Ómagyar kategória bejegyzései

Nyelvünknek ez a korszaka a honfoglalás befejeződésével kezdődött és a kereszténység felvételén át az első teljesen magyar nyelvű könyv megjelenéséig (1526) tartott.
Ómagyar kor (896–1526)

VáR

VáR
Gyökszó


Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR 

Gyökszó > Elvont gyök

Szóbokor szint: harmadik szint.

Jelentése, gyökszóképe: Helyben történő figyelés.

Gyökszavai:  VaR, VáR, VeR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VúR

Szó fajtája: VáR: Főnév, VáR: Ige

Fogalomkőr: Helyben maradni.

Gyök Párja: VaR- VáR

Leírás: A helyben maradás, a bizonytalan ideig tartó figyelem állapotának a jelentése, a VÁR (ige), a várakozás.  Ebből alakult ki a vár (főnév) Várakozó emberek által, vagy részére kialakított , épített, erős földel, sáncokkal, később falakkal körbevett, védett, védelmet adó  hely. Mai értelembe erőd. Erőd építményként történő elnevezése az igéből származik. VáR; Ige > VáR; erőd, erődítmény főnév. A védelmét a VaR adja. A VaR a behegedt sebhez hasonló környezettől elválasztó, abból kialakult hártya a földön aVaR,  a testben VéR a várban a fal adja. A vár szó: ige <> főnév kettéválása az Ógörög korra tehető.

Kialakulása: szó">Ősszó>  Ősmagyar> Ómagyar> Előmagyar> Napjaink 


Eredete: Ősmagyar
Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

éR

Gyökhangja: R

 

Gyökszó> szó">Kéthangú gyökszó> éR> Gyök> Mértékgyök> Mennyiséggyök

Gyökkapcsolat> aR, áR, eR, éR, iR, oR, uR, üR FO> Ra, Rá, Re, Ré, Ri, Ro, Ru, Rü

Szóbokor gyökszint: Első szint

Jelentése: út

Fogalomkőr: Célba jutni
Szó fajtája: Főnév, Ige

Leírás:

  • éR> Mennyiséggyök> ami elvezeti az éltető vizet és VÉR-t. A célba juttatja.
    • mennyiség meghatározó, jelig éR a viz,
  • éR> Mértékgyök, hosszúság meghatározó, válláig éR a haja,
    • távolság meghatározó, eléri a falut
    • idő meghatározó, időre oda éR.
  • éR> toldalék, rag, képző

Kialakulása: éR: szó">Ősszó> éR: főnév> éR: ige; Magyarkor> éR> toldalék, rag, képző; Újmagyar

Eredet: Ősgyök> Ősmagyar

Források: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Korszakolás

A nyelvtörténeti korok meghatározása a mai tudományos gondolkodás tükrében történik. A nyelvtudományok nem adnak választ, a nyelv, a beszéd keletkezésére. A nyelv keletkezésének  szempontból nem tudják meghatározni, a kialakulás körülményeit. Teóriák léteznek ebből a szempontból. Ezeknek a teóriáknak közös tulajdonsága, a saját állításaik részletekbe történő kutatása.
A nyelvtudományok, a teóriáik sokszor erőltetett bizonygatásával szemben, nem keresik a választ az ősi nyelvek meghatározására, helyette a nyelvek kategóriákba sorolásával igyekeznek, bizonygatni fontosságukat. Ezt a folyamatot összehasonlító nyelvészetnek hívják.

A tudományos nyelvészet, ismerve a hibáinak a kézenfekvő alapjait, olyan nyelvi meghatározásokat tesz, és ezeket kötelező jelleggel tanítja aminek az alapja, az alapgondolata, finoman szólva is hiányos. Ez a nyelvtudományokat alapjaiban kérdőjelezi meg.

A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi hatásokat, melyek oda vissza hatásokkal, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.

A magyar nyelv korszakolása

A nyelvi korszakok meghatározása

  • Előmagyar kor i. e. IV. évezred – i. e. 1000
  • Ősmagyar kor i.e. 1000–i. sz. 890
  • Ómagyar kor 896–1526, a Árpádtól a mohácsi vészig
  • Középmagyar kor 1526- 1772 A nyelvünk átalakító nyelvszennyezések kora. Magyar nyelvű latin betűs írások elterjedése.
  • Az újmagyar kor 1772- 1920
  • A nyelvi  globalizmus bevezetésének kora 1920- napjainkig.

Jelentősebb hatások:

Folyamatos frissítés!
Utolsó frissítés: 2015 10. 28.

VS

VS hangpár

V-S

Hangpár> Kötött hangpár 

Szóbokor-hangpár. Első szint.

Magyar kiejtéssel: VöSö, VéSö, VöeS, VéeS

Gyökszavai: VaS, VáS, VeS, VéS, ViS, VoS, VöS, VuS, VüS

Megjelenési formái: VaS> (Ómagyar, Összó), VáS> Ómagyar> VáSott, kiVáS, VeS> Ómagyar> üVeS> műVeS> földműVeS, kedVeS, neVeS, szerVeS,  VéS> Ómagyar>VéS> eVéS, keVéS, beVéS, kiVéS, szöVéS, cselekVéS, ViS> ViSel, ViSelő, képViSel, képViSelő, ViS, népViSelet, képViSelet, elViSel, ViSelet, ruhaViSelet, hadViSelet, VoS> orVoS, roVóS, VöS> örVöS, VuS> caVuS= vájt, Latin: corVuS= holló, vajú, kánya (Kánya vájja ki a szemedet.), VüS> iVüS, sziVüS, jószíVüSég, düség,> dVüSég, kedVüSég, rosszkedVüSég.

Szóbokor: VáS

Fogalomkőr: VáS, VéS

Gyökök jelentése és visszavezetése a szóbokorra

Források:
Czuczor-Fogarasi: Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →