Meghatározás címkéhez tartozó bejegyzések

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

Ógörög kor

Ógörög kor

  1. e. 800 – i. u. 1800

Magyar –Ógörög gyök egyezések kora

Az ógörög nyelvet annak különféle nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték. Az ógörög nyelvbe beágyazódott a Kopt nyelv, ami nem más, mint az utolsó beszélt egyiptomi nyelv.

A görög nyelv, kialakulása, sok szálon kapcsolódik a mai magyar nyelvhez. A szópárhuzamok száma meghaladja a négyezret, míg a finn kis erőltetéssel éri el a hétszázat.

A Görög nyelv és a magyar nyelv kölcsönösen módosították egymást. Az ógörög kezdeti nyelvjárások több szót átvettek az az ős egyiptomi Kopt nyelvből, ami leginkább magyar gyökökkel rendelkezik. A görög- macedón nyelvátvétel, és a Pannoniában beszélt (ősmagyar) nyelvek – macedón kölcsönhatása oda vissza módosításokat eredményezett. Ennek a többszörösen összetett folyamatnak az eredménye az ógörög-magyar nyelvkapcsolat. Az első évezredben megjelenő görög műveltség rányomta a bélyegét a pannon nyelvekre. Megjelentek a HUN az AVAR és a MAGYAR nyelvekben a görög hatások, ugyanezek visszafele is, a macedón kapcsolattal folyamatosan alakították az ógörög nyelvet. Az ógörög hangok jó része elemezhető a magyar tájszólási hangokra jellemző módon. A magánhangzók, kiejtése szinte megegyezik a magyarral. Megjelennek a rövid és hosszú, a zárt és nyitott magánhangzók ép úgy, ahogy azt a mai magyarban igyekeznek elfelejtetni. Vannak (voltak) magyar nyelvjárások, ahol egyes hangokat magas szinte sivító hangon ejtettek, ez jobbára egyes népzenei anyagokban érhető utol. Ez a kiejtési forma jellemzője volt az Ógörög nyelvnek is.  Na és még egy jellemző közös forrás a hexameter. Ezt az ógörög-magyar nyelvi párhuzamot érdemes lenne részletesen feltárni.

Az ógörög írásrendszer a mai magyar írásrendszer és a rovásírások között lényeges eltérés van. Az Ógörög korra jellemző gyökkapcsolat hangja legjobban mégis a rovásokban lelhető fel. A szótárban feltárható ógörög- magyar hangkapcsolat jelölésére használom ezt a kort.

A nyelvújítás kora

1.1.1     A nyelvújítás kora

 

1790- napjainkig

A magyar nyelv, a nyelvújítás kezdetétől folyamatos, átalakításon megy keresztül. Ezt a folyamatot a magyar művelődéstörténet egyik vívmányának mutatják be. A kezdeti időszak, szorosan a „nyelvújasnak” nevezett korszak, 1790-1820 között volt. Ebben a három évtizedben a nyelvújítás volt az egyik olyan terület, ahol a nemzeti érdeket, szembe lehetett állítani a birodalmi érdekekkel, a nélkül, hogy az közvetlen politikai következményekkel járna. A császárnak jól jött a magyarok megtöréséhez, megosztásához ez az eszköz, mert egyszer lekötötte a rebelliseket, a nyelv védelme, másodszor, a hatalom erejével, a megalkuvók lefizetésével, lerakták a finnugorizmus alapjait, amit még ma is nyög a magyarság, ami később Trianonhoz vezetett.

A nyelvújítás átlátszó hibái:

  • Egyszerűsítés
    • A nyelv egyszerűsítésére hivatkoztak. Mégis az eredmény olyan bonyolult nyelvet, szabályrendszert eredményezet, amit ma a legjobban utál az iskolai tanuló, a magyar gyermek.
    • Megváltoztatták a helyesírást, a ragozást, a mondatszerkezetet, a szókincset és a szószerkezetet.
    • Az eredmény a kiejtés és a helyesírás nyelvidegen változása! Jele a szótárban: ROSSZ
  • Nyelvtisztítás
    • Talán a legegyszerűbb úgy megfogalmazni, hogy mindent megtettek azért, hogy a magyart száműzzék a nyelvből.
    • Kiszélesítették a jövevényszavak fogalmát, és készletét. Ha egy kis esély adódott, akkor minden olyan szóra melyben egy idegen nyelvi elem volt ráfogták, hogy az a forrása. A kialakított új szabályokkal igyekeztek ezt igazolni, a nyelvi szabályokkal eltávolították a szó magyar szóképét, szótári fogalomként vezették be.
  • Új szavak létrehozása
    • Szóljon erről maga a névadó:
“Bántani mást vadság…” – s más a lélektelen író?
Azt hozzád s hozzám nem köti semmi kötél.
Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod a gaz latrot! az ilyet
Ütni, csigázni s agyonverni (nevetve) szabad.

– Kazinczy Ferenc: Epigrammai morál

  • Régi szavak új köntösben
    • Úgy elevenítettek fel a régi szavakat, hogy annak az új változata más tartalmat, jelentést és szóképet, hozott. Egyszerűen meghamisították őket.
  • Idegen szavak magyarosítása
    • A mai alternatív nyelvészek, rovásfejtők rémálma. A magyarrá tett idegen szavak formája, hangzása, alakja illik a magyar nyelvújítás szókészletébe, jelentése, az idegen nyelv írásától eltérő módon egy szótári fogalomként betanult szó. Ezeknek a szavaknak az a nagy hibája, hogy a gyök szóképe egészen biztosan nem felel meg a szóbokorban található hasonló gyökök szóképével. Egy ilyen szó utólagos rovása semmilyen eddig ismert írási szabálynak sem felelhet meg.
  • Hazug tájnyelv képzése
    • A tájnyelvek, nyelvjárások ellehetetlenítésének több módszere jelent meg. Az egyik legriasztóbb módszer, amikor a tájszót, a már kialakított új helyesírás szabályaival, az eredeti írási formától gyökeresen eltérő módon leírták. Ez a mai nyelvben olyan torzulásokhoz vezetett, ami teljesen eltüntette a tájszó eredeti, szóképét, kiejtését. Új szótár, hamis gyökökkel ellátott szavak jöttek létre. A létrejött szavak már nem magyar szavak.

A végső döfés:

  • A szóösszevonás, hazug bevezetése. A szóösszevonás a szavak szóképét változtatja meg. Az összevont szó két, vagy több szóképpel rendelkezik. Ilyen esetekben a magyar nyelvet beszélő az írás módjába belezavarodik, ha nem tanulta meg az összetett szó jelentését. Ma is jelentkeznek a nyelvünkben a szóösszevonásból eredő rémséges példák. Ilyen lehet az ellentétes szóképpel és még mai jelentés tatalommal bíró szavak összevonása egy szóba. Ezek olyan összetételek, amelyek csak szétbontva értelmezhetők, de akkor is, nagy az esély arra, hogy egyik szóösszetétel szóképe sem jeleníti meg az új összetett szó jelentését. A másik ilyen nyelvidegen találmány a csonkított szóösszevonás, amikor az összevont szavak egyikét, vagy mindkettőt csonkitják.
  • A szóképzés ahol a képzők leegyszerűsített (kiherélt) gyökök, mellett jelennek olyan formában, hogy az eredeti képző, ami egy gyök volt, vagy másutt ma is az, módosítja a szót.
  • A gyök helyére bekerül, a szóelvonás, ami a gyökösszevonás utolsó gyökének a csonkításához vezet.

Összességében a nyelvújítás a hozzá szorosan tartozó finnugorizmussal együtt a magyar embert eltávolította a gyökereitől, a gyökrendszertől.

A szó alakja és jelentése

szó alakja és jelentése">A szó alakja és jelentése

Az indoeurópai nyelvekben a szavaknak jelentése van, amit meg kell tanulni, ez a jelentés szótári jelentéstartalom.

A hivatalos álláspont szerint, a magyar nyelvben a szavak lehetnek: egyalakú, hasonló alakú és különböző alakúak. Jelentésük alapján a szavakat három csoportba tudjuk sorolni: egyjelentésű, hasonló jelentésű illetve különböző jelentésűek lehetnek.

Ezek a tulajdonságai a szavaknak csak másodlagosak, esetenként túlkompenzáltak, a csoportosítások feladata az, hogy elterelje a figyelmet a szóképről, és arról a tényről, hogy a magyar nyelvben, a tanult jelentéstartalom még mindig elenyésző a megértett szókép fogalmában megjelenített szavak számához viszonyítva.
A magyar gyermek két-háromezer gyökszó elsajátítása után már alkalmas arra, hogy 6-700 000 szót megértsen! Ez különböztet meg bennünket! Külömb-böztet, mert külömbbé tesz!

Ezt a majd egymillió szót nem kell tanulni, legfeljebb pár ezret!

Igaz, már gyermekkorban el kell sajátítani a nyelvszerkezeti felépítését ahhoz, hogy megértsük a ragozott szavakat.

Többes számú főnév

Címszó: Gyűjtőnév

szó">Gyűjtőszó

szó">Gyűjtőszó> Főnév

Többes számú főnév.

  • Több szóból álló főnév-csoport elnevezése.
  • Több hasonló dolog összefoglaló neve.
    A főnév egyes számban van, mégis egy egész csoportot jelöl. Többesszámot fejez ki. A -Miből van a “Gyűjtőnév”? – kérdésre adott válasz válaszolja meg a főnév csoportot alkotó megnevezést.

Példák:

  • Rag= szó toldalék. > Miből van a RaG? Válasz: Toldalék.
  • Osztály = több tanuló.> Miből van az osztály? Válasz: Tanuló.
  • Falka = sok kutya, esetleg farkas.
  • Homok= sok homok-szem.
  • Nyáj = birkák csoportja.
  • Raj = méhek csoportja.
  • Erdő = sok fa.

Szófaj

A főnév

Élő, vagy élettelen tárgyak, és képzelt dolgok neve.

Lehet:

  1. Konkrét főnevek
  2. Elvont főnevek
  3. Köznevek
  4. Tulajdonnevek.

A főnév a mondatban ragok segítségével bármely mondatrész szerepét betöltheti.

Kérdőszavak, Petőfi Sándor, rag, zenei alkotások nevei, személynév, földrajzi név, gondolati dolgok, felszíni alakulatok nevei, anyagnevek, szellemi alkotások nevei, Arany János, A város peremén

A melléknév

A melléknév személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságait kifejező szó.

Tulajdonság, rokonértelem, ú, ű végű melléknevek, fokozott melléknevek, analógia, hasonlóság, fokjel, melléknév, ellentétes jelentésű melléknév, évszám, konfliktushelyzet, időszak, leg+bb

Az ige

Cselekvést, történést, létezést vagy állapotot kifejező szó.

Kötőjel, mozgást kifejező igék, igemód, szóképző elem, igekötő, szóvég, igeidő, toldalékolás, igeképzés, létige

Melléknév

Melléknév.

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Kérdőszava: milyen? melyik?