Szumir kategória bejegyzései

A Szumir nyelvet a ókori Közel-Keleten beszélték az i.e. 5. évezredtől. A Tigris és az Eufrátesz folyó környékén ezt beszélő emberek ősi kultúrája szoros kapcsolatban állt az indiai kultúrával, így az itt élők onnan is sok bölcsességet átvettek. Az i.e. 3. évezredben egy másik nyelv váltotta fel, az akkád (ez volt az ókori Babilon nyelve is). A Szumir nyelvet egészen az első századig szent nyelvként használták ezen a területen. A Szumir tudásból, műveltségből táplálkozott az Ősmagyar nyelven keresztül a görög-latin kultúra is, és közvetítésükkel a mai európai nyelvek. A Szumir népek leszármazottaival való érintkezésünk jóval a dravida kor után volt (az “ősmagyar” korban). A Szumir nyelv egyike a legősibb nyelveknek. A Szumir nyelvet a mai Közel-Kelet jelentős területén beszélték. Az agyagtáblák ékírásos emlékei között sok Szumir szöveg is van.

Korszakolás

A nyelvtörténeti korok meghatározása a mai tudományos gondolkodás tükrében történik. A nyelvtudományok nem adnak választ, a nyelv, a beszéd keletkezésére. A nyelv keletkezésének  szempontból nem tudják meghatározni, a kialakulás körülményeit. Teóriák léteznek ebből a szempontból. Ezeknek a teóriáknak közös tulajdonsága, a saját állításaik részletekbe történő kutatása.
A nyelvtudományok, a teóriáik sokszor erőltetett bizonygatásával szemben, nem keresik a választ az ősi nyelvek meghatározására, helyette a nyelvek kategóriákba sorolásával igyekeznek, bizonygatni fontosságukat. Ezt a folyamatot összehasonlító nyelvészetnek hívják.

A tudományos nyelvészet, ismerve a hibáinak a kézenfekvő alapjait, olyan nyelvi meghatározásokat tesz, és ezeket kötelező jelleggel tanítja aminek az alapja, az alapgondolata, finoman szólva is hiányos. Ez a nyelvtudományokat alapjaiban kérdőjelezi meg.

A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi hatásokat, melyek oda vissza hatásokkal, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.

A magyar nyelv korszakolása


A nyelvi korszakok meghatározása

  • Előmagyar kor i. e. IV. évezred – i. e. 1000
  • Ősmagyar kor i.e. 1000–i. sz. 890
  • Ómagyar kor 896–1526, a Árpádtól a mohácsi vészig
  • Középmagyar kor 1526- 1772 A nyelvünk átalakító nyelvszennyezések kora. Magyar nyelvű latin betűs írások elterjedése.
  • Az újmagyar kor 1772- 1920
  • A nyelvi  globalizmus bevezetésének kora 1920- napjainkig.

Jelentősebb hatások:

Folyamatos frissítés!
Utolsó frissítés: 2015 10. 28.

BáB

BáB

Gyökszó, szó">Ősszó.

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Bá

Jelentése: Magzat segítő. Később csak segítő. Gúnyosan figura.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

Gyökpár: BaB- BáB és BáB-BéB

Leírás: Bába, bábaasszony, a magzat világra segítője.  Bábel, az emberiség, bibliai bölcsője. Bábú aki teremtőnek hiszi magát, csak egy eszköz, a világra segítéshez.

  • Újmagyar: Mozgatható figura.
  • Ómagyar: Önállótlan személy, Csak valakinek a Báb-ja.
  • Magyarkor: Egy nő, akkor BáB, ha ki van festve és ezt mutogatja.
  • Ómagyar: Lehet egyszerűen figura.
  • Újmagyar: Faragott figura.
  • Magyarkor: Ideiglenes épület szerkezeti elem.
  • Magyarkor: Gabona kereszt.
  • Ómagyar: Régen, katonai, ma sport béli edző zsák, vagy kitömött ember alak.
  • Ősmagyar: Meghagyott csonka kúp egy kiásott nagyobb gödörben. Ennek magassága alapján számítják ki a kiemelt föld mennyiségét. A kiásott halastó közepén munka közben hagytak egy bábot. A munkavezető a nap végén megméri a báb magasságát, és abból kiszámolja az elvégzett munkát.

Kialakulása: B gyökhang> gyökszó> BáB 
Eredet: szó">Ősszó: BáB> Ősmagyar> BáB> Ómagyar> BáB>  BáB> Bába> Sumér: Baba> A születés, jólét, gyógyulás istenasszonyának egyik neve. Változatok: BáBu, B A-ú>Elágazás! Ősmagyar: BÁBA>  a mennybolt nagyasszonya, a szivárvány, a déliBáB tündér> BáB, BáBel, BáBolna, BáBa, déliBáB, BaBám, szoBáBa,

Elágazások:

Források:

BaB

BaB

Gyökszó

Gyökkapcsolat: BaB, BáB, BeB, BéB, BiB, BoB, BöB, BuB, BüB.

Szóbokor gyök szint: Második szint.  Elágazás> Ba.

Jelentése:  

  • Sumér: Pusztagyöke a mezopotámiai  Babilónia szónak.
  • Előmagyar: Hasonló gyökhangú szókkal rokon> búb, buba, bób, bóbita, bombék, bimbó, boborcsó, bibircsó, babug, aprót, kicsit, a növekedés kezdetet jelentő szavaknak.
  • Középmagyar: Elvont gyöke a babrál, babráz, babirkál szavaknak.
  • Újmagyar: bab a hüvelyes növény.

A szó fajtája: Főnév

Fogalomr: BáB

GyökpárBaB- BáB és BaB-BeB

Leírás:  Bab a csírázó, csíráztatható apró mag. Az élet kezdeményének a jelképe. Gyöke a, Babilon, Babona, babvonás, babvetés, babozás, babrálás szavaknak.

Kialakulása: B gyökhang> Ba elavult gyökszó> Bab a fenti leírással.

Eredet: Sumér: ubub (bab)> ősmagyar: bab > ómagyar: bab> újmagyar bab

Források:

Korunk 2010 Január

A magyar babok és babonás jelentésük

Szabó T. Attila írása.

„Miért teve a teve? Mert az a neve. Ha más neve volna, nem teve volna.” A magyar bab szó esetében a dolog korántsem ilyen egyszerű: számtalan növénynemzetség és faj viseli ugyanis a bab nevet. A babonás szimbolikájú babvonás, babvetés, babozás, babrálás jelentésmező számára elsősorban az eurázsiai eredetű Vicia faba (mai nevén: lóbab, babóbab) a legfontosabb. Ez a faj azonban őshonos változataiban gyakorlatilag eltűnt nálunk a házikertekből (Szabó 2009). Egy kattintás ide a folytatáshoz….