Blogszótár címkéhez tartozó bejegyzések

Gyökszótár

Ez egy online szótár.

Címszavak:

Kromek Pál

Kromek Pál

A bejegyzések sorrendjében vannak. Címszavakra keresni a kategória és címke oldalakon, és felsorolásokban lehet.

A szótárban szereplő szavak teljes körű kifejtése adott szó bejegyzésében látható. A kategória és oldalnézetek, csak összefoglalók vagy kivonatok.

Minden oldalon, kategóriában, és bejegyzésben megjelenő linkek (elhalványult szövegek) az adott kategóriához vezetnek. A bejegyzések címei nyitják meg az adott bejegyzést.

Ez a szótár a Kromek Blogban szereplő szavak, szokásostól eltérő magyarázata.

A szótár elsődleges célja, a magyar nyelven érthető, “Gyök” bemutatása.

Ez egy gyökszótár.

Alaphang

A nyelv alaphangja a “B” hang!

A “B” hang, nem csak minden gyökhanggal (mássalhangzó), de minden egyedi hanggal (magánhangzók) is, legalább egy közös tulajdonsággal rendelkezik!

A magyar nyelvben megjelenő “B” hang, a modern nyelvészet által alkotott hangok csoportjaiban, minden másik hanggal legalább egy csoportban található. Ez azt jelenti, hogy, minden másik hangra jellemző, legalább egy közös megkülönböztetéssel rendelkezik.

  1. Mássalhangzóként minden mássalhangzóval egy csoportba tartozik, mert mássalhangzó.
  2. Felpattanó zárhangp, b, d, k, g, t.
  3. Ajakhang: b, p, m, v, f.
  4. Zöngés: minden magánhangzó + b, d, gy, g, v, z, zs, i, l, ly, r, m, n.

A többi hangtól eltérően, melyekre a felsorolt “skatulyák” (képzési jegyek) egyike vonatkozik abban tér el, hogy pontosan, ezeknek a skatulyáknak valamelyike összeköti mindegyik hangot, a “B” hangunkkal.

A beszédhangokat a képzési mozzanatok egyezése és eltérése alapján (is) csoportosítják, leginkább azok a hangok hasonlíthatnak egymásra, amelyek csak egyetlen képzőmozzanatban térnek el a másiktól, a legnagyobb eltérés pedig nyilván azok közt a hangok között van, amelyek minden lényeges kifejező (artikulációs) részletben eltérnek egymástól. Az egymástól csupán egy laphanépzési mozzanatban kölönböző hangok a magyar nyelvben általában szoros kapcsolatban (korrelációban) vannak, ezek párokba rendeződnek. Az ilyen, képzési mozzanatok alapján létrejövő párok sorozatát a magyar hangok korrelatív rendszerének nevezzük. A korrelatív hangpárok kialakítását a fő képzési mozzanatok határozzák meg. A „B” hang például, mint mássalhangzó rokona valamilyen szinten minden mássalhangzónak, mint felpattanó zárhang rokona minden felpattanó zárhangnak, mint ajakhang, az összes ajakhanggal kapcsolatban áll, és végül zöngés mássalhangzóként valamennyi zöngés mássalhangzóhoz kapcsolódik. Egyéni hanggá az teszi, hogy a felsorolt képzési jegyek a „B” hangot együttesen jellemzik, a többi hangnál azonban ezeknek csak némelyike található meg. Minden beszédhang önálló egyed tehát, amelyet az artikulációs mozzanatok, képzési jegyek együttese határoz meg. Ezen képzési jegyek ugyanakkor összekötik a „B” beszédhangot a többi hanggal.[1]

[1] Forrás: Csernicskó István – Hires Kornélia Hangtan Előadások gyűjteménye magyar szakos hallgatók számára. Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára.