Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.
A gyökhangok magyar kiejtéssel kimondva önálló értelmes gyököket (magyar nyelvterületen érthető szavakat) hoznak létre.

Kategória: fogalmak, gyök | Címke: | Gyök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

H gyökhang

H gyökhang

H> gyökhang

Jelentése: leh > lehel > lehelet, léh > lég > léhlek > lélek > lélegzik > levegőt vesz

A Székely magyar rovás jele a

Kiejtve: h > ahogy mondjuk >  a há vagy hö

A H hang gyökei:

  1. Kéthangú gyökök: aH, Ha, áH, Há, eH, He, éH, Hé, iH, Hi, íH, Hí, oH, Ho, óH,Hó, öH, Hö, őH, Hő, uH, Hu, úH, Hú, üH, Hü, Hű, űH.
  2. Háromhangú, jelentősebb gyökök:
      1. Testel kapcsolatos gyökök: haj, has, hág, hev, héj, hév, híg, hím, hős, húg, húgy, hús, húg, huny, húr, hűt, hall.
      2. Szaporodással kapcsolatos gyökök: hág, hál, hev, hév, hív, hím, hit, hon, húg. Érdekes a rovásjel és a DNS jele közötti hasonlat. Talán nem is véletlen.

     

    1. Hevességgel kapcsolatos gyökök: had, heg, hev, hév, híd, hír, hisz, hon, hopp, hoz, hol, hős, hőn, huh, hun, huj, húz, hűt, hüv.
    2. Élettel, halállal kapcsolatos gyökök: had, hal, heg, hím, hír, hős, huny. lásd: DNS
    3. Szám (mennyiségi) gyökök: hány, hat, hét, húsz, húz, hossz, hoz, hez, höz.
    4. A hittel kapcsolatos gyökök: hal, higgy, hin, hisz, hit, hiv, hir, hísz, huny.
“H” hang gyökei



A há hang köré alakult szavak, a ha, há, he, hé, heh, hö, hó, hahó, hu, huhu, aha, a he, e he, hehe, stb. mind a levegő vételével kapcsolatos képi megjelenítés, leírásának, kiejtésének, egy módja. A levegő az, ami a légzés során áramlik az angol (air) a kiejtésében azonosul a magyar „h” egy kiejtésével. Érdekes még, az angol elme, lélek, szellem, értelem, ész jelentése, ami leírva: „mind” kiejtve a magyar fülnek így hangzik: „májnd”. Ahol az angol szóban a megjelenik a jelentésének megfelelő magyar szókép. A magyar „h” hang körüli szóbokor, ami gyökök egy csokra, kiejtve, az emberiség nyelveinek, a lelke. Megjelenési formája a leh, léh, löh, huh, stb. A ha,  há,  hu,  indulatszó, vagy az aha, igenlés, a hé, hej ként (heigh), a hú, vaú (wow) több nyelvben így az angolban is megjelenik. Mindnek a képe a magyar hangkép. A „h” hang felcserélődik a „g” és „k” valamint a „v” és „j” hangokkal[1].

A hang több jelentésű, képpel van felruházva. Részben a hallás, ami a nem látható, olykor már mesésnek tűnő, de mégis hallható hang terjedésére utal. A hal, a néma állat képének a megjelenítése a magyar rovásjelben, mivel az hal alakú.  Utal a halálra, ami a végső földi elnémulás, süketség. Így függ össze a hang szóképe.

 

A lélek az ember számára maga az élet. Csak az élő lélegzik. Az élet egyik legalapvetőbb velejárója. A nélkül, a kevés levegő nélkül, amit ki-be lehelünk nincs élet. Ezért lélek nélkül nincs élet.

Az a halál.

Mások mondják azt is, hogy ez az életerő. Keleten, elsősorban, Indiában manapság divatos lett újra az életerő az „éltető prána” körüli gyakorlatok sorozata. Nálunk is egyre többen gyakorolják, oktatják. Ez a ki és belégzés során megnövelt életerő, mondják. A légzés által veszi fel a szervezet az „ezoterikus” tanításokban Chi-nek – életerőnek nevezett energiát. Nem nagyon akarják észrevenni, a jelentését, és azt sem hogy „éltető prána” egyenlő az éltető párával, ami nem más, mint az a kevés levegő, ami a szervezetünkbe ki és belégzés során mozog, elvonatkoztatnak tőle és a racionális kézenfekvő megoldás helyett az elvont fogalomba hisznek. Az elnyugatiasodott társadalmunkra egyre jobban jellemző, hogy ha bemegyünk az erdőbe, akkor eltakarjuk a szemünket, nehogy meglássuk a fákat. Így vagyunk a kézenfekvő magyarból elszármazott szavakkal, gondolatokkal. Ennek a szónak az értelmezésekor ez az elvakultság jellemző ránk. Hiába egyezik, a jelentése és szinte teljesen az alakja és a kiejtése, mégsem magyarul mondjuk. Éltető prána = Éltető pára. Van magyar neve is ennek a párának ez a lélek. A társadalom, a nyelv fejlődése során mindig voltak olyan emberek, akik valamilyen érdek jellegű megközelítés alapján igyekeztek ezt a szót is kisajátítani, ráhúztak rendszeresen egy a magyar nyelvtől idegen rejtélyes álarcot. Tudomásul, kell venni, hogy a magyar ember számára ez a szó, csak egy jelentéssel bír, és az nem más, mint az a kevés levegő, ami élteti az embert. E miatt az élettel való együttes jelenléte miatt misztifikálhatják az értelmét.

Meséinkben, legendáinkban, nyelvünk életfája hordozza lelkeinket. A lélek és az élet, egy tőről fakad, mindkettő a halott anyag megnyilvánulása. A halott anyagból az élet teremt eleven anyagot. Az emberben a lélek az élet velejárója. Lélek nélkül az emberi test, egy halott anyag. Más élőkben, más élettulajdonságok vannak, de az állatvilág egyes résztvevői is hordozzák ezt a párát.  

Hasonlattal élve, a lélek a hajtás, később ez lesz az ág, az élet a hajtás vagy ág végén elhelyezkedő termés. Amikor a termés megérik, kiteljesedik, aztán alászáll, lehullik, elhullik. Azt tudjuk, hogy a termés az érett gyümölcs, ami maga az élet, tartalmazza a húsán kívül, azt a magot, ami a teremtője a következő hajtásnak. Ez a mag hordozza, megőrzi, megteremti a megjelenő új élet, a szülőkre jellemző tulajdonságait. Az ág a hajtás, még hozhat a következő életciklusokban új termést, de idővel elöregszik, elfásodik (elfásul) elhal. Az emberiség magja a mag népe. Ha jó talajra lel, kihajt, terem, elszórja a magját újra meg újra. A mag népe azért talál vissza rendszeresen a Kárpát medencébe, mert a termőtalaj, az élettér itt a legkedvezőbb a számára. Többen a magyarság Kárpát medencébe való elhelyezkedésekor egy hatalmas fát rajzolnak, melynek a törzsei a Duna és a Tisza. A Duna alsó folyása a törzse ennek a fának. A mellékfolyók és a Kárpátok felrajzolásával szemet szúr a régi fénykorába Magyarország. Látszanak az Attila fiai által csonkított ágak. Ez a fa az emberiség élet fája. Több teremtéselmélet, monda, mese épül az élet fájára, és nemigen tudják mi az. Azt sem tudják, mert elfelejtették, hogy ez a Kárpát medence, ahol a mag népe él.

 

Az Arvisura leírásában is megjelenik az égig érő fa, az ég hét szintjén.

Így ír: „Ata-Isis a napisten hét eget teremtett. A 7. égben nőtt egy magas fa. Ennek a magas fának a tetejéről indult útnak a Nap, a Hold, és valamennyi csillag. A fa gyümölcséből Ata-Isis egyet ledobott a hatodik égbe és ebből ott kinőtt egy másik fa. Az felnőtt a hetedik égig. Ezen Ata-Isis leküldte legnagyobb fiát, Sis-Tóremet, hogy népesítse be a hatodik eget. Sis-Tórem is ledobott a fa terméséből egy gyümölcsöt az ötödik égbe, és amikor kinőtt a hatodik égig érő fa, ő is leküldte azon legnagyobb fiát az ötödik égbe, hogy népesítse be. Sis-Tórem fia, Numi-Tórem hasonlóképpen cselekedett: ledobott egy gyümölcsöt. A negyedik eget Numi-Tórem fiai és leányai népesítették be. Ilyen sorrendben létrejött aztán a jó szellemek és jó lelkek harmadik, meg a rossz lelkek második Égi birodalma. Legalul kapott helyet a Nagy Terembura, amelyben minden lélek elfért. Onnan a csillagok ütötte lyukakon minden elköltözött lélek figyelhette és segíthette földi hozzátartozóinak az életét.”

 

„Terembura” mondja az Arvisura. Ha ezt a szót elemezgetjük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy egy terem, ami egy burával van fedve. Itt vannak a lelkek. Ez minden lélek helye. Ebből az is látható, hogy ezek a lelkek nem láthatnak ki a bura alól, csak ha már elköltöztek, és a lyukakon át figyelhetik a földi hozzátartozóiknak az életét. Talán ennek a teremtéselméletnek a szavai illenek, csak bele a magyar nyelvbe. A gondolatvilága egy titokzatos elvonatkoztatást tartalmaz, amit a magyar nyelv nem mondhat magáénak.

A lélek hibái, meghatározzák az élet minőségét. Gondoljuk csak végig, egy korhadó ágon lógó gyümölcs, ha be akarja érlelni a magot, akkor legjobb esetben is kényszer érett lesz. A nyelvünk is megfogalmazza ezt a helyzetet a lélekkel kapcsolatban, amikor azt mondja, hogy rossz a lelke, vagy esetleg, ha nem is rossz, hanem csak nyugtalan lelkű, de van az ellenkezője is, amikor dicsérjük a lelket, hogy jólelkű, széplelkű, nyugodt lelkű. A lélek ezek szerint, azon túl, hogy az élet elengedhetetlen velejárója, egyben az élet minőségének a meghatározója is. A léleknek az életek nevelése közben vannak pihenő időszakai, ilyenkor az anyagcseréje lelassul, szinte leáll, új erőt gyűjt, új lelkek új hajtások reprodukálásához, megújításához, a leendő új termések neveléséhez, mondja a magyar nyelv, minden irracionalitást mellőzve.

A termés, a teremtés eredménye, az új élet, kis mértékben átveszi a lélek tanulásából származó tudást. A hajtások összessége az elöregedett fás ágak a törzs együtt maga a fa, a termés teremtője. A fa nem más, másként, mint az elfásult lélek. A fa adott esetben az élet magasabb minősége a teremtő, a termés szemében a megtestesült isten. Az élet fája a Kárpát medence ma is hullatja a megérlelt gyönyörű kívánatos gyümölcsöt. Ezek a gyümölcsök aztán eljutnak a világ minden pontjára. Volt idő, amikor kelet felé gurultak, manapság az ár nyugatra viszi ezeket a szép píros terméseket. Bárhova kerülnek is a világba ott gyökeret vernek, átadják a magba öröklött emlékeket, a tudást. Genetikailag keverednek, eltanulják más népek, szokásait, lassan elfelejtik, hogyan kerültek oda. Az utódaiknak, a legjobbjainak előbb utóbb feltűnik, hogy a legjobb hely a lelkek nevelésére a Kárpát medence, és visszajönnek, újra megtanulják az elfelejtett nyelvet, a mag nyelvét, mert a lelkük, csak ezt a nyelvet ismeri. A mag népe mag(a) teremtő.  Tudomásul kell venni a világnak, hogy e nélkül a nép nélkül, és a magyar nyelv nélkül, a mag elvész, nem termelődik újra, és az emberiség kipusztul. Elhívatott küldetése a mag népének, mindent magyart beszélőnek, hogy megismertesse a világgal ezt a veszedelmet. A magyar nyelv egy racionális, minden misztikumot mellőző nyelv. A magyar nyelvben jelenlévő titokzatos, és elvont fogalmak, mind más nyelvekből kerültek vissza a magyar beszédbe. Az eredeti magyar emberi gondolatok, mind természetes, tiszta gondolatok, melyek alapját a természeti jelenségek hordozzák. Ez a beszéd a természet alapgondolatait, az emberi lét, az emberi lélek alapjait, hordozza. A magyar ember hite, – tudja vagy nem, mondja, vagy nem-, maga a valóság[2].

A magyar ember vallása maga az igazság.

Ezeket a tényeket csak a magyar tejen nőt gyerek érti meg. A racionális szavak és elvont gondolatok megkülönböztetésére, a más nyelvet beszélők, csak elvont szavakkal tudnak válaszolni, mert nem ismerik a szavaink igazságát. Lassan ezt nekünk is újra kell tanulni, mert kitanítanak belőle. Helyette egy másik idegen szabályokkal felépített, keretek közé zárt, beszűkült, hazug tudományokra alapozott beszédet tanítanak. Manapság odáig jutottunk, hogy a szavaink eredeti jelentéstartalmát a fiaink megmosolyogják. Még tudják, hogy mit jelentenek ezek a szavak, de mivel kitanították őket az eredeti gondolkodásmódból, ezért fallal veszik magukat körül, hogy meg se halják az igazságot. E miatt kell naponta újra meg újra hangsúlyozni!

A lélek az élet (fizikai) hordozója, (fizikai) nevelője, (fizikai) támasza. Az élet a lélek és a teremtő (isten) közötti (fizikai) közvetítő kapcsolat. Az élet a testben egy lélek.

 

Ez magyarul valóság! Nem misztikum!

lélek > élet > isten

[1] Czuczor Gergely- Fogaras János a Magyar nyelv szótára.

[2] (hit, vallás) Kromek Pál BLOGKÖNV 

„A Magyarok Eltitkolt Múltja I. kötet. 33. oldal.

Kategória: "H" gyökhang, Gyökhangok, Szótár | Címke: | H gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A szellem korszaka

A szellem korszaka

 

A szellem, az emberi fejlődés, ember által felfogható végső csúcsa. A gondolkodó ember által felhalmozott, a szaporodás során felgyűlt, közős tudat, továbbá az emberek lelki összeolvadásának kiteljesedése. A szellem az emberiséget minden időben átszövő, annak, egyesített tudása. A szellem az emberrel, együtt, az emberiségben létezik, az emberiség közös lelke.

Kategória: A szellem korszaka, fogalmak, Korszakolás | A szellem korszaka bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Lélek

A lélek

 

Nagy lelke van, szokták mondani felénk gyerekkoromba. Azokat az embereket illették ezzel a jelzővel, akik, mindenüket, ha kell az életük egy darabját is feláldozzák másokért. Meg azokat, akik képesek arra, hogy lelket verjenek a másik emberbe, szinte új életet adva neki. Ilyenkor voltak, akik lelkendeztek ezen a tevékenységen örömüket kifejezve.  Ha rossz emberre mondták, akkor csak megfordították, rosszlelkű egy ember. Az gonosz mindenre elszánt ember, ha kell még gyilkosságra is képes, elveszi a másik lelkét. A rosszlelkű ember, arra is képes, hogy elvegye mások életét. Az egy lelketlen ember, mondják arra, aki gondolkodás nélkül öl, vagy károsít meg másokat. Azt is mondták a gyenge beteges emberre, hogy csak hálni jár belé a lélek, vagy jön-megy, mint a bűnös lélek. Érdekes, hogy gyakori a lélekjárással kapcsolatos kifejezések sora. Ilyenek: bolyong, kóborol, bódorog, jár, kel. A lélekkel kapcsolatos kifejezéseink szinte mind a leheletre, annak mozgására, valamilyen tulajdonságára utalnak. Nagyon ritka a lélek elvont tartalmú megfogalmazása a nyelvünkben, ha mégis előfordul akkor ezek a megfogalmazások mind visszavezetnek más idegen nyelvekből, hiedelmekből fordított fogalmakra vagy egyházi forrásokkal rendelkeznek.

A magyar ember a nyelvében racionális. Minden szava a valóságot tartalmazza. A lélek szavunk is egy racionális szó. Igaz sok évszázadon át szerették volna velünk az ellenkezőjét elhitetni. Mégis az eredetforrás az, amit jelent. A lélek nem más, mint az a levegő, ami az ember száját levegő vétel során elhagyja, a lehelet.

Olvasd a “H” gyökhang kategóriát is.

Kategória: "H" gyökhang, "L" gyökhang, fogalmak, Lélek | Címke: , | Lélek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Vatikán

VATY KÁN

Az ókori rómaiaknak több elképzelése volt a Vatikán szóval kapcsolatba. Marcus Terencius Varró kr.e. 1.sz. egy DEUS Vatikánus vagy Vagitanus istenhez kapcsolta. Úgy gondolták, hogy a szó első szótagja WA bizonyítja ami jajveszékelést jelent a klasszikus latinban.

-Egy legenda szerint M. Cadeus római plebejus természetfeletti hangot halott a Palatinus domb tövében ami a Gall támadásra hívhatta fel a figyelmet ez a hang WA volt és ettől kapta a nevét a hegy.
-Aulus Gellius (ÓVÓ=bárd) erről másként ír: Azt írja, hogy az elhangzott WA hang egy istentől ered ez pedig a Vatikánus isten. Ez az etruszk isten uralkodott az emberi hangok felett, a csecsemők beszédének a kialakulásakor, a WA -vartyogó hang jelenik meg elősször. Ezért később vagirusnak (sirni) nevezi a zajt, amit a szülés után a csecsemő kiad. (felsírás)
-Szent Ágoston is többször hivatkozik erre a bárdra.
Más vélemények szerint, megemlíti, hogy egy etruszk település, vagy falu neve lehetett. Erre régészeti bizonyítékok nincsenek.
Még azt is említi, hogy a Consuli böjtök egy Vatikánus nevű személyt is említenek kr.e. 500 évvel.
Összefoglalva:
– a szó vatikán nagy valószínűséggel még az ősi bárdok írásaiban is etruszk eredetű.
-jelentése minden eredeti latin nyelvű forrásban a beszédhez kapcsolódik. A kezdeti beszédhez. És mi megértjük.
Ha azt mondom, hogy ez a VARTYOGÁS akkor nem tévedek sokat, ráadásul értem. A Kán tag pedig magáért beszél.
Kategória: Szótár, Vatikán | Vatikán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

GY-gyökhang

GY-hang

Hangtípusa:

  • A Czuczor-Fogarasi Nagyszótár szerint: Elegyült hang, 
  • A gyöknyelvészet szerint: Gyökhang.
  • Mai nyelvészeti elnevezése: Mássalhangzó.

Az „GY” hang a benne rejlő (elegy) mindegyik egyes hang természetét követi, ezek a “D” és a “J” betű hangjai.

Rá jellemző példa: Tájgyelvben, a D is Gy-re változik, másutt J helyett áll.

Egyes tájnyelv csoportjainkban, a Palóczok, Barkók: másogyik, második, harmagyik, harmadik, gyiák, diák, udvargyi,udvardi, gondolkogyik, gondolkodik, verekegyik,verekedik,  agygyig, addigl, stb.

A „GY” hang kiejtése: GYÉ vagy GYÖ.

A CzF így írja le:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "Gy"-gyökhang, Gyökhang | Címke: | GY-gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

É

Az “É” hang a magyar nyelvben.

Hosszú, nyilt hang. Mai magyar írásunkban az “É” betű ékezete, a hang hosszát, jelöli, a magasságát nem. Mai szokásos, ismert kiejtése éles, viszont több kiejtése is ismert még a nyelvünkben. Gyökökben mindig hosszú gyököt képez, melyek a verselések hosszmértéke szerint, hosszú szótagnak felelnek meg.
Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”
Vörösmarty.

Nem alkalmazkodik a későbbi nyelvtanok hangrendi szabályaihoz. Ugyanúgy megjelenik vékony (hangrendű) szavakban mint a vastag hangzású szavakban. Ebből arra lehet következtetni, hogy több kiejtése létezik. Ilyenek: csáté, kópé, véka, béna, kenyér, vezér, ökrész.

Külső hatásra (nyelvi keveredés) a nyelvünkben gyakran felcserélődik az “É” hang “A” hangra, ami úgy beépült, hogy sajátunknak tekintjük. Ilyenek: paréj paraj, taréj taraj, ganéj ganaj, karéj karaj, fahéj fahaj. Mivel a paré, gané, taré alakok gyakoribbak, ezért arra következtetünk, hogy az “AJ” gyök, ami itt ikerhangzó, felel meg a hosszú “É” hangnak. A régi magyar nyelvben használták “J” nélkül: paré, taré, gané, karé. Más hangokkal is felcserélődik, tájegységtől, külső hatástól függően Ilyenek lehetnek: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "É" hang | É bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Szerda

Sz > SzR > SzeR> Szerda

A hét napja

A hét napjainak elnevezése napjainkban annyi félre értelmezett fogalmat következtetést eredményez, melyek teljesen téves útra vezetik a nyelvünk és történelmünk irányát.

A fentiek miatt szükséges a hét napjainak elnevezését helyretenni a magyar közéletben és nyelvben.

Szerda

A szó jelentése közép, központ, valami közepén elhelyezkedő.

Forrása SZER gyűlés szavunk eredeti fogalma, ami a régi társadalmak középpontja, szerben ülni, szert tartani.

Ebből az ősi magyar szóból ered a  szláv sztreda, ezen szótól: sztred, mely tulajdonképen középsőt jelent.

Szerda magyarosan kiejtve, ebben az értelembe, ahogy a hét nap között, vasárnaptól számítva, a szerda közép helyet foglal.(CzF)

Ezért mondják, hogy a, Szerb eredetű a Srpski szó (sreda) férfi név változata, ami itt is átvéve értelmét, középsőt jelent. Holott annak is a forrása az, ősi magyar SZER gyökszó.  Részben itt meg lehet említeni a szerb szó hun (magyar) változata a szer-b -en élő déli ember. szer> mai nevén fészer, a fészer közepén, ahol a hunok a munkásaikat, (nem rabszolgákat) tartották, többnyire foglyokat mely foglyok nem azonosak a római birodalom és utód államaiban szokott rabszolga fogalommal. Innen van SZERB népnevük is.

 

Kategória: Szerda | Címke: , | Szerda bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Járás

Járás, Megye,

közigazdasági terület, szó, eredete.

A honfoglalás után a fejedelmek. és később a királyok korában a fejedelem vagy király embere egy-egy rábízott területet faluról falura, tanyáról tanyára, bejárt. Ez a járás a megbízott lakóhelyéhez igazodott, amit rendszeresen egypár emberével alkalomszerűen bejárt.
Az elsődleges célja a bejárásnak a lakosok kikérdezése volt, tudakozva a falusiaktól a gonosz embereket.

Később ez a járás “Ispán járás” néven vált ismerté.

Ez a járás szó fogalom határozta meg később a Járás, majd a Megye, közigazgatási elnevezését, a Megye fogalom a király által megbízott személy, nagyobb terület egy napi bejárását jelentette lóháton.

Kategória: "J" hang, Járás | Címke: , | Járás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A trianoni hatás

A trianoni hatás:

A trianoni diktátum megtörte a magyar nyelv Kárpátmedencei uralmát. Hatására a környező országok, felbuzdulva új nyelvi elemzésekbe kezdtek a magyar nyelvel szembe. Láták a nyelvcsaládosítás tarthatatlanságát, olyan nyelvi osztályozást kerestek melyek kizárják, ha lehet, háttérbe szorítják a magyar nyelv ősi jellegének kimutatását. A német és a szláv nyelvészek tudták, hogy a nyelveikben milyen nagyságrendű magyarul érthető, de a saját nyelvükön érthetetlen gyökszó található. Ezt a helyzetet kellett megoldani. A nyelvek típusvizsgálata a magyar nyelv szerepét erősíti, hiszen minden létező típusra van a nyelvünkben példa, ezért ez helyett vagy mellé más vizsgálati elemet dolgoztak ki. Ez a nyelvek szomszédságvizsgálata.

A szomszédságvizsgálat kimondottan a magyar nyelv Ősiségét bizonyító típusvizsgálattal szembe jött létre. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: nyelv | Címke: | A trianoni hatás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A nyelvek elemzésének kérdései

A mai liberális világszemlélet nem hagyja ki a nyelvek alakításának irányítását sem.

Jelenleg a világon körülbelül 25-30 ezer nyelv él a helyi nyelvi változatokkal[1] együtt. A nyelvészeti elméletek, a nyelvészek, szinte feladatuknak tekintik, a nyelvek összemosását, ez azt jelenti a mai körülmények és változások figyelembevételével, hogy száz éven belül a nyelvek száma a felére a nyelvjárások a tizedére csökkennek. Ténylegesen megszűnik háromezer nyelv és húszezer nyelvjárás. Ezeket nem fogja beszélni senki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Beépítő, fogalmak, Hajlító, Nyelvrendszerek, Önálló, Ragasztó | Címke: | A nyelvek elemzésének kérdései bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva