Sok-at, fokozva: több, legtöbb.

Ez a rendhagyó eset másnyelvekben is megjelenik.

Ha személyekre vitetik, gyakran a számnevek képzőjét veszi föl: sokan, mint: ketten, hárman, százan, kevesen, néhányan stb. Ilyen ez is: sokad magával, mint: negyed, ötöd magával stb. sokszor stb.

1) Bizonyos tekintetben, viszonyban, arányban véve nagy számu, vagy mennyiségü; miben ugyanazon nemü egységekből nagy számmal vannak.

Sok könyv, ház, szoba. Sok ökre, tehene, juha, lova van. E városban sok ember lakik. Sok van annak ki többet nem kiván. Sok szakács elsózza az ételt.  Sokból sokat, kevésből keveset. Lehet a sokból keveset is venni. (Km.). Kevésből sokat. Sokból amennyit akarsz, kevésből amennyit lehet. (Km.).

Nyelvünknek is, mint a töröknek, mongolnak, persának stb. bevett szokása szerént, minthogy már magában megvan a többes szám fogalma, a vele viszonyban levő neveket egyes számban veszi fel, mint a fentebbi példák bizonyítják; tehát idegenszerüek az ily szószerkezetek:

Sok ökrei vannak. Sok emberek meghaltak. Sok könyveket írt. Azonban önállóan és személyre viszonyítva sokak is divatozik: “Sokak lesznek ked(ég) előlsők utólsók és utólsók előlsők.” (Tatrosi codex. Máté. XIX.). Szokottabban: sokan, mint föntebb.

2) Gyűszókhoz (Gyüjtőszó)  járulva azoknak nagyobb mennyiségét fejezi ki, pl. Sok por van az utczán. Sok buzája, burgonyája termett.

3) Mondjuk hosszabban tartó időről, és ami benne történik. Sok ideig várakozni. E munka sok időt kiván.
“Ez az élet úgy sem sok,
Használják az okosok.”
Népies dal.

4) Mi a kellő mértéket a középszert, túlhaladja. Ez már még is sok. Ami sok, csak sok.  Soknak sok kell. Sok sem tarthat örökké. Ez az ember sokat iszik, eszik, aluszik. Sokat mondott. Ne beszélj oly sokat. Sokat héjáz magának , azaz sokat képzel magáról. “Édes a méz, de ártalmas annak is a soka.” (Gr. Eszterházy M. nádor, Rákóczy Gy. erdélyi fejedelemhez. 1644.).

Főnevül is eléjön ,sokaság’, ,halmaz’, ,tulság’ stb. érteményben. “Látván ke(dig) levaltáknak és a laduceusoknak sokit.” (multitudinem Pharisaeorum. Müncheni cod. Máté. III.). Ki sokba fog, keveset végez. Néha soknak fele is elég.  Nincs oly sok hogy el ne keljen, ha nem kimélik. Marhának is sok volna.  Ami sok megárt. Sokat szekér sem bír.

Ide tartoznak e sajátságok: Sokra vitte a dolgát. Sokra becsűlik őt. Házbére és élelmezése sokra megy. Sokra mondani valamit. Sokban venni. Nem adnám sokért. Sokba jött, került neki az utazás. Sokban van neki a lótartás. Nem sokba mult, hogy….. A sok gyakran aránylag és viszonylag vétetik, pl. ami egy jó lóra kevés teher, az két roszra sok lehet. Egy szem kevés, kettő sok, (ketyegő malmot csúfoló km.).

A soknak ellentéte: kevés; különbségi viszonyban állanak vele: minden, néhány, semmi v. senki. Mint gyökszó számos nyelvekkel áll rokonságban, mint alább láthatni.

Egyébiránt gyökíze: so rokon a to-va szó gyökével és a hasonlitó fok tö-bb törzse maga a to felhangulag ejtve; innen a csagataj tok am. sok.

Továbbá alapfogalomban mint egy tömegben létező sokaságot jelentők, szintén rokonok vele: csok-or, csok-ros (dupla pl. viola, szegfű, melyeknek sok szirmaik vannak); így a gyökízt illetőleg cso-mó, mi sokat, valamiből többet öszvekötve foglal magában; cso-port pl. ember, és csapat, azaz, sereg, falka. Sínai nyelven sú am. sok (multi, omnes), si (colligere, capere; decem).

Egyezik vele egészben a ság ség képző is, mint sokaságra vonatkozó, pl. katonaság, papság, polgárság, am. a katonák, papok, polgárok öszves serege, sokasága. V. ö. ~SÁG, ~SÉG képző.

A héber nyelvben suk jelentései 1) fluxit, progressus est, 2) abundavit kifolyott, bővelkedett stb. s ennélfogva Nagy János is a magyar sok szót ahhoz hasonlítja. Egyezik vele szintén egészben a török csok, csagataj csok, tok, top (Vámbéry), a sínai tszűng (multi); tszůng (plura simul ligare vel caperae, omnes, omnino, simul); továbbá a mongol czuk, mely am. egész, együtt, egyesített (das Ganze, beisammen, vereinigt), honnan czukcza am. halmaz (der Haufe, die Anhäufung). A cseremiszben šuko, hegyi cseremiszben šuka szintén am. sok; így a vogulban is szau, szagu, s a déli vogulban: šau; különben a finn-ugor nyelvekben a rokon hangu szók érteménye: sürü.