- Személy, ki határvonalakat húz, vagy határjeleket csinál. A határozók felújították a határdombokat, árkokat stb.
- Nyelvtani ért. oly része a beszédnek, mely a névnek vagy igének különféle hely-, idő-, szám- és módbeli körülményeit, viszonyait közelebbről jelöli. Innen a határozók kétfélek:
- névhatározók
- A névhatározók szorosabb ért. névutóknak neveztetnek, minthogy rendesen a nevek után állanak, milyenek: alatt, fölül, kívül, belül, megett, fölött stb. V. ö. NÉVUTÓ. Értelmökre nézve a határozók általán.
- Helyjelentők, és ezek háromfélék
- helybenlételt, állapodást jelentők e kérdésre: hol? u. m. alant, alatt, alúl; amott, amottan; benn, belűl, bent; elűl; emitt, emitten; imitt, imitten; itt, itten; fölül, fenn, fönn, fönt; hátúl; honn, kül, künn, künt, közel, kívül; lenn, lent; másutt, máshol; mindenütt, mindenhol; ott, ottan; sehol, sehonn; széllel, szerte, szerteszét, szanaszét; szélül, túl
- helybe- vagy helyremozdulást jelentők e kérdésekre: hová? merre? mifelé? u. m. alá, aláfelé; amoda, amarra, arra; be, balra, balnak, befelé, csáléra; előre, emide, emerre, erre, előfelé, elé; fel, föl, felfelé, fölfelé; hátra, hátrafelé; hozzád, hajszára, hajszafelé; ide, imide, imerre; jobbra, jobbfelé; ki, kifelé; le, lefelé; máshová, másfelé; messzire, mindenhová, mindenüvé; oda, sehová, tova; tüled, tüledre; vissza, visszafelé. Dunán túl, kivált Vasvármegyében így is beszélnek: benek, kinek, fönek (fölnek), lenek, alának ment; befelé, kifelé, fölfelé, lefelé, aláfelé helyett;
- helyből mozdulást jelentők e kérdésre: honnan? u. m. alól, alulról; amonnan, amonnat, amonnét; belől, belülről; balról, csáléról; eminnen, eminnet, eminnét; elől, előlről; felől, felülről; hától, hátulról; hajszáról; innen, innet, innét; jobbról, jobbfelől; kivől, kivülről, külről; meszszünnen, messziről; mindenünnen, mindünnen; máshonnan, másunnan; onnan, onnat, onnét; szélől, távól, távulról.
- : Időjelentők, időhatározók e kérdésre: mikor? akkor, akkoriban, annakutána, aztán, azonnal; eleve, előbb, eleinte, elejénte, eleinten, elejénten; ezentúl, ezután, ennekutána; délest, délestkor, délestével; éjtszaka, éjjel; éjfélkor; estve, estvel, esttel, estkor; hamar, hamarjában, hamarán; hirtelen, hirtelenében, hevenyében, hevenyte, hevenytében; hajdan, hajdanta, hajdanában, hajdanán; hébehóban, hébekorban; holnap, holnapután; ifjanta; idén, idénte; jövőben, jövőre, jövendőben, jövendőre, jövőleg; korán, későn, későnkorán; ma, most, mostan, mostanában; mindjárt, melegében; minapában, multkor, multkoriban; mindenha, mindenkor; majd, majdan; mindennap, másnap, harmadnap; nappal, naponta; nem sokára, nyaranta; örökön; rögtön, régen, régente, régentén; regvel, reggel; soha, sohanapján, sohasem, sokára; tegnap, tegnapelőtt; taval, tüstént, valaha, valahára, valamikor e kérdésre: meddig? u. m. estig, napestig, délig, éjfélig, mindig, örökké, örökre, reggelig, sokáig stb.
- Helyjelentők, és ezek háromfélék
- Számjelentők, számhatározók a következő kérdésekre: hányan? ketten, hárman, tizen, huszan, százan, ezeren stb. a mennyiben ezek nem inkább többes jelentésüeknek vétetnek; továbbá hányszor? egyszer, kétszer, tízszer, húszszor, százszor, ezerszer stb. hányanként? egyenként, kettőnként, tizenként, százanként, ezerenként stb. hányával? kettejével, hármával, tizével, százával, ezerével stb. hányadával? harmadával, negyedével, tizedével, századával stb. hányadán? harmadán, tizedén, századán stb. hányadszor? először, másodszor, tizedszer, századszor stb. hányadszorra? előszörre, tizedszerre, századszorra stb. hányfélén? egyfélén, kétfélén, tízfélén, százfélén stb. hányszorosan? egyszeresen, tizszeresen, százszorosan, ezerszeresen stb. hányszorra? egyszerre, kétszerre, tizszerre stb. hányasan? egyesen, kettősen, tizesen, százasan stb. hányasával? egyesével, kettesével, tizesével, százasával stb. hány rétűen? egyrétűen, kétrétűen, tízrétűen, százrétűen stb. hányszerüen? egyszerüen, tízszerüen, százszerüen stb. hányszorra? egyszerre, tízszerre, százszorra, ezerszerre stb., hányképen, egyképen, kétképen, tízképen stb. hányféleképen? egyféleképen, tizféleképen, százféleképen stb.
- Módjelentők, melyek e kérdésekre: hogyan? miként? mimódon? felelnek meg, pl. lassan, szaporán, szépen, rútul; így, úgy, amúgy, sehogy, máskép, másképen stb
- Kérdők, különösen, Határozó kérdőszó
a) helykérdők: hol? honnan? v. honnét? hová? merre? meddig?
b) időkérdők mikor? mikoron? mikorra?
c) számkérdők: hány? hányszor? stb.
d) módkérdők: hogy? hogyan? miként? miképen? stb. - Állítók: igen, bizony, bizonyosan, bizonynyal, igazán, valóban, igenis stb.
- Tagadók: nem, sem.
- Tiltók: ne, se.
- Kétkedők: alig, aligha.
- Gyüjtők: együtt, egyetemben, egyszersmind, öszvesen, mindenestül stb.
A határozók képző ragait, valamint az egyes határozókat l. saját rovataik alatt.
- A névhatározók szorosabb ért. névutóknak neveztetnek, minthogy rendesen a nevek után állanak, milyenek: alatt, fölül, kívül, belül, megett, fölött stb. V. ö. NÉVUTÓ. Értelmökre nézve a határozók általán.
- igehatározók.
- névhatározók
Figyelmeztetés!
A webhelyen olvasható tartalom nem része a hivatalos oktatásnak. A webhely anyaga, a meghatározások, a helyesírás, a hivatalos nyelv formáitól eltér. Az itt megjelenő anyag a magyar nyelv jelenlegi szabályai szerint nem fogadhatók el!
Meta
Gyökértől a termésig
Iratkozzon fel e-mail címével a Blogra
Kategória hierarchira
-
Legutóbbi 20 bejegyzés
- Szerda 2020.10.13.
- Járás 2020.10.11.
- A trianoni hatás 2020.09.17.
- A nyelvek elemzésének kérdései 2020.06.21.
- Á -hang 2020.05.25.
- A -hang 2020.05.22.
- Ly gyökhang 2020.04.17.
- M gyökhang 2020.04.14.
- N gyökhang 2020.04.13.
- C gyökhang 2020.03.26.
- B gyökhang 2020.03.22.
- Gyökhang 2020.03.12.
- Egyedihang 2020.03.12.
- A magyar ÁBC 2020.03.12.
- A magyar nyelv hangjai 2020.03.12.
- Elszigetelő 2020.02.26.
- Ragasztó 2020.02.26.
- Beépítő 2020.02.26.
- Hajlító 2020.02.26.
- Nyelvrendszerek 2020.02.26.
Top Posts & Pages
Nyelvtörténeti korok
Top Posts & Pages
fb
Gyökszámláló
Publikált gyök száma:
161Top Posts & Pages
Kategóriák
- Nyelvrendszerek (6)
- Szótár (164)
- fogalmak (36)
- anagramma (1)
- Ciklusok (1)
- fonák írás (2)
- gyök (9)
- gyökkapcsolódás (2)
- gyökösszetétel (2)
- Kéthangú gyök (10)
- szócsoport (3)
- magyar (1)
- Túlszaporodás (1)
- Jelek (3)
- FO (3)
- Korszakolás (62)
- A nyelvújítás kora (2)
- Dravida (14)
- Előmagyar kor (15)
- Hun (7)
- Jégkorszak (1)
- Középmagyar (11)
- Magyarkor (12)
- Népvándorlás (1)
- Ógörög kor (4)
- Ómagyar (26)
- Ősmagyar (44)
- Ősszó (16)
- Szanszkrit (5)
- Szumir (3)
- nyelv (137)
- busztrofédon (1)
- Hang (121)
- A magyar nyelv hangjai (7)
- A magyar ÁBC (6)
- alaphang (1)
- egyedihang (4)
- egyedi hangpár (2)
- gyökhang (71)
- "B" gyökhang (2)
- aB (1)
- "C" gyökhang (1)
- "K" gyökhang (2)
- "L" gyökhang (1)
- "Ly" gyökhang (1)
- "M" gyökhang (1)
- "N" Gyökhang (1)
- "R" gyökhang (4)
- eR (2)
- "Z" gyökhang (3)
- gyökhangpár (20)
- gyökszó (36)
- elavult gyök (13)
- elvont gyök (9)
- hanggyök (2)
- kedélygyök (2)
- mértékgyök (10)
- időgyök (2)
- mennyiséggyök (2)
- névadógyök (1)
- pusztagyök (8)
- "B" gyökhang (2)
- hangpár (90)
- kéthangú gyökszó (10)
- A magyar nyelv hangjai (7)
- morféma (2)
- Szó (10)
- A szó alakja és jelentése (1)
- szóbokor (6)
- szókép (2)
- szófaj (28)
- Fogalom (17)
- főnév (12)
- helynév (1)
- helységnév (1)
- többesszámú főnév (3)
- helynév (1)
- határozó (1)
- ggyüjtők (1)
- számhatározó (1)
- jelző (1)
- melléknév (1)
- főnév (12)
- gyűjtőszó (4)
- ige (8)
- ikes ige (1)
- többesszámú ige (3)
- névmutató (1)
- toldalék (4)
- képző (4)
- utótag (1)
- Fogalom (17)
- szóösszetétel (1)
- szótag (3)
- terjedés (3)
- fogalmak (36)
- Üdvözlet (1)