ViR
Gyökszó
Gyökkapcsolat: VR hangpár szóbokor; jelentése: VéR
Gyökszó, Elvont gyök, Elavult Gyök.
Szóbokor gyökszavai:
VaR, VáR, VeR, VěR, VéR, ViR, VíR, VoR, VóR, VöR, VőR, VüR, VűR, VuR, VüR, VűR
Szóbokor szint: Második szint
Jelentése: Virít, Virág
A szó fajtája: Főnév
Fogalomkőr: Pir > Piros
Gyökpár: ViR <> VíR
Leírás: Elvonatkoztatva jelenti:
- Virít > Ige
- virgonc > melléknév
- virnyákol > képzett ige ; hang (hasonlóan a vernyákol hang bakzó macska, hangja) , virgonc fogalmakat.
A virít, élénk fogalomkőr, elvonatkoztatva a virgonc, hangutánzással a virnyákol.
Elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak itt: virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, élénk diszlő színt ölt magára. Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, ezért rokona a pír.
Kialakulása: Ősmagyar > Ősszó > magyar kor">Előmagyar kor
Eredet: Ősmagyar
Források: CzF:
VIR (1) | |
, gyök">elvont gyök, melyből élénk színre vonatkozó származékok erednek, milyenek: virad, viraszt, virázsol, virág, virít, virúl stb. Mind ezek abban egyeznek, hogy élénk, különösebben piros színre vonatkoznak t. i. virad, fölvirad, midőn hajnal nyílik, hasad s a keleti égtáj pirosodni kezd; virágzik a növény, midőn termő részeinek takaróji kinyilván, rendesen a zöld színen kivül vagy a zöld szintől elütő több különböző szint mutatnak; virúl a növény, midőn általán élénk diszlő színt ölt magára. (“Blühen, mit einem lebhaften Scheine sichtbar werden”. Adelung). Mind ezekben a piros, pirosas vagy pirossal vegyes szín az uralkodó, honnan legközelebbi rokona pír. Hangokban egészen egyezik a zöldet jelentő latin vir-eo, vir-esco, vir-idis szók gyökével. A Budenz J. rokonitásai is többnyire a zöld szinre vonatkoznak, ú. m. finnül viheriä (zöld), vihertä- (zöldelleni); cseremiszül uarge (zöld); azonban lívül vîri am. sárga. A virad szó és származékai rokonságait l. VIRAD szónál. |