KeR címkéhez tartozó bejegyzések

KéR

GyökszóKéR

Elvont gyök: a Kéreg, kéreget, kérd, szavakban.

Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR

Szóbokor gyök szint: Második szint. Elágazás: éR

Jelentése: Kéreg.

A szó fajtája: főnév, ige

Fogalomr: Kőr

Gyökpár: Kar-kár, kar-ker, ker–kér

  • Kar: ami átölel.
  • Kár: körbezárt, károgás, veszteség
  • Ker: a kerület
  • Kér: ami körbevesz a kéreg.

Leírás: A fát körül ölelő kéreg, elvont gyöke. Amennyiben  KéR, talán kap, A önállósult gyökszó, kérést, kívánságot fejez ki, kívánságot tudat.

Kialakulása, előfordulások: 

  • Kér, kérd, kérdés, kérdez.
  • Kéreg, kérges, kérgesedik.
  • Kérés, kérelem, kérlel; kérvény, kérdőív.
  • Kérődik, kérődzés, kérődzik[1].
  • Kérkedik, kérkedés, kérkedékeny[2].
  • Szekér, szakért, szakértő, sikér,
  • Kér a honfoglaló törzs neve. Kér településnév.

Eredet: dravida: kaiyer (kér <markát odanyújtja)> ősmagyar: kier (kér)> kér < ómagyar: kér

Források:

 

[1] A rág, rágódik, fogalomkőrbe tartozó szűkebb értelmű szavak.

[2] Kelleti magát.

 

KeR

KeR

Gyökszó

Gyökszó> Pusztagyök> Elvont gyök.

A Kert szó és származékainak gyöke.

Gyökkapcsolat: KaR, KáR, KeR, KéR, KiR, KoR, KóR, KöR, KőR, KuR, KúR, KüR, KűR

Szóbokor gyök. Második szint.

Jelentése: Kerület.

Szófaj: elvont főnév

Fogalomkőr: Kőr

Gyökpár: kar-ker, Ker – Kér

  • Kar: ami átölel
  • Ker: a kerület
  • Kér: ami körbevesz a kéreg.

Leírás:

  • Hangutánzó: kerep, kerepel, kereplő, kerreg, kerra, kericzěl.
  • A kerület fogalommal: Kereng, kerget, kerít, kerül, kerdűl, kergeteg, kerek, kert, kertecz (ketrecz), kör, kar.

Kialakulása: Hun: Ker= Birtok, Tibeti: Ra-ma= kerités.
Eredet: Hun: Ker = Birtok > Elágazás: Tibeti: ra, ra-ma= kerités> ómagyar kert> elágazás: Latin, keraticus =szarus, szarusodott bevonat> magyar > kert> kerület.

Források:
Bővebben…