Z

Z gyökhang

Z> gyökhang

Jelentése: aZ, eZ, iZ.

Kiejtve magyarul: Zé és Zö. 

A Z gyökszó kéthangú gyököket hoz létre, magyar nyelvterületen történő kiejtéssel; az, áz, ez, éz, iz, íz, oz, óz, öz, őz, uz, úz, üz, űz. A gyökhang a nyelvünkben, a zaj, fogalomkörébe sorolható. Hiánya ennek elmúlását jelenti.  fogalmak megtestesítője. Párja az eSZ gyökhang ami az ész szava.

Kéthangú gyökei:

aZ áZ eZ éZ iZ oZ öZ uZ üZ  

Kéthangú hajlított gyökei:

Za Ze Zi Zo Zu

A Z gyökhang  természetutánzók jellemhangja, nevezetesen ezekben: zaj, zajdúl, zajog, zajgat, zajlik, zajos; zakat, zakatol; zenebona, zenezuna, zeng, zendít, zendűl; ziv, zivar, zivatar; zihál; ziz, zizeg; zok, zokog; zöcs, zöcsköl; zöp, zöpög; zör, zörög, zördít, zördül, zörren; zuh, zuhan, zuhog, zúdít, zúdúl, zúg, zúgó; supp, zuppan; zúr, zűr, zűrzavar, zurbol. 
Túl a Dunán, egyes szók elején elhagyják, mint: acskó = zacskó, álog = zálog, ászló = zászló, ubony = zubony. 
A záp szóban, ahol romlott bűzt jelent, előtét, mely eredetileg áp, honnan áporodik, melynek ellentéte úgy látszik az ép gyöktől eredő éperedik.
áP a szag, melynek a ZÁP a forrása. Ellentéte az éP
Áporodik terjedése a Záporodik. Ellentéte éPeredik, mai szóval iperedik.

Székely magyar rovása

Rovás ZNémely nevekben az “S” képzőnek felel meg, milyenek: igaz, száraz, nehéz, üdvöz, lemez, doboz; hasonlóan némely “D” középképzőjű igékben az “S” mássalhangzóval azonos, pl. kapdoz, kapdos; fogdoz, fogdos: faldoz, faldos; mardoz, mardos öldöz, öldös; köpdöz, köpdös; röpdöz, röpdös stb. A gyök- vagy törzsige végén a parancsoló módnak úgy a mutatómód jelenidejében a tárgyalási igeragozásnak “j”  hangját magával azonosítja, mint: húz-z, űz-z, fűz-z, oldoz-z, hordoz-z, húz-z-a, űz-z-e stb.

 A ragozó nyelveknek megfelelőlen, eredetileg az ami ma a névelő, még a szó végén, ragként egyedihang (magánhangzó képző) állt.Ezt ragot egy “magánhangzó” képezte.
Például ága, háza annyit tett, mint az ág és a ház, de mivel ezen szóvégi kihangzóhoz utóbb még egy z vagy sz hang is hozzátoldódott, eszerint a fönti két szó is ágaz, ágasz, házuz, házusz alakúvá lett.
Nálunk ez szóvégi “névelő
A szó elejére az avarok kezdték tenni.  Az avar nyelv befolyása miatt került ez mai nyelvünkben is a szó elé.

Ellenben az elővető (nem ragozó) nyelvekben, amilyenek az eredetibb árja nyelvek fordítva volt. Ebben kivételek a turáni nyelvek.

 

A bejegyzés kategóriája: "Z" gyökhang, gyökhang, Kéthangú gyök, kéthangú gyökszó, Szótár
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.