szócsoport kategória bejegyzései

Szócsoporton azoknak a szavaknak a felsorolását értjük, melyek egy adott ősmagyar, vagy magyar eredetű törzs, vagy nép, népcsoport nyelvében fellelhető. Minden őstörzsünknek megvan a maga vallásos szimbolikája jelképe, ezeknek az elnevezéséből jön létre a szimbolikát alkotó szócsoport. Ezek a szavak, az illető törzs, vagy nép, nyelvében is azonosítható, hiszen ezek köré a szavak köré épül fel a törzsi nyelv. Ezeknek az őstörzseknek  a nyelve, ragozó sőt az utóvető szerkezetük azonos, mégis minden törzsnél idővel kialakult a saját eltérő kultúrájára jellemző, fogalmaknak, isteneknek, istenségeknek az elnevezései. Ezek az eltérések jobbára csak kiejtésben tértek el egymástól. Ennek a a kiejtéseltérésnek a nyomai még megtalálhatóak a nyelvünkben a mássalhangzók, -melyek a gyökhangok-,  kiejtésének megkülönböztetésekor, ilyenek a Bé Bö, Cé Cö, eRRö és minden minden gyökhang. Sajnos a nyelvünk magánhangzóinak -melyek egyedi hangok- a számát az elmúlt nyelvújítási folyamat nagyon megnyirbálta, melyek szintén meghatározói az szócsoportnak. Az őstörzsek a világba szétszóródva ugyan megőrizték a nyelvük gyökerét, a szócsoportokra jellemző gyökhangokat, de a további távolodások a szavak azonosítása során, jobbára az adott fogalom szóképén keresztül valósult meg. 

Magyar szócsoport

Magyar szócsoport.

Alap-szóalak: m-g.

Mag; jelenthet növényi, állati, emberi magot (ondót), továbbá úgy magmiro magzat alakjában gyermeket is, ami a kicsi fogalmával is összeköti,  de jelent ezen kívül még lényeget, központot is.
Mák; jellegzetesen, közmondásosan kicsi mag. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szócsoport

Szócsoport

A ma magyarnak elnevezett nyelvben.

Szócsoporton azoknak a szavaknak a felsorolását értjük, melyek egy adott ősmagyar, vagy magyar eredetű törzs, vagy nép, népcsoport nyelvében fellelhető. Minden őstörzsünknek megvan a maga vallásos szimbolikája jelképe, ezeknek az elnevezéséből jön létre a szimbolikát alkotó szócsoport. Ezek a szavak, az illető törzs, vagy nép, nyelvében is azonosítható, hiszen ezek köré a szavak köré épül fel a törzsi nyelv. Ezeknek az őstörzseknek  a nyelve, ragozó sőt az utóvető szerkezetük azonos, mégis minden törzsnél idővel kialakult a saját eltérő kultúrájára jellemző, fogalmaknak, isteneknek, istenségeknek az elnevezései. Ezek az eltérések jobbára csak kiejtésben tértek el egymástól. Ennek a a kiejtéseltérésnek a nyomai még megtalálhatóak a nyelvünkben a mássalhangzók, -melyek a gyökhangok-,  kiejtésének megkülönböztetésekor, ilyenek a Bé <> Bö, Cé<> Cö, eR<>Rö és minden minden gyökhang. Sajnos a nyelvünk magánhangzóinak -melyek egyedi hangok- a számát az elmúlt nyelvújítási folyamat nagyon megnyirbálta, melyek szintén meghatározói az szócsoportnak. Az őstörzsek a világba szétszóródva ugyan megőrizték a nyelvük gyökerét, a szócsoportokra jellemző gyökhangokat, de a további távolodások a szavak azonosítása során, jobbára az adott fogalom szóképén keresztül valósult meg.
A nyelvi kultúra megmaradt, a szóképek megmaradtak és ezért az ősi szóképpel és azok szavaival kommunikáló kőkorszaki emberek a nagyobb távolságokat is könnyedén áthidalták, szembe a kitanított szókép helyetti, szójelentés tartalmú modern kommunikációval.

gyök

A gyöknyelv fogalmai

A gyöknyelv fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang > Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus > „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang > Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang > Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár > Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését létrehozó hangpár.
  • Gyökkép > Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr > A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök > Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés. BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok. Zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok.
    • Gyökhang fajták: Ajak, fog, zöngés, zöngétlen. Szóbokor teremtő.
    • Gyökhang típusok
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás > Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép : A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök . Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét határozza meg.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • 0. Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • 1. Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • 2. Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

gyök