Elavult gyök

Két fő fajtája létezik:

  • Elavult gyök: Általában önállóan nem használjuk, hanem egy értelmes használt, ragozott vagy képzett, szó alapját képezik, azok kezdő gyöke.
  • Elvont gyök:
    • Ennek a változatnak is két megközelítése van. Az egyik a szokásos Indoeurópai nyelvi elemzéseket követve régi szavakból keletkezik elvonással. Ezt a formát nem szívesen használom, mert ez nem a magyar nyelv sajátossága, helyette az gyök">elavult gyök kifejezést használom. Ide sorolom a CzF szótár Elvont, vagy elavult törzseit.
    • Másik változat a szótő fogalmi elvonatkoztatása. Egy adott gyök elvonatkoztatása, átértelmezve például VáR ige átértelmezve, elvonatkoztatva VáR főnév. Lehet Elavult gyök is. Elvont vagy elvonatkoztatott gyök fogalmaként a szótárban így használom.

Forrás CzF szótár:

 

Elvont vagy elavult törzsek.

Nagy számmal vannak nyelvünkben oly származékok is, melyek önállóan nem divatoznak, hanem más további származékszók alapját teszik. Ezeket a szoros értelemben vett gyököktől megkülönböztetve törzseknek nevezzük. A nyelvbeli takarékosság elve szerint nem lehet kétkedni benne, hogy eredetileg ezek is önálló szók valának, (sőt gyakran magok is önálló gyökökből származtak, mint mindjárt látni fogjuk), de utóbb elhanyagoltattak, és csak származékaikban maradtak fenn. Az ily törzsek többnemüek a) melyek elvont vagy gyök">elavult gyökökből képeztettek, mint: isz-am, ficz-am, hár-am, sud-am, för-m, der-m, melyek származékai: iszam-odik, ficzam-odik, háram-lik, sudam-lik, förm-ed, derm-ed, b) Melyek önálló, ma is divatozó gyökökből származtak, mint: fut-am, nyil-am, csusz-am, vet-em, él-em, fél-em, a futamodik, nyilam-lik, csuszam-odik, vetem-ědik, élem-ědik, félem-lik igék törzsei. c) Egészen kifejlett, világos érteményü, de elhanyagolt szók, milyenek: keser, szomor, homor, dudor, bubor, zsugor, és több mások. Mind a három pont alattiak, olyanok, melyeket ismét divatba lehet hozni, sőt az ujabb irói nyelv már többeket czélirányosan használ is. d) Melyek bizonyos középképző által egy más származékszónak alapját teszik, de önállóan nincsenek szokásban, mint a látogat, mondogat, irogat, szedeget, ütöget törzsei: látog, mondog, irog, szedeg, ütög, s hasonló száz meg százak