B” az őshang.

A „B” hang az emberiség őshangja!
Alapvető tulajdonsága, hogy minden, mai tudományos vagy alternatív nyelvészeti csoportosításban, bármelyik létező hanggal legalább egy csoportba sorolható.[1]

„B” gyökhang

A magyarul ejtett „B” gyökhang köré épülő hangpár gyökök:

Kéthangú gyökei:

aB, Ba, áB, Bá, eB, Be, éB, Bé, iB, Bi, íB, Bí, oB, Bo, óB, Bó, öB, Bö, őB, Bő, uB, Bu, úB, Bú, üB, Bü, űB, Bű

“B” Kéthangú gyökök, szóbokrok:

A “B” hang kéthangú gyökszavai.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Kategória: "B" gyökhang, Gyökhang-abc, Hang | Címke: | B gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyökhang

Közzétéve 2020.03.12. | Szerző: kromek

Gyökhangok

Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.

A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok kimondva, hangsúlyozva annak eredeti nyelvszabályozás előtti és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.

Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.

Gyökhangok kiejtve, magyarul:

Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

Kiejtésük szerint kétféleképpen csoportosítjuk a gyökhangokat (mássalhangzókat):

  • Az egyedi kísérőhang helye alapján:
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang előtt áll: eM, eF, eN, eNy, eR, eS, eSz.
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang mögött áll: Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, Mö, Nö, NYö, Pé, Pö, Rö, Sö, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.
  • Az egyedi kísérőhang, ajak állása szerint: [1]
    • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
    • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, félisten.
    • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.

A gyökhangok, kiejtve mind az „isteni” szinten található magas hangrendű magánhangzókkal, hoznak létre gyökhangot. Az „isteni” szint, az értelem adó szintje az emberi beszédnek. E nélkül a rendszer nélkül nem jöhetett volna létre a beszéd.

[1] További változatok léteztek: zárt, nyitott, hosszú és rövid.

Kategória: Gyökhang-abc | Címke: | Gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyedihang

Közzétéve 2020.03.12. | Szerző: kromek

Magánhangzók az “Egyedi hangok”

a, á, e, ë, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.

A magyar magánhangzókat a hivatalos nyelvészetben többféleképpen szokás csoportosítani. Csoportosításuk alapja lehet például, hogy mennyi ideig ejtjük őket, vagy, hogy milyen az ajak mozgatásának módja kiejtéskor, illetve, hogy milyen hangrendűek.

  • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
  • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, fëlisten.
  • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.
  • Mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú kar, kér, árok, vad, mag, úgy, un.
Kategória: Szótár | Egyedihang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar ÁBC

Közzétéve 2020.03.12. | Szerző: kromek

A magyar ábécé:

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő.

p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs.

Kategória: A magyar ÁBC, Hang | Címke: | A magyar ÁBC bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar nyelv hangjai

Közzétéve 2020.03.12. | Szerző: kromek

magyar nyelv hangjai">A magyar nyelv hangjai

A jelenlegi állapot szerit a „Tudományos” elnevezésük “Hangzók”.

A tudományos gondolkodásmód, a beszélő, első sorban az ember fizikailag kialakult hangképző szerveinek, azok működéséből adódó különös tulajdonságok figyelembevételével, próbálja meg a nyelvünket szabályozni.

E szerint: Egy-egy beszédhang kimondásakor a hangképző szervek felveszik az adott beszédhangra jellemző helyzetet, s ezt csak a következő beszédhang képzésekor vagy a beszédfolyamatban beálló szünetben változtatják meg. A beszédfolyamatban egy hang tehát addig tart, ameddig a hangképző szervek helyzete meg nem változik.

A hangok keletkezésének feltétele a hangképző szerveink egységes működése. Mivel emberek vagyunk, mind egyedi tulajdonságokkal, ezért a fenti logika, csak egy határon, a saját maga által meghatározott kiejtési formán belül igaz. Ez a korlátja. Már ennek az egy szabályrendszernek is ellentmond az emberiség soknyelvűsége. Ez egy hibás meghatározás, amely az elhibázott folytonosan javított kivételekkel hemzsegő, szabályrendszere épül. Ez a többnyelvűség, az  előre meghatározott, megegyezéseken alapuló tanult nyelvek sorát hozta létre a történelmünk folyamán, lassan eltüntetve az eredeti nyelvet.

A magyar nyelv mondják szakrális. Ez azt jelenti, hogy szent.  Magának a kifejezésnek, hogy “szakrális”  rengeteg kapcsolata létezik a magyar ember magyarságtudatával. E szerint a magyar ember számára a magyar nyelv szent. Kutatások sorára lenne szükség ahhoz, hogy ezt a titkot megfejtsük, hogy mit takar, rejt a magyar emberek identitása ebben a “Szent Magyar Nyelv” fogalomkőrben. Ilyen értelembe hamisnak tűnik az az állítás, hogy a   nyelv, “Nyelvünk azért szakrális, mert a szakrális világot képezi le, azt közvetíti”. Én úgy gondolom, hogy a magyar nyelv, sokkal racionálisabb, valóságot tükröző nyelv, mint ahogy azt az előző állítás sugallja. Mégis úgy látszik, hogy a nyelv szerkezete, felépítése, ősi tartalma megjeleníti, bizonyítja, azokat a mai tudásunkkal ésszerűtlennek nevezhető ismeret halmazt, logikát, szerkezeti felépítést, mint amit jelenleg tudunk róla. A szakralitás kettős, világi és isteni jellege azt sugallja, hogy ez a kettősség megjelenik a nyelvünkben. Ez a kettős tudat, vagy talán ennek a hiánya él ma, minden magát, és a nemzetét óvó, magyar emberben.

A gondolatok, megjelenését nyelvünkben a mássalhangzók közvetítik. A mássalhangzók melyek képeket, eseményeket, gondolatokat, fogalmakat, majd szavakat eredményeznek. Ezek a szavakat formáló mássalhangzók, a gyökhang-ok. A szavaink jelentését a gyökhangok határozzák meg.

A gyökhangok által kialakított szavak az egyedi hangok (magánhangzók) kíséretében jelennek meg. Azt hogy a megformálódott szó, az emberi, vagy az isteni szinten jelenik meg, az egyedi hangoktól függ.  A magyar nyelvben minden hang fontos, ezért a gyökhangoknak és az egyedi hangoknak  szerepe, jelentése van a kiejtésben. Úgy írjuk, ahogy ejtjük, és úgy ejtjük, ahogy írjuk.

Kategória: A magyar nyelv hangjai, Hang | Címke: , | A magyar nyelv hangjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva