MaG
Gyökszó> Ősszó
Gyökkapcsolat: MaG, MáG, MeG, MéG, MiG, MíG, MoG, MöG, MőG, MuG, MúG, MüG, MűG
Szóbokor gyök szint: Második szint.
Jelentése: Kezdetek kezdete
A szó fajtája: Főnév. Többesszámú főnév. Gyűjtőszó.
Gyökpár: Mag-MáG, MaG-MéG
A Mágog, Magor, Meger, Moger, Mager, Magar későbbi nevek folytatása a Megyer és Magyar szavunk.
Mindegyik jellemző gyöke a mag gyökszó.
A Mag az élet, ami lehet növény, állat, vagy ember, virágzása során kialakuló képződmény, ami a kifejlődése, során az eredeti formához hasonló életet hoz létre. A mag, növény esetében egy vetőmag, ami magában hordozza a csírát, majd a feltörekvő növényt. A mag a vetőmagban is, de úgy is értjük, hogy valaminek, vagy mindennek a közepe.
A Mag az élet közepe, a lelke.
Nem csak a növényeknek van magja, (közepe) de az állatoknak is. Az ember is, a magját szórja el, ha új embert nemz. Az emberi továbbélés, az új nemzedékek csírája ez a szó. Az emberben a férfi hordozza, és „kivirágzás” közepette, adja át a nőnek. Régi magyar családok szomorú eseménye volt, ha megszakadt a magja. Látható, hogy a nyelvünk tudja jól, hogy mit jelent ez a gyökszó. A lényeg a továbbélés lehetősége, középben a magba van.[1]
Ez a továbbélés jelenik meg a Magyar szavunkban is.
A mag gyökszó, alakítja nyelvünket.
Mag, maga, magon, magán, magad, magam, magas, magasztal, magol, máglya, mágia. Mágnes, magnézium, mágnás, magzat, stb. Idegen nyelvű szavakban: magazin, mágia, magicus, mágikus, magister, magistratus, magisztrális, magisztrátus, mágnás, magnetit, magneto, magnitudó, magnólia, Magovo[2]. Továbbá: magva, tenmagad, magasodik, magosodik, magaslik, kimagaslik, magához, maguk, magasztal. Stb. Igaz mind visszavezethető a magyarra. Minden szónak a képe visszavezethető az eredeti szóképre.
A mag gyökszó meghatározza a nyelvünk szerkezetét. A hozzá kapcsolódó, hangok sora, egyedi, jelentéssel rendelkezik. Ezek a hangsorok nyelvünk más szavaiban is megjelennek. A képző kifejezés ebben az esetben nem megfelelő. Ezek a létrejött új szavak, az új gyökök összevonásakor keletkeznek. A mai nyelvi elképzelésekkel szemben, a ragozás, nem csak a gyökszó után, hanem a gyökszavak előtt és között is megjelenhetnek. A mai szóképző elképzelés, ami teljesen tévútra tereli a magyar nyelv eredetet, kifelejti a gyököket, a gyökhangokat, és gyökszavakat. Helyette új idegen fogalmat (morféma) vezet be, melynek meghatározása teljesen eltér a gyök fogalmától. A tudományágat (morfológia) is, ami a magyar nyelvel, foglalkozik, ezzel a jöttment szóval jeleníti meg. Mindez azért érthetetlen, mert maga a nyelv, minden erőlködés ellenére, elmondja a saját felépítését. Ezt leírták már a régi korok magyar nyelvészei, akiket a politika és a tudomány, érthető módon elhallgat.
Ezek ellenére nézzünk pár példát:
- Mag = Élethordozó. Az élet hordozója a védő burokkal, közepén életcsírával. Átvitt értelembe valaminek a közepe.
- Maga = Olyan, mint én. Ön. A „mag” lehet, csak „a” mag, egyedül, vagy egy másik mag. A magyar nyelvben használt magázás, vagy másként Önözés, megnyilvánulása, amikor egy személy neve helyett használjuk. Erre mutat rá az Önön szavunk is. A nyelv németesítése során, megjelennek a szó felesleges előfordulásai, egyes mondatszerkezetekben, amikor visszaható névmásként használjuk. Ez a visszaható névmás fogalom egy hibás, nyelvújító, nyelvszerkezeti forma. Ilyen a magyarban felesleges. A nyelvünket nem értő nyelvészeink nem tudják, (tudták), hogy maga a szó, már tartalmazza az eredetire a mag -ra való rámutatást. Jele „a” magyarban a szóvégi „a” vagy „e” A másik jelentése, amikor valaki egyedül van, akkor mondjuk, hogy „maga” van. Az utóbbi esetben kizárólag az egyedüllétét fejezi ki annak a másik „mag” – nak. Maga van = egyedül van. A maga szó jelentése egyedül.
- Magad = saját magad adod, a maghoz.
- „a” mint az előző.
- „d” gyökhang. Olvasd: „D[4]” gyökhang, rag. Jelentése: keresztút. A választás a „d” hang esetében mindig másé. Ott akkor már nem befolyásolhatod a döntést.
- adod-kapod
- éled-halod
- „ad” Jelentése: hozzá ad. Az előzőhöz hozzá ad egy hasonló minőséget. Ada, Ida, oda, dal, óda, had, vad, Arad, Hunyad, dagad, dúvad, marad, tapad, támad, társad, szabad, stb.
- Magas = az „a” rag tovább ragozva az „S[5] hanggal, ami az Ős. Egy olyan egyed, ami az „Ős” egy tulajdonságával él. Manapság az értelme bővült, az élettelen dolgokra és a fogalmakra is használják. Idegen kultúrákban gyakran előfordul, hogy a leírt magyar „S” hangot „Sz[6]” hangként ejtik ki. Érdekes talán nem is véletlen, hogy a magyar „Sz” hang egyik jelentése a szár. Az a szár, ami a virág fejét tartja a magasban.
- Magasztal = felemel hozzá, az őshöz.
- Magisztrátus = elöljáróság, felsőbbség. Mondják, hogy latin, de a gyöke magyar. Nem a magyar nyelv ősének a gyöke, hanem a mai magyarnak. Az Ős egyes jogait használók.
- Magiszter = tudós, elöljáró. A magisztrátus szavunk, egyik egyede. Hasonlóan a magar, magari, magária alakhoz. Magna[7], Magiszter, magisztrátus. Hasonlóan az előzőhöz, itt az Ős tudását használóról van szó.
- Magam = Én a mag. Ahol az „a” rag az előzőek alapján, az „m[8]” pedig a mag hordozója, ami részben a burka, de lehet a megtermékenyített közeg, és maga a nő, aki a mag védelmezője, a méhe. Az „m” a felemelő, maga az igazság, a rend. A mag, ami a reprodukálása során, magát adja.
- Magát = Ön, önmagát adja a magot.
- Az „á” jelentése egy másik. Egy velem majdnem azonos másik mag.
- Az „á” hang jelentése egy másik. Azt mondja az „á” nem az eredeti, hanem egy „más Talán az „á” hang megegyezik a „szem”[9], szavunkkal. Az „a” amikor saját magát átadja, átteszi, akkor az már ”á”. Többek között a férfi a nőnek magot ad, és a hasonmás utódja tovább élhet.
- A „t[10]” hang a célhatározó. Meghatározza a;
- Tért: lent, fent, pont,
- Helyet: kint, bent, itt, ott, stb.
- Időt: múltat, jelent, jövőt.
- Személyt „magát”: mást, magamat, egyűt.
- át= valami egyik helyről a másikra helyeződik.
- Ha látás, akkor átlát,
- ha élelem, ruha, fegyver, akkor ellát,
- ha a barmát adja, akkor, barát,
- a hal száj, akkor száj-tát, tátott,
- koszt kíván a másikra, akkor átko(s)z stb.
- Magatok = Jelentése: 1.-Többedmagaddal. 2.-Egyedül vagytok. Lásd: Maga. Tévesen visszaható névmás.
- Maguk = Ők maguk vannak. Tévesen visszaható névmás.
- „u” Gyökhang, kedélyhang,
- „k” A többes szám képzője.
- „uk„= családi felmenő szülő, nagyszülő, dédszülő, ukszülő (ükszülő), legalább párban érthető, nő és férfi, de lehet több is a többi felmenővel, az ük (ők) szülőig legalább tíz
- Magunk = mink. Mi, akik a magból vagyunk.
- Mager = Az eredeti mag. Mageredet. A megeredt mag. (A kiválasztott jó minőségű, elvetett, kicsírázott magra mondják, hogy megeredt.) Mager: az eredeti első ember magjából származó, eredő, ember.
- Magar= Én a mag eredet. Az „a” és az „r” hangok a fentiek szerint.
- ar= Az eredet, az erő a rend én vagyok. Megjelenik az „er” formája is. Az „ár” pedig „áradat, árja” jelentést hordoz.
- árja= az áradat legjobbjai. A szóból képzett szavaink: árja, bárja, cárja, dárja, járja, párja, tárja, várja, zárja, tovább: bezárja, kizárja, lezárja, főzárja, felzárja, stb.
- magon = rajt van a magon, a fény. Kettős értelmű, „a mag a nap, és a felületéről jön a fény, ami nélkül a csíra nem szökkenhet szárba.”
- magzat = A mag „héjának” védelmében, a szaporodás (többszörözés[19]) során, a megszületés előtt álló ember
- „Z[20]” Jelentése: Zigóta.
- „a” Ugyanaz, mint fent.
- „t” Lásd fent „t” célhatározó. Meghatározza személyt.
- „zat” gyökszó: A külvilágtól védett körülmények között, többszöröződő, élő, vagy élettelen, gondolat, dolog, fogalom, jelölése. Hasonló: Szorzat, hozat, huzat, szorozat, ázat, rázat, alázat, alakzat, változat, határozatlan, ábrázat, stb.
- ar= Az eredet, az erő a rend én vagyok. Megjelenik az „er” formája is. Az „ár” pedig „áradat, árja” jelentést hordoz.
- Az „á” jelentése egy másik. Egy velem majdnem azonos másik mag.
Kihagytam: Magda, magatartás, csomag, magány, magur, magor.
Érdemes megemlíteni a „Ma” gyök elődjét a Mo” gyököt. Megjelent a „Magyar” szavunk elődjében a „Moger” név változatokban.
A MO gyökszó:
A „Mo” gyök ismertebb előfordulásai moc, mocs, mod, továbbá a „mok” mely gyök a sok egyik változata számok, kritériumok, stb.
Ennyi elég is ahhoz, hogy be lehessen látni, a nyelvünk, egyszerű szerkezetekre épül. Ennek a felépítésnek az alapja a nyelvben megbúvó rend, az eredeti hangzásával. Egy kötetnyit lehetne írni erről a témáról, talán egyszer valaki megteszi, és bebizonyosodik végleg, hogy a magyar nyelv szerkezete, felépítésének logikája több mind az összes többi együtt.
Az is látható, hogy a népnevünk meghatározó gyöke a MaG.
[1] Javasolt irodalom: Weöres Sándor: GILGAMES
[2] Település Szerbiában.
[3] Rovás magyarázat, Friedrich Klára 2006. január: (A, Á). Jelentése: ANYA, ÁLDOTT ÁLLAPOT- ban lévő személy. A régi emlékek nem különböztették meg az A és Á hang, írásbeli jelölését. Pl. a XII. századi botnaptáron a Mária szóban az A-t és Á-t ugyanígy jelölte a táltos. Az A és Á megkülönböztetésére a jelenleg rendelkezésre álló rovásírásos emlékeink szerint csak a XX. századtól találunk példákat.
Akiknek nincs gyermeke, az is lehet áldott állapotban, ha Isten megáldja valamilyen fontos feladattal és erővel, kitartással is, hogy áldásos tevékenységét végezhesse.
[7] Magna Hungária = Nagy Magyarország
[9] Szem: itt gabonaszem.
[11] Czuczor – Fogarasi: K- középképző, vagy közbeszúrt segédhangzó,
- a) oly személyragos főnevek többesszámu második személyében, melyek többesszámban ok ragot vesznek fel, pl. folt, folt-ok, folt-o-tok (folt-tok helyett); gond, gond-ok, gond-o-tok (gond-tok helyett); hant, hant-ok, hant-o-tok (= hant-tok); ok, ok-ok, ok-o-tok (ok-tok); húr, húr-ok, húr-o-tok (húr-tok). Ezen szabályt követik az ak. ek, ěk, ők többesragu nevek. Az illető hangzóikra nézve, pl.Ház, ház-ak, ház-a-tok; kép, kép-ek, kép-e-těk. Szěm, szěm-ěk, szěm-ě-těk; kert, kert-ěk, kert-ě-tek; ököl, ökl-ök, ökl-ö-tök; csűr, csűrök, csűr-ö-tök.
- b) Oly jelenidőbeli igék többesszámu második személyében, melynek törzse két mássalhangzóval végződik, mint: áld, áld-o-tok, (áld-tok); olt, olt-o-tok, (olt-tok); irt, irt-o-tok, (irt-tok); szalaszt, szalaszt-o-tok, (szalaszt-tok); fogyaszt, fogyaszt-o-tok, (fogyaszt-tok). Ezen o-nak a vékonyhangu igékben ě vagy ő felel meg, pl. rejt, rejt-ě-těk; kezd, kezd-ě-těk; dönt, dönt-ö-tök; küzd, küzd-ö-tök; ereszt, ereszt-ě-těk; füröszt, füröszt-ö-tök.
- c) Néha mány vány névképzők előtt, pl. tart-o-mány, hagy-o-mány, tud-o mány, ing-o-vány, irt-o vány: de a vékony hanguakban mindenkor nyilt e: süt-e-mény, küld-e-mény, lel-e-mény, vél-e-mény, tel-e-vény, jöv-e-vény stb.
[13] Nyitott „e”
[14] Friedrich Klára után: Ember: Az első „e” az elődöket jelenti, az „m” a táplálást, a b a babát, a gyermeket, majd a második „e” az ember szót, végül az „r” a rendet. Az EMBER tehát az elődök által táplált gyermek, aki ennek a tápláléknak segítségével válik emberré, de csak úgy őrizheti meg emberségét, ha megtartja Isten és a Természet rendjét.
[15] Mások origónak mondják.
[17] Friedrich Klára után: (R). Jelentése: REND. Már a legrégibb hitregékben is a rend csap össze a rendetlenséggel. A sumer ékiratos teremtéstörténetből tudjuk, hogy Apszú és Tiamat, az ősapa és ősanya rendet, nyugalmat, békét, csendet szeretett volna a Földön, azonban a zűrzavar és hangzavar keltői és kedvelői ellenük fordultak. Az akkád Marduk darabokra szaggatta Tiamat ősanyát, ahogyan később Koppány fejedelmet szaggatták darabokra a rendetlenség és zűrzavar követői
[19] Többszöröződés, szorzat, zigóta, rossz szó az osztódás, mert akkor, két félre kell osztani legalább, de itt az új nem változik, az teljes egészében tartalmazza az eredeti tulajdonságait.
Eredet: Ómagyar> Ösmagyar> Magyarkor> MaG.
Elágazások!: dravida> agam> akman= magy, lényeg, belső rész. Török> (m)ag> aga>
Források:
adat | magyarázat |
almágy | |
almamag | |
ánismag | |
barackmag | |
belmagv | |
birsmag | |
bolhamag | |
bordamag | |
búzamag | |
cirokmag | |
citrommag | |
citvormag | |
csomag | |
csontmag | |
demaga | |
dinnyemag | |
egymaga | |
elmagzik | |
enmagam | |
famag | |
felmagzik | |
fenyűmag | |
férfimag | |
fimag | |
fimagzat | |
folyamág | |
fűmag | |
gennymag | |
hajmamag | |
halmag | |
halmágy | |
hamag | |
haramag | |
image | |
irmag | |
írmag | |
kimagzás | |
kimagzik | |
kórmag | |
kölesmag | |
kőmag | |
kőmagzat | |
lenmag | |
Mag | Granum, semen (latin), karyops (görög) (növény, állat anatómia) |
mag (1) | |
mág (1) | |
mag (2) | |
mág (2) | |
mag (3) | |
mag (földmag) | A Föld legmélyebben fekvő, központi része (természetföldrajz) |
Mag külső rétege | Epicarpium, exocarpium (latin) (növény anatómia) |
mag temperatura | A test belsejének hőfoka. |
maga (1) | |
maga (2) | |
maga (3) | |
maga szopta az anyját | Okos, találékony. |
magabár | |
magad | |
magahitt | Öntelt, önhitt, hiú, magát sokra tartó. Régies, ritka szó. |
magahitt | |
magán (1) | |
magán (2) | |
magán (3) | |
magának | Lépten-nyomon halljuk: “vettem magamnak egy kiskosztümöt”, “csináltatott magának egy mellényt öltönnyel”. Ezek telivér germanizmusok (sich kaufen, sich machen lassen). Mellesleg sok más nyelv, pl. a francia is így fejezi ki magát a magyarban a vesz, csináltat mellé eleve odaértődik, hogy magának, hacsak külön részeshatározó nem jelzi, hogy másnak szólt a vétel, csináltatás. Jogosult viszont a visszaható névmás is, ha valóban hangsúlyoznunk kell, hogy az alany részesült valamiben. “Ezt magamnak vettem, nehogy megdézsmáld!”. “Fiának csináltatott egy zakót, magának pedig egy kisestélyit”. |
magándal | |
magánelv | |
magánjog | |
magánlag | |
magános | Egyedül álló, a többitől külön álló: “magános fa, magános épület; házastárs vagy család nélkül, illetve azoktól távol élő (ember). “Magános férfinak szoba kiadó”. Főnévként: “magánember”. “A kiállítás képeit múzeumoktól és magánosoktól kölcsönözték”. Régebben azt is jelentett, amit ma különféle összetételének magán-előtagja. Idegen szóval: “Privát mutat ordót (= érdemrendet), bizonyítványt, köz- s magános levelet” (Arany J. : Rangos koldus) – azaz magánlevelet. |
Magános darazsak (család) | Eumenidae (állat) |
magánoz | |
magánzó | Polgári társadalomban foglalkozás nélküli férfi vagy nő, aki vagyonából, évjáradékból, rendszeres támogatásból (apanázs, kegydíj) vagy alkalmi jövedelemből él. “Még csak képzelni sem tudom, mi lehetnék ott jegyző nem – egyéb sem magánzó, ha módom volna benne” (Arany) |
magánzó | |
magány | |
magányos | A “magányos hely”elhagyatott, emberektől nem látogatott; a “magányos ember”elhagyatott, társtalan, magába vonuló, esetleg magányt kedvelő. Aki magános, nem szükségszerűen magányos, sok ember épp azért marad magános, mert szereti a változatos és élénk társas életet, amire a családos állapot kevésbé adna módot, és fordítva. Lehet magányos valaki családban, eleven közösségben is. Régebbi nyelvünkben előfordult, hogy e két szót fordított értelemben használták. Csokonai pl. így szólította meg a magányt: “Áldott magánosság, jövel!”. |
magányos | |
magányos darázs | Állat. |
Magányos redősszárnyú darazsak (család) | Eumenidae (állat) |
Magár | Nardus stricta (növény) |
magár | |
magas | Német mintára (hoch) árasztotta el a szakmai nyelveket és a sajtónyelvet: “magasfeszültség (= nagyfeszültség), magas (= nagy, bő) terméshozam, magasfényű (tükörfényes) zománc, magas (= kiemelkedő) eredmények, magas munkaintenzitás (= hatékony, alapos munka), stb. Nem hibás (mert a szó eredeti értelmének képszerűen megfelel). A magas színvonal, magas szintű (= a folyó szintjére gondolunk), a magas mérce (= a magasugrást idézi), a magas rang vagy beosztás (= a ranglétra fokait látjuk). A hagyomány szentesítette a magas (= magas rangú) vendéget. Tréfás udvariaskodással kérdezzük: mi a magas (= nagybecsű) véleményed erről?”. |
magas | |
Magas aranyvessző | Solidago gigantea (növény) |
Magas aranyvessző | Solidago gigantea ssp serotina, Solidago serotina (növény) |
Magas borsó | Pisum elatius (növény) |
Magas csukóka | Scutellaria altissima (növény) |
magas endotheliummal rendelkező postcapillaris venula / venulae | A nyirokcsomókban, a Peyer-plakkokban és a tonsillakban lévő venula / venulae, melyeknek magas falú endotheljük van, amin keresztül a vér lymphocytái a nyirokszervek parenchymajába vándorolnak. |
magas enema | A colon felsőbb részeibe juttatott beöntés. enteroclysis. |
Magas fényperje | Koeleria pyramidata, Koeleria cristata (növény) |
Magas gubóvirág | Globularia punctata (növény) |
Magas gyöngyperje | Melica tissima (növény) |
Magas hegyi fauna | Havasi állatvilág (fauna alpina, -montana) (állat) |
Magas högymál | Hieracium bauhini (növény) |
Magas istác | Armeria elongata (növény) |
Magas istác | Tengerparti pázsitszegfű (Armeria elongata, Armeria maritima, Statice armeria) (növény) |
magas karfa | 235-240 cm-re elhelyezett, fa vagy üvegszál karfa (sport) |
Magas kígyószisz | Echium iticum (növény) |
Magas kőris | Fraxinus excelsior (növény) |
Magas kucsmagomba | Morchella elata (növény) |
magas kucsmagomba | Morchella elata (gomba) |
Magas kúpvirág | Rudbeckia laciniata (növény) |
magas nyomású | Oxigén 1 atmoszféránál magasabb nyomáson. |
Magas oroszlánszáj | Antirrhinum majus nanum (növény) |
Magas pázsitszegfű | Közönséges pázsitszegfű (Armeria elongata) (növény) |
Magas peszérce | Lycopus extatus (növény) |
Magas reketye | Genista tinctoria ssp. elatior (növény) |
magas rosttartalmú diéta | Rostnak a növények emészthetetlen részét nevezik. Rostot tartalmaznak a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonamagvak és a hüvelyesek. Az oldhatatlan rostok növelik a széklet tömegét, gyorsítják az étel bélen történő áthaladását (tranzit idő), jótékonyak a székrekedés ellen és csökkentik a bélrák előfordulási gyakoriságát. Az oldható rostok lassítják a glukóz felszívódását, ezzel segítik a diabetesben szenvedő betegek vércukorszintjének rendezését, lassítják a lipidek felszívódását, ezáltal javítva a hyperlipidaemiát. Adásuk béldiverticulosisban is javasolt. |
Magas szarkaláb | Delphinium staphisagria (növény) |
Magas tarackbúza | Agropyronelongatum (növény) |
Magas tarackbúza | Elymus elongatus (növény) |
magas tehermentesítés | A hagyományos “iskola”kanyarodási módszere kanyar előtt és után kissé rogyasztott térdekkel síelünk, a kanyarban felállunk, ezzel segítjük a lécek kanyarodását (síelés) |
Magas terjőke | Echium altissimum (növény) |
magas termetű | Nagy növésű, magasra nőtt. “Ez a magas termetű, impozáns növény a Teleki virág.”. Helytelen írásmód: “magastermetű” |
Magas törzsű | fa) (növény anatómia) |
Magas útifű | Plantago altissima (növény) |
Magas zab | Avena sterilis (növény) |
Magas zsurló | Equisetum maximum (növény) |
magasan | |
magasbít | |
magasbul | |
magasdad | |
Magasfejű kaméleon | Chamaeleo hoehnelii (állat) |
Magashátú durbincs | Sarpa salpa (állat) |
Magashegyi növény | Planta alpina, Planta montana (latin) (növény) |
Magashegységi araszolólepke | Glacies coracina (állat) |
Magashegyvidéki flóra | Havasi növények (flora alpina, flora montana) (latin) (növény) |
magasi | |
magasít | |
Magaskőris | Fraxinus excelsior (növény) |
magaslat | |
Magas-perje (nem) | Arrhenatherum (növény) |
magasság | A csillag vezérsugara és a horizont síkja által bezárt szög értéke a horizont fölött pozitív, alatta negatív előjelű, -90° és +90° között változhat (csillagászat) |
magasság | |
magassági skála | Egyezményes jelek, amelyek zöld, sárga és barna színárnyalatokkal mutatják a domborzati szintkülönbségeket (természetföldrajz) |
magassági szög | Légvédelmi terepszög (hadi) |
magasságjelzés | Egy szám, amely a hely (hegycsúcs, domb, stb.) abszolút magasságát jelzi a térképen (méterekben) (természetföldrajz) |
magasul | |
magasz | |
Magasszárú kocsord | Peucedanum verticillare (növény) |
magaszt | |
magát pingálja | Festi magát, főleg az arcát (nő, bohóc) |
magatartási vonal | Az a meghatározott viselkedési forma, amelyet a hálózati személy a feladat végrehajtása érdekében a környezetében, az ellenség előtt tanúsít. Ez minden elemében legyen ellenőrizhető, és logikus összefüggésben álljon megnyilvánulásaival, viselkedésével. * Elemei: politikai arculat, erkölcsi magatartás. |
magaunt | |
magaura | |
magaveti | |
magavető | |
magazin | |
magazin (arab) | Képes újság. |
magazin (arab) | Árucsarnok, áruház, nagykereskedés. Raktár, tárház, vegyeskereskedés. |
magbab | |
magbarom | |
Magbél | Nucleus seminis (latin) (növény anatómia) |
magbél | |
magborjú | |
magbuga | |
Magburok | Capsula (latin) (növény anatómia) |
magcsa | |
Magcsákó | Dryas octopetala (növény) |
Magcsákó (nem) | Dryas (növény) |
Magcsat | Lonicera caprifolium (növény) |
Magda (női keresztnév) | A Magdaléna önállósult becézője. |
Magdaléna (női keresztnév) (arámi, héber) | Jelentése: torony, bástya; magdala városából származó nő. |
magdolna | |
Magdolna (női keresztnév) | A Magdaléna magyarosodott alakváltozata. |
Magdudor | Ovulum, gemmula (latin) (növény anatómia) |
Magdudorhártya | Membarna ovuli (latin) (növény anatómia) |
Magellánlile-félék (alrend) | Pluvianellidae (állat) |
Magellán-pingvin | Spheniscus magellanicus (állat) |
Magellán-rigó | Turdus falcklandii (állat) |
Magellán-tőzegmoha | Sphagnum magellanicum (növény) |
magenta nyelv | Bíborvörös elszíneződésű nyelv, vizenyő, és a papillák elsimulása jellemző, riboflavin hiányban fordul elő. |
magevő madarak | Zömében növények félérett, érett magvaival táplálkozó madarak. Ennek megfelelően csőrük rendszerint erős és vaskos. Valamennyi földrészenn előfordulnak (állat) |
magfa | |
Magfehérje | Nucleus seminis (latin) (növény anatómia) |
magfuró | |
maggiore (olasz) | Dúr (hangnem) (zene) |
maggiore (olasz) | Dúr (zene) |
maghal | |
maghám | |
Magház | Ovarium (latin), oophoron (görög) (növény) |
magház | |
Maghéj | Capsula, epispermium, tegumentum, testa (latin) (növény anatómia) |
maghéj | |
maghon | |
mágia | V.ö. mágus (ld ott) |
mágia (görög, perzsa) | Varázslat, szellemek megidézése, a varázslás titkos tudománya, bűvölés. A fekete mágia az ördögidézés, az alvilági szellemekkel való kapcsolat, boszorkányság. |
mag-icterus | Az agy és a gerincvelő nuclearis állományának pigmentálódása haemolytikus icterus neonatorum következtében. |
magicsál | |
mágikus (görög, perzsa) | Varázslatos, varázshatalmú, bűvös, bűvölő. “Mágikus igék, mágikus szertartás, mágikus erő “. Átvitt értelemben is: “Szavai mágikus hatása alól senki sem tudta kivonni magát”. |
Magiszák | Asperugo procumbens (növény) |
magiszák | |
magisztrális | Orvos előírása (orvosi vény) szerint történő összeállítás. |
magisztrátus (latin = “hivatal”) | Városi hatóság, elöljáróság, felsőbbség. “Tegnap határozta el a magisztrátus, hogy a kiosztandó adagokat még jobban le kell szállítani” (Mikszáth). Elavult szó. |
Magitvirág (nem) | Chrysanthemum (növény) |
mágja | |
Magkender | Nőivarú kender, amely felmagzáskor vastag szárú (növény) |
Magkezdemény-csatorna | Micropyle (görög) (növény anatómia) |
Magköpeny | Arillus (latin) (növény anatómia) |
mágla | |
Maglapél | Atriplex patula, Atriplex patulum (latin) (növény) |
maglapél | |
maglé | |
magló (1) | |
magló (2) | |
maglóca | |
maglód | |
máglya | |
magméh | |
mágnás | |
mágnás | |
mágnes | |
mágneses | |
mágnesez | |
mágnesi | |
magnezit | |
magnyitó | |
magnyúl | |
mágocs | |
mágócs | |
magocska | |
magonc | |
magos | |
magosd | |
magosság | |
magpénz | |
magpille | |
magpocok | |
magpor | |
magrejtő | |
magrugó | |
magsinór | |
magszár | |
magszem | |
magszín | |
magtalan | |
magtár | |
magtaraj | |
magtartó | |
magtej | |
magtok | |
magtyú | |
magul | |
magulica | |
magura | |
maguri | |
magurka | |
magv | |
magvad | |
magvas | |
magvazik | |
magvetés | |
magvető | |
magzás | |
magzat | |
magzatos | |
magzik | |
magzó | |
magy (1) | |
magy (2) | |
magyal | |
magyalfa | |
magyarád | |
magyarán | |
magyaráz | |
magyarít | |
magyarka | |
magyaród | |
magyaros | |
magyarul | |
Maggyűjtő hangya | Messor structor (állat) |
mákmag | |
nemág | |
nyomag | |
olajmag | |
ólmag | |
ő maga | |
ők maguk | |
önmaga | |
pacsmag | |
pártamag | |
pasmag | |
pasmagol | |
pénzmag | |
répamag | |
retekmag | |
sejtmag | |
simag | |
sokmagú | |
sommag | |
sünmag | |
szemág | |
szemagát | |
tarhómag | |
tenmagad | |
tesmág | |
tetümag | |
tökmag | |
tüskemag | |
vetőmag | |
villamag | |
vormága |