Obeliszk

Az obeliszk az ókori Egyiptom Nap szimbóluma. Az új birodalomban gyakrabban i.e. 1550-1079 között kezdték alkalmazni, miután a piramisépítés lassan megszűnt. A legtöbb obeliszket Thot-mesz fáraó és Hat-sep-szut fáraónő (i.e. 1479-1458) állíttatta.

Az OBELISZK a halottak emlékének a megőrzésére született, eleinte egyiptomba, későb azt körül vevő országokba, de még ma is emelnek kisebb obeliszket a halottainknak Magyarországon is.
Az obeliszk a halottaink emlékére épített sírkő. Egyiptomban a piramisok helyett, gazdasági okokból kezdték építeni a fáraók emlékére.

A szó a magyar szótárakban nem szerepel, vagy ha szerepel akkor  a görög nyelvű változatával magyarázzák a szó jelentését, ami az alakjára jellemző gyakrabban „ὀβελός – obelosz, ‘nyárs, szög, hegyes oszlop”[1] jelentéssel.
Az egyiptomi jelentés ‘örökkévalónak lenni’ szóból, emlékművet is jelent.

Nyilvánvaló, hogy a szó magyar eredetű mai magyar nyelven is érthető:

Ó -BELI

azaz régi emlékezés valakire, akinek emléket szeretnénk állítani a jövő számára.

[1] Wikipédia.