L

L gyökhang

L> gyökhang

Jelentése: El, le, élet, lélek.

Kiejtve magyarul: eL és Lö. 

Az eL Kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel; al, ál, el, él, il, íl, ol, ól, öl, ől,  ul, úl ül, űl. A gyökhang a nyelvünkben, az élet, az eleven, a léh, a lélek fogalmak megtestesítője. Párja az eR gyökhang ami az erő, az eredet szava.

Kéthangú gyökei:

aL áL eL éL iL oL öL uL üL  

Az eL és a Lö hang szavakban történő megjelenése az adott korok politikájának szemléletének változását is követi. A keményebb időszakokban a pörgős eR Rö hangra a lágyabb időszakokban Ly-ra,j-re vált, mig megjelennek a Vé változatok. Sorba ilyenek:il (illan), ir (iramlik), villog, virrad; botlik, botránkozik; tolong, torlódik; Elisabet Erzsébet, csoroszla csoroszlya, kilűl kivül, lelebb lejebb, lik lyuk, leány lány, lyány. Néha n-re is, pl. lám, nám; hol, hon; talál, tanál; dal, dana, dalol, danol; onnal (régiesen, ma:) onnan; az ul, ül határozói képzők, másképen: on, ön, ěn; üdvözülhetnének helyett a régi magyar Passióban: üdvezünhetnének stb. 

A Székely – magyar rovás, háromszög alakú alsó részen nyitott kúp, ami átlósan balról jobbra (vagy fordított írás iránynál) jobbról balra, lentről felfele három rovással meg van osztva. Ez a rovás maga hordozza az Isten megjelenését, ábrázolja a szentháromságot, és az ember célját, az Isteni utat.

Vizuálisan ez a biztos alapokon nyugvó felfelé irányuló kúp, a három felfele irányuló rovással meghatározva a szentháromság visszaútja, a már szinte végtelenbe tűnő egy közös célhoz az Istenhez. Ez a kúp a piramisok meghatározó, vizuális jele.

Az életnek többféle szinten többféle magyarázata adódik. Létezik a természettudományos magyarázat, ami oldalakon keresztül sem tudja meghatározni, ezért helyette a világmindenség fejlődési folyamatait elemzi. Létezik a materialista szemlélet, mely szerint az élet az anyag legmagasabb szerveződése. Létezik filozófiai megközelítés, amelynek alapja a véletlenszerű kialakulások spontán folyamata. Másként elemzik a vallások az élet fogalmát.

Na és mit mondok én az Életről?

Az Élet nem más, mint az Isten mag(j!)a.

A magyar ember gondolatvilágában az Élet szó fogalma midig egy racionális valóságos alapokon nyugvó világosan magyarázkodások nélkül érthető fogalom.  Nem hiszem, hogy legyen olyan magyar ember, akinek, ennek a szónak az igazi jelentését magyarázni kellene. Amikor a magyar gyerek a beszéd elsajátítása közben megérti ezt a fogalmat, akkor már tud magyarul. Nagy szerencsénk, hogy szinte mind megérti hatéves kora előtt.

Ezzel szembe a tudomány csak oldalakon keresztül belemagyarázva, tud egy koncepciós vitatható nézetet kialakítani róla. Mintha a tudósaink nem beszélnék a magyart.

A vallás a maga misztikumával, elvont irracionális magyarázatokkal, a magyar szavak eredeti jelentésével ellenkező tartalmú, félre magyarázattal, tud egy valóságtól eltérő, meghatározást erre a szóra. Mégis a vallásokban megbúvó eredeti magyar szavak feltárása vezethet bennünket a magyar nyelv egyedi, ősi, tudás anyagának feltárásoz.

Az ÉLET, szavunk nem egy túlbonyolított a tudomány által egyszerűen meg nem határozható fogalom, ez nem egy vallásokkal, népek félreértett nyelvével végig gondolt eltagadása a valóságnak, ez a racionális alapokon nyugvó igazság.

A bejegyzés kategóriája: "L" gyökhang, gyökhang, Kéthangú gyök, kéthangú gyökszó, Szótár
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.