abc címkéhez tartozó bejegyzések

Gyökhangok

Gyökhangok, mássalhangzókszó és értelem alkotók.

b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty,v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.
Bé, Bö, Cé, Cö, CSé, CSö, Dé, Dö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé, Gyö, Há, Hö, Jé, Jö, Ká, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR, Rö, eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

A dz, dzs, Ly, q, w, x mássalhangzók, nem ismerhetők fel gyökhangnak.

Egyedi hangpárok

Az egyedi hangok a magánhangzók, egyedi hangpárokat alkotnak, ezeket a hangpárokat kétféleképpen csoportosíthatjuk.

  • Hangmagasságuk alapján: a-e, á-é, o-ö,ó-ő, u-ü, ú-ű. Az ősi magyar szavak szógyöke, a hangmagassághoz, kétféle minőséget, rendel. Az “istenit” a magas hangrendű magánhangzókkal, az anyagit a mély hangrendű magánhangzókkal fejezzük ki. A mély hangzású “a” hang magas párja az “e” hang. Ez a két minőség: Gyökpárjaik: bal-bel, ban-ben, bács-bécs, bál-bél, bár-bér, bog-bög, bogy-bögy, bogy-bögy, bok-bök; fagy-fegy, faj-fej, fal-fel, iga-ige, gyur-gyür, hoz-höz, kám-kém, láp-lép, mag-meg, magy-megy, stb.
    • A felső, az “isteni” szféra, az elvont képek, szintje.
    • Az alsó a földi szféra, a fizikai szint.
  • Időtartamuk alapjána-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Hosszú -rövid Párokat alkotnak. Gyökpárjaik: mag-mág,  sav-sáv, val-vál, vel-vél, kan-kán, ker-kér, kar-kár, lap-láp, stb.

A magyar ábécé

ABC

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs