Gyök

A Gyök fogalma

 A gyök a legrövidebb olyan szó ami “Szókép”. A legkisebb önálló értelmes szó a magyar nyelvben.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég, nap, süt, bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.
A gyökhangok magyar kiejtéssel kimondva önálló értelmes gyököket (magyar nyelvterületen érthető szavakat) hoznak létre.

Kategória: fogalmak, gyök | Címke: | Gyök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

F gyökhang

F gyökhang

F> gyökhang

Jelentése: Föld

A Székely magyar rovás jele:

köröszt > KÖR–OSZT > osztott kőr

Kiejtve: F > kiejtve eF és Fö > Föd> Föld

Kéthangú gyökei:
aF, Fa, áF, Fá, eF, Fe, éF, Fé, iF, Fi, íF, Fí, oF, Fo, óF, Fó, öF, Fö, őF, Fő, uF, Fu, úF, Fú, üF, Fü,űF, Fű

Háromhangú gyökei:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "F" gyökhang, Gyökhang-abc, Szótár | Címke: | Hozzászólás most!

SIK

Sik gyök

S-K Hangpár > Gyökhangpár> SiK> gyökszó.

Szóbokor-hangpár. Második szint.

Magyar kiejtéssel: SiK

A szóbokor gyökszavai: SaK, SáK, SeK, SéK, SiK, SíK, SoK, SóK, SöK, SőK, SuK, SúK, SüK, SűK.

Megjelenési formái: SiK, SíK

Szóbokor: SoK

Az SK gyökhangpár szóbokor családjába tartozik. A szóbokor gyökszóképe: SOK

Fogalomkőr: SoK.

Főnév, Melléknév. Szerves, Tér. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: főnév, Gyökszó, melléknév, SiK, SK, Szó | Címke: , , | SIK bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

SOK

Sok gyök

S-K Hangpár > Gyökhangpár> SoK> gyökszó.

Szóbokor-hangpár. Második szint.

Magyar kiejtéssel: SOK

A szóbokor gyökszavai: SaK, SáK, SeK, SéK, SiK, SíK, SoK, SóK, SöK, SőK, SuK, SúK, SüK, SűK.

Megjelenési formái: SoK, SoóK

Szóbokor: SoK

Az SK gyökhangpár szóbokor családjába tartozik. A szóbokor gyökszóképe: SOK

Fogalomkőr: SoK.

Számnév, Gyüjtőszó. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Gyökszó, gyűjtőszó, Gyüjtőszó, SK, SoK, Szó | Címke: , , | SOK bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

SK

SK hangpár

S-K

Hangpár > Gyökhangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eSKá, SöKá, eSKö, SöKö

Gyökszavai: SaK, SáK, SeK, SéK, SiK, SíK, SoK, SóK, SöK, SőK, SuK, SúK, SüK, SűK.

Megjelenési formái:

Szóbokor: SoK

Az SK gyökhangpár szóbokor családjába tartozik. A szóbokor gyökszóképe: SOK

Fogalomkőr: SoK.

  • sak>  Szálka régiesen saka másutt salka majd szálka.
  • sák> toldalék: sirassák, irassák, stb. Másút: zSÁK, cSákó,
  • sek>  toldalék: leléSEK, hímeSEK, stb. Másutt: SEKély >sEKély,
  • sik> SÍK vagy SIK
    • 1), főnév. pl. sík-ot, harmadik személy ragja.
  • SÍK vagy SIK
    (2), melléknév és főnév

    • 1) Mondjuk területről, lapról.,
    • 2) Minek területe lapályos, nem hegyes völgyes, hanem vízirányos fölszinü.
    • 3) E szóban alapfogalom a csuszásra, könnyü menetelre vonatkozó suhogó hang, s gyökeleme: sí. Rokon közelebb egy részről a csík, gyík szókkal, más részről a czika, czikáz, származékok gyökeivel. Ugyanezen fogalmak uralkodnak a sík közvetlen származékaiban: sikál, sikázol, sikam, sikamik, sikamlik, sikamodik, sikol, siklik, sikos, sikság, sikúl. (forrás:CzF.)
  • sik> Toldalék: máSIK, A SIK gyökhang a nyelvünkben, az egyenes, a vízre jellemző, elterülő gyökképpel rendelkezik. Például: sikál, sikamlik, sikkad, stb. Jellemző rá az elsikál szókép, ahol összemos a többivel, egy síkra helyez Utolérhető a SIKer szavunkban ahol a gyökképe, az ellenkezőjére vált. Ez a kiemelkedést jelenti a többi közül. Feltételezhetően rosszul fordított átvett, vagy műszó.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

 

Kategória: gyökhangpár, hangpár, SK | Címke: , | SK bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ó hang

“Ó” hang (OO-hang)
A CzF leírása:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "Ó" hang, Egyedihang | Címke: | Ó hang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

“O” hang

A CZ.F. leírása alább:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "O" hang | Címke: | “O” hang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Obeliszk

Obeliszk

Az obeliszk az ókori Egyiptom Nap szimbóluma. Az új birodalomban gyakrabban i.e. 1550-1079 között kezdték alkalmazni, miután a piramisépítés lassan megszűnt. A legtöbb obeliszket Thot-mesz fáraó és Hat-sep-szut fáraónő (i.e. 1479-1458) állíttatta.

Az OBELISZK a halottak emlékének a megőrzésére született, eleinte egyiptomba, későb azt körül vevő országokba, de még ma is emelnek kisebb obeliszket a halottainknak Magyarországon is.
Az obeliszk a halottaink emlékére épített sírkő. Egyiptomban a piramisok helyett, gazdasági okokból kezdték építeni a fáraók emlékére. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "O" hang, Egyiptom, obeliszk, Szó, Szó | Címke: | Obeliszk bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Lift

A LIFT.

Avagy miért nem tanítják a Czuczor Fogarasi[1] szótár magyar nyelvű értelmezését[2].

A Magyar nyelv szótára 1862 és 1874 között jelent meg. A hatkötetes magyar szótár nem az első magyar szótár, voltak elődei melyekre épített.

A mai nyelvtudományok „délibábosnak” írják le mivel a magyar nyelv szavaival és nem a korának megfelelő tudományosnak nevezett német nyelvészeti gondolkodással és szóhasználattal fejtegeti a nyelvünket.
A szótár alapja a hang amit a magyar ÁBC betűin keresztül mutat be. A hangokkal értelmezett és felépített gyökök alkotják a magyar nyelv szavait. Ez szembe megy a modern nyelvészettel, mert az nem ismeri, nem mutatja be a hangok jelentését, értelmét. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Lift | Címke: | Lift bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

H gyökhang

H gyökhang

H> gyökhang

Jelentése: leh > lehel > lehelet, léh > lég > léhlek > lélek > lélegzik > levegőt vesz

A Székely magyar rovás jele a

Kiejtve: h > ahogy mondjuk >  a há vagy hö

A H hang gyökei:

  1. Kéthangú gyökök: aH, Ha, áH, Há, eH, He, éH, Hé, iH, Hi, íH, Hí, oH, Ho, óH,Hó, öH, Hö, őH, Hő, uH, Hu, úH, Hú, üH, Hü, Hű, űH.
  2. Háromhangú, jelentősebb gyökök:
      1. Testel kapcsolatos gyökök: haj, has, hág, hev, héj, hév, híg, hím, hős, húg, húgy, hús, húg, huny, húr, hűt, hall.
      2. Szaporodással kapcsolatos gyökök: hág, hál, hev, hév, hív, hím, hit, hon, húg. Érdekes a rovásjel és a DNS jele közötti hasonlat. Talán nem is véletlen.

     

    1. Hevességgel kapcsolatos gyökök: had, heg, hev, hév, híd, hír, hisz, hon, hopp, hoz, hol, hős, hőn, huh, hun, huj, húz, hűt, hüv.
    2. Élettel, halállal kapcsolatos gyökök: had, hal, heg, hím, hír, hős, huny. lásd: DNS
    3. Szám (mennyiségi) gyökök: hány, hat, hét, húsz, húz, hossz, hoz, hez, höz.
    4. A hittel kapcsolatos gyökök: hal, higgy, hin, hisz, hit, hiv, hir, hísz, huny.
“H” hang gyökei



A há hang köré alakult szavak, a ha, há, he, hé, heh, hö, hó, hahó, hu, huhu, aha, a he, e he, hehe, stb. mind a levegő vételével kapcsolatos képi megjelenítés, leírásának, kiejtésének, egy módja. A levegő az, ami a légzés során áramlik az angol (air) a kiejtésében azonosul a magyar „h” egy kiejtésével. Érdekes még, az angol elme, lélek, szellem, értelem, ész jelentése, ami leírva: „mind” kiejtve a magyar fülnek így hangzik: „májnd”. Ahol az angol szóban a megjelenik a jelentésének megfelelő magyar szókép. A magyar „h” hang körüli szóbokor, ami gyökök egy csokra, kiejtve, az emberiség nyelveinek, a lelke. Megjelenési formája a leh, léh, löh, huh, stb. A ha,  há,  hu,  indulatszó, vagy az aha, igenlés, a hé, hej ként (heigh), a hú, vaú (wow) több nyelvben így az angolban is megjelenik. Mindnek a képe a magyar hangkép. A „h” hang felcserélődik a „g” és „k” valamint a „v” és „j” hangokkal[1].

A hang több jelentésű, képpel van felruházva. Részben a hallás, ami a nem látható, olykor már mesésnek tűnő, de mégis hallható hang terjedésére utal. A hal, a néma állat képének a megjelenítése a magyar rovásjelben, mivel az hal alakú.  Utal a halálra, ami a végső földi elnémulás, süketség. Így függ össze a hang szóképe.

 

A lélek az ember számára maga az élet. Csak az élő lélegzik. Az élet egyik legalapvetőbb velejárója. A nélkül, a kevés levegő nélkül, amit ki-be lehelünk nincs élet. Ezért lélek nélkül nincs élet.

Az a halál.

Mások mondják azt is, hogy ez az életerő. Keleten, elsősorban, Indiában manapság divatos lett újra az életerő az „éltető prána” körüli gyakorlatok sorozata. Nálunk is egyre többen gyakorolják, oktatják. Ez a ki és belégzés során megnövelt életerő, mondják. A légzés által veszi fel a szervezet az „ezoterikus” tanításokban Chi-nek – életerőnek nevezett energiát. Nem nagyon akarják észrevenni, a jelentését, és azt sem hogy „éltető prána” egyenlő az éltető párával, ami nem más, mint az a kevés levegő, ami a szervezetünkbe ki és belégzés során mozog, elvonatkoztatnak tőle és a racionális kézenfekvő megoldás helyett az elvont fogalomba hisznek. Az elnyugatiasodott társadalmunkra egyre jobban jellemző, hogy ha bemegyünk az erdőbe, akkor eltakarjuk a szemünket, nehogy meglássuk a fákat. Így vagyunk a kézenfekvő magyarból elszármazott szavakkal, gondolatokkal. Ennek a szónak az értelmezésekor ez az elvakultság jellemző ránk. Hiába egyezik, a jelentése és szinte teljesen az alakja és a kiejtése, mégsem magyarul mondjuk. Éltető prána = Éltető pára. Van magyar neve is ennek a párának ez a lélek. A társadalom, a nyelv fejlődése során mindig voltak olyan emberek, akik valamilyen érdek jellegű megközelítés alapján igyekeztek ezt a szót is kisajátítani, ráhúztak rendszeresen egy a magyar nyelvtől idegen rejtélyes álarcot. Tudomásul, kell venni, hogy a magyar ember számára ez a szó, csak egy jelentéssel bír, és az nem más, mint az a kevés levegő, ami élteti az embert. E miatt az élettel való együttes jelenléte miatt misztifikálhatják az értelmét.

Meséinkben, legendáinkban, nyelvünk életfája hordozza lelkeinket. A lélek és az élet, egy tőről fakad, mindkettő a halott anyag megnyilvánulása. A halott anyagból az élet teremt eleven anyagot. Az emberben a lélek az élet velejárója. Lélek nélkül az emberi test, egy halott anyag. Más élőkben, más élettulajdonságok vannak, de az állatvilág egyes résztvevői is hordozzák ezt a párát.  

Hasonlattal élve, a lélek a hajtás, később ez lesz az ág, az élet a hajtás vagy ág végén elhelyezkedő termés. Amikor a termés megérik, kiteljesedik, aztán alászáll, lehullik, elhullik. Azt tudjuk, hogy a termés az érett gyümölcs, ami maga az élet, tartalmazza a húsán kívül, azt a magot, ami a teremtője a következő hajtásnak. Ez a mag hordozza, megőrzi, megteremti a megjelenő új élet, a szülőkre jellemző tulajdonságait. Az ág a hajtás, még hozhat a következő életciklusokban új termést, de idővel elöregszik, elfásodik (elfásul) elhal. Az emberiség magja a mag népe. Ha jó talajra lel, kihajt, terem, elszórja a magját újra meg újra. A mag népe azért talál vissza rendszeresen a Kárpát medencébe, mert a termőtalaj, az élettér itt a legkedvezőbb a számára. Többen a magyarság Kárpát medencébe való elhelyezkedésekor egy hatalmas fát rajzolnak, melynek a törzsei a Duna és a Tisza. A Duna alsó folyása a törzse ennek a fának. A mellékfolyók és a Kárpátok felrajzolásával szemet szúr a régi fénykorába Magyarország. Látszanak az Attila fiai által csonkított ágak. Ez a fa az emberiség élet fája. Több teremtéselmélet, monda, mese épül az élet fájára, és nemigen tudják mi az. Azt sem tudják, mert elfelejtették, hogy ez a Kárpát medence, ahol a mag népe él.

 

Az Arvisura leírásában is megjelenik az égig érő fa, az ég hét szintjén.

Így ír: „Ata-Isis a napisten hét eget teremtett. A 7. égben nőtt egy magas fa. Ennek a magas fának a tetejéről indult útnak a Nap, a Hold, és valamennyi csillag. A fa gyümölcséből Ata-Isis egyet ledobott a hatodik égbe és ebből ott kinőtt egy másik fa. Az felnőtt a hetedik égig. Ezen Ata-Isis leküldte legnagyobb fiát, Sis-Tóremet, hogy népesítse be a hatodik eget. Sis-Tórem is ledobott a fa terméséből egy gyümölcsöt az ötödik égbe, és amikor kinőtt a hatodik égig érő fa, ő is leküldte azon legnagyobb fiát az ötödik égbe, hogy népesítse be. Sis-Tórem fia, Numi-Tórem hasonlóképpen cselekedett: ledobott egy gyümölcsöt. A negyedik eget Numi-Tórem fiai és leányai népesítették be. Ilyen sorrendben létrejött aztán a jó szellemek és jó lelkek harmadik, meg a rossz lelkek második Égi birodalma. Legalul kapott helyet a Nagy Terembura, amelyben minden lélek elfért. Onnan a csillagok ütötte lyukakon minden elköltözött lélek figyelhette és segíthette földi hozzátartozóinak az életét.”

 

„Terembura” mondja az Arvisura. Ha ezt a szót elemezgetjük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy egy terem, ami egy burával van fedve. Itt vannak a lelkek. Ez minden lélek helye. Ebből az is látható, hogy ezek a lelkek nem láthatnak ki a bura alól, csak ha már elköltöztek, és a lyukakon át figyelhetik a földi hozzátartozóiknak az életét. Talán ennek a teremtéselméletnek a szavai illenek, csak bele a magyar nyelvbe. A gondolatvilága egy titokzatos elvonatkoztatást tartalmaz, amit a magyar nyelv nem mondhat magáénak.

A lélek hibái, meghatározzák az élet minőségét. Gondoljuk csak végig, egy korhadó ágon lógó gyümölcs, ha be akarja érlelni a magot, akkor legjobb esetben is kényszer érett lesz. A nyelvünk is megfogalmazza ezt a helyzetet a lélekkel kapcsolatban, amikor azt mondja, hogy rossz a lelke, vagy esetleg, ha nem is rossz, hanem csak nyugtalan lelkű, de van az ellenkezője is, amikor dicsérjük a lelket, hogy jólelkű, széplelkű, nyugodt lelkű. A lélek ezek szerint, azon túl, hogy az élet elengedhetetlen velejárója, egyben az élet minőségének a meghatározója is. A léleknek az életek nevelése közben vannak pihenő időszakai, ilyenkor az anyagcseréje lelassul, szinte leáll, új erőt gyűjt, új lelkek új hajtások reprodukálásához, megújításához, a leendő új termések neveléséhez, mondja a magyar nyelv, minden irracionalitást mellőzve.

A termés, a teremtés eredménye, az új élet, kis mértékben átveszi a lélek tanulásából származó tudást. A hajtások összessége az elöregedett fás ágak a törzs együtt maga a fa, a termés teremtője. A fa nem más, másként, mint az elfásult lélek. A fa adott esetben az élet magasabb minősége a teremtő, a termés szemében a megtestesült isten. Az élet fája a Kárpát medence ma is hullatja a megérlelt gyönyörű kívánatos gyümölcsöt. Ezek a gyümölcsök aztán eljutnak a világ minden pontjára. Volt idő, amikor kelet felé gurultak, manapság az ár nyugatra viszi ezeket a szép píros terméseket. Bárhova kerülnek is a világba ott gyökeret vernek, átadják a magba öröklött emlékeket, a tudást. Genetikailag keverednek, eltanulják más népek, szokásait, lassan elfelejtik, hogyan kerültek oda. Az utódaiknak, a legjobbjainak előbb utóbb feltűnik, hogy a legjobb hely a lelkek nevelésére a Kárpát medence, és visszajönnek, újra megtanulják az elfelejtett nyelvet, a mag nyelvét, mert a lelkük, csak ezt a nyelvet ismeri. A mag népe mag(a) teremtő.  Tudomásul kell venni a világnak, hogy e nélkül a nép nélkül, és a magyar nyelv nélkül, a mag elvész, nem termelődik újra, és az emberiség kipusztul. Elhívatott küldetése a mag népének, mindent magyart beszélőnek, hogy megismertesse a világgal ezt a veszedelmet. A magyar nyelv egy racionális, minden misztikumot mellőző nyelv. A magyar nyelvben jelenlévő titokzatos, és elvont fogalmak, mind más nyelvekből kerültek vissza a magyar beszédbe. Az eredeti magyar emberi gondolatok, mind természetes, tiszta gondolatok, melyek alapját a természeti jelenségek hordozzák. Ez a beszéd a természet alapgondolatait, az emberi lét, az emberi lélek alapjait, hordozza. A magyar ember hite, – tudja vagy nem, mondja, vagy nem-, maga a valóság[2].

A magyar ember vallása maga az igazság.

Ezeket a tényeket csak a magyar tejen nőt gyerek érti meg. A racionális szavak és elvont gondolatok megkülönböztetésére, a más nyelvet beszélők, csak elvont szavakkal tudnak válaszolni, mert nem ismerik a szavaink igazságát. Lassan ezt nekünk is újra kell tanulni, mert kitanítanak belőle. Helyette egy másik idegen szabályokkal felépített, keretek közé zárt, beszűkült, hazug tudományokra alapozott beszédet tanítanak. Manapság odáig jutottunk, hogy a szavaink eredeti jelentéstartalmát a fiaink megmosolyogják. Még tudják, hogy mit jelentenek ezek a szavak, de mivel kitanították őket az eredeti gondolkodásmódból, ezért fallal veszik magukat körül, hogy meg se halják az igazságot. E miatt kell naponta újra meg újra hangsúlyozni!

A lélek az élet (fizikai) hordozója, (fizikai) nevelője, (fizikai) támasza. Az élet a lélek és a teremtő (isten) közötti (fizikai) közvetítő kapcsolat. Az élet a testben egy lélek.

 

Ez magyarul valóság! Nem misztikum!

lélek > élet > isten

[1] Czuczor Gergely- Fogaras János a Magyar nyelv szótára.

[2] (hit, vallás) Kromek Pál BLOGKÖNV 

„A Magyarok Eltitkolt Múltja I. kötet. 33. oldal.

Kategória: "H" gyökhang, Gyökhang-abc, Szótár | Címke: | H gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A szellem korszaka

A szellem korszaka

 

A szellem, az emberi fejlődés, ember által felfogható végső csúcsa. A gondolkodó ember által felhalmozott, a szaporodás során felgyűlt, közős tudat, továbbá az emberek lelki összeolvadásának kiteljesedése. A szellem az emberiséget minden időben átszövő, annak, egyesített tudása. A szellem az emberrel, együtt, az emberiségben létezik, az emberiség közös lelke.

Kategória: A szellem korszaka, fogalmak, Korszakolás | A szellem korszaka bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva