Gyök címkéhez tartozó bejegyzések

Gyök, Szótag, Morféma

Gyök, Szótag, Morféma

A Gyök nem Szótag és nem Morféma!

A gyök után, a szótag is elítéltetett a magyar nyelvtudományokban. Ma Magyarországon a hivatalosan tanított nyelvtudományokban a szótag „kiveszőben” levő szóelem, a mai hivatalos nyelvészet szerint „morféma”. Valahogy így fogalmazzák meg: „Szótagokkal a nyelvhasználat során szóban és írásban egyaránt találkozhatunk, bizonyos gyakorlati szerepük van[1].” Véletlenül sem mondja azt, hogy a magyar nyelvben a szó meghatározó, értelem hordozó eleme. Ma már a szótag fogalmát is annyira elmossa a tudományos nyelvészet, hogy még a nyoma se maradjon, ami esetleg valamikor hasonlított a gyökre. A Szótag fogalom lejáratása, elhanyagolása, oda vezet, hogy a szavaink ragozott szerkezete teljesen átalakul, helyette a tanult szavak, szófogalmak jelennek meg, ezzel ellehetetlenítve a magyar nyelvet, vele az embert, a népet. Az átfogó morféma megnevezésénél a szótag helyett a tőmorféma kifejezést használja a nyelvtudomány. Az egész nyelvrendszerünkben a mai tudomány feladta a ragozó nyelv alapjait, az új „Nyugati típusú” nyelvrendszer kialakításával.

A hivatalos álláspont a következő: „A nyelv, rendszert alkot. Egységei: fonéma, morféma, lexéma, szintagma, szöveg”

Ebben a rendszerben, kitagadtatott a gyök, elárultatott a szótag, meghazudtolt a rag, felfordult a mondat!

A tudomány elengedte a „Szótag” fogalmát is. Az új rendszer még ma sem talál olyan magyar szót, ami alkalmas lenne a gyökfogalom elrejtésére, ahogy azt szeretné, ezért jelenik meg a „Morféma”, de még itt is kénytelen a „tő” kifejezést használni, ami nagyon hasonló szóképet alkot a „gyök” szavunkkal.

A ragozó nyelv gyökhasználatához, szüksége van az emberi agynak a kiegyensúlyozott (két-agyféltekés) gondolkodáshoz a szóképre, az adott gyökszókép megjelenítésére.

A ragozó nyelv lényege, hogy a gyökök, egymás után történő rakogatásával, egyes eredeti gyökök (tövek) írás és kiejtésbeli alakja, megjelenése, a helyesírás kialakításával megváltozik, átalakul. Az új írási szabályok okozta, átalakulásnak megfelelően, a szavak sorrendjében az előforduló hangtorlódások, hangkiesések, hangmódosulások, jelentős módon nem változtatják meg az eredeti, első, második, vagy többedikként, elhelyezett gyök szóképét, csak a megjelenését, eleinte az írását, majd később hozzá igazítva[2] az új helyesírásnak megfelelő kiejtést is. A ragozás során létrejött új szóban a sorba rakott szóképfogalmak együttesen, az új szóra jellemző módosult képet hoznak létre. A magyar nyelvben, ezért értünk meg olyan szavakat is, amit esetleg soha nem használtunk.

Tehát az agyunk megérti az újonnan ragozással létrejött szó jelentését.

Ez a magyar ragozó nyelv varázsa.

Látható, hogy az új szó mindig a hozzá toldott raggal, jön létre. A nyelvünk ezért ragozó nyelv.

A nyelvünkkel foglalkozó elődeink nem véletlenül szokták mondani, hogy a magyar nyelv, nem kivonó, nem elvonásokon alapuló, hanem hozzáadó nyelv. A fenti szabályrendszer (itt konkrétan a szintagma) többek között ezt az alapértéket is sérti. Ezzel lehetetlenné teszi a nyelv gyökrendszerének fejlődését, az eredeti gyökszavak jelentés és valódi képi ismeretét.

Az is látható, hogy az adott szóba beépült ragok elvonása nem lehetséges, mivel a majd kétszáz éves ragozás helyetti toldalékolás, eltakarta a toldalékká lett gyökszavak eredeti jelentését, szóképét, ennek az oka a gyök megjelenés módosulása. Az új szavakba beépült gyökszavak, melyek a ragok, már toldalék formájában, a beépülő eredeti gyök értelmét eltakarva, elfelejtve kerültek be az adott szóba.

Már ezért is hamis az az állítás, ami a toldalékok elvonásával próbál az eredetitől eltérő jelentést tulajdonítani egy szónak. Sajnos ma már ezt tanítják.

Az meg már tudatos csalás, ha ezt a csonka a szót, vagy morfémát, egy más nemzet szavához, morfémához teszi hasonlóvá!

Csalás azért, mert aki ezt a morféma hasonlóság vizsgálatot végzi, az tudja, hogy mi a morféma.

Tudnia kell, hogy az a csonka szótő a magyar nyelvben nem morféma, hanem egy megváltoztatott gyök, amihez eredeti formájában tartozik egy szókép, mely szóképet toldalék alakjában is hordoz.

Csalás azért is, mert a csonka gyök önállóan, a szóról leválasztva, nem biztos, hogy hordozza az eredeti gyökképét megváltozott toldalék formájában. Az így leválasztott szókép nélküli toldalék már tanult jelentéssel bír. Ez a tanult jelentés alkalmassá teszi a toldalék előléptetését morféma szóelemé, ami lehetőséget biztosít más nyelvekből történő származtatásának bizonyítására.

A szavainkban megjelenő toldalékok értelemadó gyök képe határozhatja meg a toldalékolás utáni szó gyökét. Csak ilyen módszerekkel lehet a magyar nyelvet vizsgálni.

A toldalékolás a nyelv átalakításának egy állomása, már ez a fogalomkőr is jelentős mértékben torzítja a nyelvünket[3].

Ezzel szemben a morfémák és toldalékok sokkal szűkebb, tartományban, vagy egyáltalán nem rendelkeznek szóképpel, csak előre betanult jelentéssel, vagy alkalmazási szabállyal a helyes használatáról. Ez a kemény tanulással rögzült tudás az agy egyik felét veszi igénybe.

Tehát a gyök a magyar nyelvben a legkisebb szóképpel rendelkező értelmes[4] szó.

A Szótag a szabályrendszer része, a szó első szótagja, lehet gyök, a többi szótag csonka, vagy módosult gyök.

A Morféma, a szó egy eleme. A morféma, lehet gyök, szótag, de a fogalomkörébe tartozik minden jelentéssel[5] bíró szóelem is.

[1] http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv/a-szotag-es-a-morfema/a-szotag-es-a-morfema  (2015. július 29.)

[2] A nyelvújítás elengedhetetlen „érdeme” ez a folyamat, ami tudatosan, szervezett módon, megváltoztatja, átalakítja a nyelvünket. Eleinte, csak a régi szavaink írására alkotott helyesírás, később az ezekhez igazított kiejtés lett az elvárás az iskolában. Ez a kettős hatás már megváltoztatja az eredeti szavunk jelentését. Többek között ez az egyik oka annak, hogy minden szavunkra legalább egy másik is létezik, ahol csak egy értelem találkozik a szavakban. Ez a folyamat a mai napig zajlik, ezért tanulja a magyar nyelvet nehezen az új generáció, mert mindig jobban és jobban távolodunk, a gyök, és az eredeti ragozó nyelvtől.

[3] Olvasd a „Toldalék” című fejezetnél.

[4] Értelmes= Értelmet adó. Amit magyarul értünk alatta.

[5] Jelentés= Egy adott szó tanult jelentése.

Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.

RaG

RaG

 

Gyökszó> Pusztagyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Toldások

A szó fajtája: Főnév, szó">Gyűjtőszó, Többes számú főnév.

Fogalomr: Sorozatos Ismétlés.Toldalék.

Gyökpár: RaG-RáG, RaG-ReG

Leírás:  A RaGA ház fölé épített tetőszerkezetet alkotó szarufák, vagy azok toldaléka, ami túlnyúlik a ház külső falán. Toldalék. A toldalék maga a kilógó szarufák vége, vagy azok meghosszabbítása. A toldalékolt ház nagyobb felületen véd az esőtől, mint a falakkal határolt terület. Eredetileg a ház toldaléka, a tető része, a falakon kívül. Ebből a képből épül fel a nyelvújításkor megalkotott toldalék, a nyelvi RaG. Szerepe megegyezik a ház fogalomkőrében leírt szóképpel. A szavak toldaléka a RaG. Nyelvújítás kori fogalom.

A RaG eredetileg többesszámú főnév. (Gyűjtőnév) Hasonló többesszámú főnév (Gyűjtőnév): homok, sóder, fény, stb. A ma megjelenő szavak többségében a többszöröződést, az ismétlést fejezi ki. Ilyen a nyelvújításkori gyűjtő szó RaG- RaGoz szavunk is. Tovább> farag (apró mozdulatok sorozata), ragad, raggat (toldalékol, hozzá passzít), cafrang (darabokra tép), harag (rossz indulatú dolgokkal eláraszt), de ilyen gyűjtőnév a RaGya is.

Kialakulása: Ösmagyar: Rag> Ragalja> Magyarkor: RaG 

Eredet: 1.-Ösmagyar: Rog, Roge=RaG, told> Elágazás! Dravida: UraGKu, urakku= összekapcsolás, csatlakozás, párosítás. 2.- Ösmagyar: Rog, Roge=RaG, told> Magyarkor: RaG

Források: Bővebben…

BoB

BoB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás: Bo!

Jelentése: Bóbita szó gyöke.  A BaB nagyságú, BáB, a BéBi BuB.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BoB-BóB és BoB-BöB

Leírás: Elvont vagy elavult gyök, melyből boborcs, boborcsó, boborcsós származtak. Rokona bab, kicsinyítve bib, mint a bibe, bibircsó gyöke. Értelme csomóhoz hasonló gömbölyűség.

Kialakulása: B Őshang> Bo Gyökszó> BoB Elavult gyök

Eredet: B> Ősmagyar, Gyökhang> Bo>  Ősmagyar, Gyökszó> Elágazás: mu, mup, muppu, Dravida (kiálló, kiáll)>Elágazás: BoB, BúB, púp> Ómagyar> bóbita, Középmagyar

Források:

A TÜNDÉR

Bővebben…

BiB

BiB

Gyökszó> Elavult gyök

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Női ivar.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: nincs, (BiB-BíB)

Leírás: BiB, növényeknél bibe a megtermékenyítés tárgya, forrása. Bibl> a tudás forrása, mint könyvtár. Biblia a könyv.  Eredete:biblia < ómagyar: biblia < ősmagyar: biblia < görög: ta biblia to hagia (a szent könyvek) < biblion (könyv, tekercs) < biblosz (papír, papirusz) < Büblosz (papiruszt gyártó város neve), BiBor, a színek között a legelőkelőbb. A bölcsesség, a tudás színe, a bőség és a jólét jelképe.

Kialakulása: B> Bi> BiB> BiBe. 

Eredet: B (Őshang)> Bi (szó">Ősszó- Hangulatszó)> BiB (Ősmagyar. Gyökszó)> Elágazások: BiBa (Ősmagyar), BiBe (Ösmagyar), BiBl! (Ősmagyar)> BiBlia

Források:

Czuczor-Fogarasi:

BIB:

elvont gyök, mely valamely kicsided, apró csucsorodást, csomócskát jelent a bibe, bibelődik, bibircsó származékokban. Rokonai a gömbölyűbb hangzóju bab, bob, mint a babó, babrál, boborcsó szók gyökein.

 

Egyedihang gyökpárok

Egyedi gyökhang párok

 A (magánhangzók) egyedi hangok, a hangmagasságuk alapján, párokat alkotnak, ezek a hangpárok, ha azonos mássalhangzóval (gyökhanggal) együtt jelennek meg, egyedi gyököket hoznak létre.

  • ba- be, bá- bé, ta- te, tá- té, to- tö, stb.

Ezek az egyedi gyökök, képezik az egyedi gyökhang párokat.

  • ba-be> bacs-becs, bal-bel, ban- ben, stb.
  • bá-bé> bács-bécs, bál-bél, bán-bén. stb.
  • bo-bö> bocs-böcs, kocs-köcs, bok-bök, bol-böl, stb. Lásd táblázatot.