A trianoni hatás

A trianoni hatás:

A trianoni diktátum megtörte a magyar nyelv Kárpátmedencei uralmát. Hatására a környező országok, felbuzdulva új nyelvi elemzésekbe kezdtek a magyar nyelvel szembe. Láták a nyelvcsaládosítás tarthatatlanságát, olyan nyelvi osztályozást kerestek melyek kizárják, ha lehet, háttérbe szorítják a magyar nyelv ősi jellegének kimutatását. A német és a szláv nyelvészek tudták, hogy a nyelveikben milyen nagyságrendű magyarul érthető, de a saját nyelvükön érthetetlen gyökszó található. Ezt a helyzetet kellett megoldani. A nyelvek típusvizsgálata a magyar nyelv szerepét erősíti, hiszen minden létező típusra van a nyelvünkben példa, ezért ez helyett vagy mellé más vizsgálati elemet dolgoztak ki. Ez a nyelvek szomszédságvizsgálata.

A szomszédságvizsgálat kimondottan a magyar nyelv Ősiségét bizonyító típusvizsgálattal szembe jött létre.

Szomszédsági[1] nyelvészeti kutatásokat először a balkáni nyelvekkel kapcsolatban végeztek. Az alaphelyzetet az 1829-ben Jernej Kopitar feltételezése adta, melyben azt mondja, hogy a román, a bolgár és az albán nyelv mélystruktúrája azonos.  Ez akkora megtévesztés amekkora eltérést jelent ezeknek a nyelveknek a szerkezete egymástól.  Figyelmen kívül hagyva a közös magyar eredetű gyökszavakat. Mégis erre építik a balkáni „nyelvszövetséget” az erre vonatkozó ismereteket a dán Kristian Sandfeld[2] foglalta össze 1930-ban. Kapóra jött a románoknak az ország szétdarabolása, és a Francia, Angol támogatás.

Szláv és román hatásra a harmincas években a balkáni és az eurázsiai nyelvszövetség kutatása virágzott, míg Európa és a világ többi része ezzel nem foglalkozott.

1942-ben jelent meg Ernst Lewy tanulmánya, 1948-ban pedig Becker két műve, melyekben már az areális nyelvészeti szempontok kerültek előtérbe. Lewy Európa nyelveinek fő sajátosságait a szófajok új csoportosítása alapján vázolja föl. Nyelvtudósként, kifelejti a nyelvekben jelen lévő magyarul is érthető gyökszavakat. Öt nyelvcsoportot különböztet meg, melyek kerülik a magyar nyelvszerkezeti tulajdonságait, kimondottan a területi összefüggésekkel foglalkozik, közös értelmi kapcsolat vizsgálata nélkül:

  • Óceáni[3] vagy hajlító[4] elválasztó[5]
  • Központi vagy szóhajlító,
  • Balkáni vagy mutató névmásos,
  • Keleti vagy tőhajlító és alárendelő,
  • Északi[6] vagy alárendelő övezetekről beszél.

Azonban, ahogy Balázs János is megjegyzi összefoglalójában, az érintett szófaji jellemvonások csak kiragadott részei az adott nyelvek egész alaktani rendszerének.[7] Ezekből világossá válik, hogy a nyugati kultúrát irányító tudomány minden eszközt megragad ahhoz, hogy kissebbé, lényegtelenebbé állítsa be a magyar nyelvet, annak gyökszerkezetét.

Becker az európai nyelveket egy nyelvszövetségnek tekinti, mivel e területen a francia és a latin uralkodása a többi nyelv fejlődésének útját alapvetően befolyásolta, így szerinte e nyelveken ugyanazt a mondanivalót azonos módon lehet kifejezni. Az egyetemes európai nyelvi modell részrendszereinek tárgyalására nem került sor, viszont a magyar és cseh nyelv fejlődésére felhívja a figyelmet.

Végül Európa nyelveinek nyelvszövetség szerinti besorolását Décsy Gyula (1973) végzi el, aki mind a 62 európai nyelvvel foglalkozik. Az indoeurópai nyelvek mellett őshonosnak tekinti a finnugor, illetve uráli nyelveket, melyek mellett 10 nyelv csak betelepült népekéi.10 európai nyelvi övezetet jelölt[8] ki.
A nyelvi övezeten túl egyes kutatók a nyelvszövetségek kialakítását látják melyek négy fő csoportból állnak.

A szomszédságvizsgálat kapóra jött a magyar nyelvészeknek, akik eleve idegen szívűek voltak többségben, és hatására elkezdték kidolgozni a magyar szavak szláv eredetét. Így születtek meg azok a szótárak, melyek a magyar szavakat idegen nyelvekből eredeztetik.

[1] Areális

[2]  Sandfeld Kristian (1873–1942 filológus a Román Akadémia tagja, külföldi tiszteleti tag.

[3] Atlanti

[4] Flektáló

[5] Izoláló

[6] Arktikus

[7] Balázs János: Areális nyelvészeti tanulmányok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.

[8] Pusztay János: Areális nyelvészet,  Balázs Géza Nyelvészetről mindenkinek, Inter Nonprofit Kft, Budapest, 2011, 20.

A bejegyzés kategóriája: nyelv
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.