szó kategória bejegyzései

A szó a gyöknyelvekben a gyökök összeolvasása, egymás utáni rakosgatása.

Rovás ZF FZ

FZ hangpár

FZ hangpár

F-Z

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: eFZé, FöZé, eFZö, FöZö

Gyökszavai: FaZ, FáZ, FeZ, FéZ, FiZ, FoZ, FöZ, FőZ, FüZ, FuZ

Megjelenési formái: FaZék, FaZekas, FáZik, FáZis, FeZ, eFeZus, FiZ, FiZet, FiZika, FiZikai, morFiZmus, foz, golFoZ, morFoZ, poFoZ, morFóZis, FőZ, szörFöZ, FüZ, FűZő, FűZőviselet, FűZődő, FüZfa, FüZet, FüZetbe, FűZeibe,  FűZzük, cipüFüZet, FúZió, FúZiók, konFúZió, diFúZ, diFúZió,

Kötött mássalhangzó párosként nem jelenik meg a nyelvünkben. A Google kereső 96 millió előfordulást regisztrált.

Szóbokor:  FŰZ

Fogalomkőr: Fűz, kosarat fűz, a fűz, vesszejéből, majd minden hasonlóan ismétlődő tevékenység meghatározója, a szóbokorba tartozó gyökök gyökképe. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

BR

BR hangpár

B-R

Hangpár

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: BéeR, BöeR, BéRö, BöRö

Gyökszavai: BaR, BáR, BeR, BéR, BiR, BoR, BöR, BüR, BuR

Megjelenési formái:

  • Gyökkapcsoló kötődés: áBRa> áBRáz> áBRázol> áBRánd> áBRándoz, aBRa> aBRak> daBRa (doBRa)> aBRakadaBRa (aBRakadoBRa!), aBRo> aBRosz> aBRoncs. éBResztö, baBRál, éBReszt, Elragosodott gyökkapcsolat: láBR-a, a -rol, rel, röl kapcsolása, láBRól, közelebBRöl, korábBRól,
  • Előfordulások: BaRát, BaRack, BáRka, emBeR, héBeR, decemBeR, BéRenc, BíR, BiRja, BiRtok, BiRa, BiRó, BoR, BüRke, BuRka.
  • Rovás olvasata: BR> barka, bárka, börke, BuRka.

Szóbokor: BőR

Fogalomkőr:  Védő burok, védő BőR, réteg.

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

BR gyökkötő hangpár, gyök kapcsolódó kötödést hoz létre.

Gyűrű

Gy-R

Gyökhangpár kapcsolat: Gy-R, G-R, K-R, 

Kiejtve: GyéRö, GyéeR, GyéRö, GyöRö,

Gyökszó: GyűRű

Gyökkapcsolat: GyaR, GyáR, GyeR, GyéR, GyiR, GyoR, GyöR, GyőR, GyuR, GyüR, GyűR

Elágazás: GyűR> GyűRű

Szóbokor gyök szint: Harmadik szint

Jelentése: KeRek, KaRika, KöRbe

A szó fajtája: Főnév

Fogalomkőr: KőR

Gyökpár: Györ-GyüR, GyűR-GyúR

Leírás: GyűRű = A KőR, sávos kerülete. A kerület egy bizonyos, szélességében és mélységében  meghatározható sávja.

Kialakulása: GyűRű> GüR-osz (Ógörög kor > Kerek) átírás Gy> G

Eredet: GyűRű =Ősmagyar > Elágazás GüR -osz = Ógörög kor. GyűR= Ősmagyar > Elágazás RiNg= Latin FO Rovás

Források:

Czuczor-Fogarasi:
GYÜRŰ, GYÜRÜ, (1), (gyűr-ű, rokonok vele a hellen guroV, latin gyrus, török jüzük, magyar kör stb.); fn. tt, gyűrű-t. 1) Általán, test vagy tárgy, mely kerekre, gömbölyűre van alakítva, mely kört képez, valamit körülvesz. Nap- vagy holdfogyatkozás gyürüje. Gyürüt látni az égő gyertya körül. Száj gyürüje. Kék gyürü a szem körül. Gyürükbe fonódott kigyó. 2) Szorosb és szokottabb értelemben karikaféle szer, ékesség, eszköz. Arany, ezüst, vas gyürű az ujjakon. Köves gyürü. Karika gyürü. Pecsétlő gyürü. Függönyt tartó gyürük. Lánc gyürűi. Jegygyürű. Ajándékgyürű. Koldus-táska vállán, arany gyürű ujján, nem illenek öszve. (Km.). Az aranyból nem lesz gyürü, hacsak öszve nem verik. (Km.). Gyürüt húzni az ujjra. Gyürüt viselni. Gyürüt forgatni, váltani. 3) Bonctanban jelenti a testnek különféle köralaku részeit, milyenek: gyürügaratizom, gyürüporc, gyürüsérv stb. 4) Némely növényeken gyürünek mondják azon virágokat, melyek gyürü gyanánt kerítik a növény szárát, s egymástól bizonyos távolsagban állanak.

(2), (gyűr-ű) fn. tt. gyűrűt. Bizonyos növények faja: fekete gyűrű, v. feketegyűrű-jávor (acer tartaricum), néhutt, pl. a Duna mellékén sürje v. sürgyefa; vörös gyűrű, v. vörösgyűrű-somfa (cornus sangvinea); gyürüfű, máskép: farkasboroszlán (Daphne mezereum); vörösgyűrű fű, máskép: aranyos ritkaréj (solidago virgaurea); a sür vagy sarj szótól vették nevezetöket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szókép

Szókép

A magyar nyelvben megjelenő szókép fogalma nem azonos az Indoeurópai nyelvekben tanított szókép fogalmával! Sajnos a magyar nyelvoktatás ezt az indogermán változatot „tudományos formában” erőlteti a magyar nyelvre. A szókép nem szépirodalmi rétege a magyar nyelvnek, hanem alapvető jelentéshordozója!

A szókép a szó kiejtésekor, a gondolatainkban megjelenő kép.

A nyelv folyamatos átszabása során, tisztán már csak az egyszerű gyökszavakban jelenik meg, kő, tó, ház, lő, ló, luk, ág, stb.