Középmagyar kategória bejegyzései

Középmagyar kor (1526–1772) A mohácsi vésztől a magyar felvilágosodás kezdetéig terjed. Az ország három részre szakad, jelentős népmozgást eredményeznek a háborúk majd a betelepítések, a nyelvjárások is keverednek egymással. A törökök, majd az osztrákok tudatosan semmisítik meg a magyar hagyományokat, dokumentumokat. Véglegesen eltűnnek a magyarok származását bizonyító okmányok. Megjelenik a reformáció és a könyvnyomtatás, így szélesebb körben elterjed a Magyarországon a latin írás. Elkezdi nyelvünk elfelejteni, az ősi tulajdonságai, új irodalmi nyelv jön létre. Elsősorban a német nyelv hatása érvényesül.

Korszakolás

A nyelvtörténeti korok meghatározása a mai tudományos gondolkodás tükrében történik. A nyelvtudományok nem adnak választ, a nyelv, a beszéd keletkezésére. A nyelv keletkezésének  szempontból nem tudják meghatározni, a kialakulás körülményeit. Teóriák léteznek ebből a szempontból. Ezeknek a teóriáknak közös tulajdonsága, a saját állításaik részletekbe történő kutatása.
A nyelvtudományok, a teóriáik sokszor erőltetett bizonygatásával szemben, nem keresik a választ az ősi nyelvek meghatározására, helyette a nyelvek kategóriákba sorolásával igyekeznek, bizonygatni fontosságukat. Ezt a folyamatot összehasonlító nyelvészetnek hívják.

A tudományos nyelvészet, ismerve a hibáinak a kézenfekvő alapjait, olyan nyelvi meghatározásokat tesz, és ezeket kötelező jelleggel tanítja aminek az alapja, az alapgondolata, finoman szólva is hiányos. Ez a nyelvtudományokat alapjaiban kérdőjelezi meg.

A gyöknyelvészet, a mai magyar nyelv alakulásának figyelembe vételével próbálja kialakítani, meghatározni azokat a történelmi hatásokat, melyek oda vissza hatásokkal, befolyásolták a magyar nyelv gyökszerkezetét. Ezek feltárása folyamatos ezért ezt az oldalt folyamatosan frissítem.

A magyar nyelv korszakolása


A nyelvi korszakok meghatározása

  • Előmagyar kor i. e. IV. évezred – i. e. 1000
  • Ősmagyar kor i.e. 1000–i. sz. 890
  • Ómagyar kor 896–1526, a Árpádtól a mohácsi vészig
  • Középmagyar kor 1526- 1772 A nyelvünk átalakító nyelvszennyezések kora. Magyar nyelvű latin betűs írások elterjedése.
  • Az újmagyar kor 1772- 1920
  • A nyelvi  globalizmus bevezetésének kora 1920- napjainkig.

Jelentősebb hatások:

Folyamatos frissítés!
Utolsó frissítés: 2015 10. 28.

MaG

MaG

Gyökszó> szó">Ősszó

Gyökkapcsolat: MaG, MáG, MeG, MéG, MiG, MíG, MoG, MöG, MőG, MuG, MúG, MüG, MűG

Szóbokor gyök szint: Második szint.

Jelentése: Kezdetek kezdete

A szó fajtája: Főnév. Többesszámú főnév.  szó">Gyűjtőszó.

Fogalomr: MaG

Gyökpár: Mag-MáG, MaG-MéG

Leírás: „MaG” gyökszó

A Mágog, Magor, Meger, Moger, Mager, Magar későbbi nevek folytatása a Megyer és Magyar szavunk.

Mindegyik jellemző gyöke a mag gyökszó.

A Mag az élet, ami lehet növény, állat, vagy ember, virágzása során kialakuló képződmény, ami a kifejlődése, során az eredeti formához hasonló életet hoz létre. A mag, növény esetében egy vetőmag, ami magában hordozza a csírát, majd a feltörekvő növényt. A mag a vetőmagban is, de úgy is értjük, hogy valaminek, vagy mindennek a közepe.

A Mag az élet közepe, a lelke. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RuG

RuG

 

Gyökszó> PusztagyökMértékgyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint:  Második szint

Jelentése: rúg 

A szó fajtája: Ige> Gyüjtőszó

Fogalomr: folyamatos ismétlődés

Gyökpár: RuG-RúG, RuG-RüG

Leírás: A felemelt lábával,annak sarkával, vagy talpával, térdével, üt, taszít, lök, egy tárgyat, vagy dolgot. -A nagyobb gyerek rugdalja a kicsiket.- RúG a puska, amikor lőnek vele. De büntetés is nagyobbra rúg, ha jogtalanul használod a fegyvert. Származékai: rúgás, rúgós, rúgtat, rugdos, rugdal, rugódozik, rugódik, rugaszkodik, rugdalódzik, rugó, rugós, rugózik, rugékony, rugany, ruganyos, rugalmas, rugalmasság. A RuGáshoz fel kell készülni, el kell RuGaszkodni, a lábat, a fegyvert, vagy a RuGót fel kell húzni. Az elvont fogalmú származékokban is félkészülést igénylő. A RuGás egy folyamat vége. Ez a folyamat bármikor ismételhető.

Elvont értelmű>  Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma, Oda rúg ki a Szamosra, Meg is látná magát benne, Ha az éj nem közelegne.

Kialakulása: Ősi eredetű magyar gyökszó.

Eredet: Ómagyar: RuG= rúg> Ősmagyar: RuG= rúg, runk> Elágazás! > Dravida: urukku (átugrik)> Osztják: ronk (‘vízben gázol’)> Középmagyar: runk (rúg, átgázol rajta)> Magyarkor RuG= rúg + lásd származékai.

Források:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

RiG

RiG

 

Gyökszó> Hanggyök> Mértékgyök/Idő gyök> Puszta gyök

Gyökkapcsolat: RaG, RáG, ReG, RéG, RiG, RoG, RóG, RöG, RőG, RuG, RúG, RüG, RűG

Szóbokor gyök szint: Második szint

Jelentése: Ritmus

A szó fajtája: Főnév> Hangutánzó szó

Fogalomr: Egy folyamat része.

Gyökpár: nincs

Leírás: RiG > megjelenik a RiGó, oRiGó, RiGht, fRiG, friGid, fRiGy, guRiGa, máRiG, iRiGál, iRiG, iRiGy, miRiGy, RiGál, madRiGál, RiGolya, 

RiGa> Tulajdonnév, Lettország fővárosa.

Rigó> Főnév madár.

RiGorózum>főnév 

Vizsga, egyetemi vagy főiskolai szigorlat, erőpróba, szigorúság, kényelmetlen helyzet, rigorózus ‘mereven szigorú’. Latin szó, a rigor (‘merevség, szigorúság’) származéka a rigere (‘mered, gémberedik, duzzad’) igéből. 

RiG> RiGmus> Ritmus

Kialakulása:  RiG> RiG-RiG Hangutánzó gyök. A folyamatosan ismétlődő rigó fütty maga az ütem, a ritmus. Az  emberi beszéd, az időmértékes verselés ritmusa.

Eredet: Előmagyar: RiG-RiG> Ómagyar: RiGmus> Elágazás! görög: ritmosz = ütemes> görög:  reo= “folyamatos, folyó”> folyik, áramlik. Magyarkor: ritmus.

Források:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….