Sz > SzR > SzeR> Szerda

A hét napja

A hét napjainak elnevezése napjainkban annyi félre értelmezett fogalmat következtetést eredményez, melyek teljesen téves útra vezetik a nyelvünk és történelmünk irányát.

A fentiek miatt szükséges a hét napjainak elnevezését helyretenni a magyar közéletben és nyelvben.

Szerda: 

A szó jelentése közép, központ, valami közepén elhelyezkedő.

Forrása SZER gyűlés szavunk eredeti fogalma, ami a régi társadalmak középpontja, szerben ülni, szert tartani.

Ebből az ősi magyar szóból ered a  szláv sztreda, ezen szótól: sztred, mely tulajdonképen középsőt jelent.

Szerda magyarosan kiejtve, ebben az értelembe, ahogy a hét nap között, vasárnaptól számítva, a szerda közép helyet foglal.(CzF)

Ezért mondják, hogy a, Szerb eredetű a Srpski szó (sreda) férfi név változata, ami itt is átvéve értelmét, középsőt jelent. Holott annak is a forrása az, ősi magyar SZER gyökszó.  Részben itt meg lehet említeni a szerb szó hun (magyar) változata a szer-b -en élő déli ember. szer> mai nevén fészer, a fészer közepén, ahol a hunok a munkásaikat, (nem rabszolgákat) tartották, többnyire foglyokat mely foglyok nem azonosak a római birodalom és utód államaiban szokott rabszolga fogalommal. Innen van SZERB népnevük is.