Szó

A szó

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése, hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá, a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése.

A magyar nyelvben a gyök szóképe határozza meg a jelentését. Minden magyarul beszélő ember kialakít a beszéd elsajátítása során a kezdeti szavacskákról egy szóképet. Teljes értékű magyar nyelvet csak így beszélhet! Ezt csecsemő korában[1] sajátítja el.

Ezek alap szóképek, megjelennek a gyermek száján, kezdeti szavacskához kötődve, amit gyöknek hívunk.

Gyök szóképnek, több jelentése létezik!

Tévedés, amikor azt mondják, hogy a gyermek első szava a „mama” vagy a „papa”. Nem. Minden gyermek első szava egy egyedi-hang[2]. Ilyenek: a, aa, á, aá, o, oá, stb. Ezeknek az egyedi hangoknak a birtokába tanulják meg a többi hang kiejtését, és megszületnek a gyökhangok, kiejtve. Azt is meg lehet figyelni, hogy ezekkel az egyedi hangokkal már kommunikál a gyerek. Rámutat> „a”, ha nem tetszik, akkor> „á” aztán „oÁ”. A gyermeki beszéd első kommunikációja egyedi hangokkal történik. A gügyögő gyermek, használja az egyedi hangok, minden elérhető változatát, nyitott-zárt, magas-mély, hosszú-rövid, az átmenetekkel a teljes leírható egyedi hangrendet.  Később az anyja, a mama szó hajtogatásával, megtanítja a „Ma-Ma”, MaMa, szavakra. Látható ennél az egyszerű példánál, miként sajátítja el a gyerek, a „Ma”, ami a gyermeknek a mama, fogalomban, első sorban az anya fogalom képét.  A MA gyök gyökszó képe a gyermek gondolkodásában rögződik. Az „anya” szókép mellett elsajátítja a szó többi jelentését is. A magyar nyelvben a „Ma” gyök az egyik legtöbbet előforduló gyök. Legalább egy hangrendi változata szinte minden mondatunkban megjelenik. A gyermekben így alakul ki a gyökről alkotott kép. A „Ma” szókép, már tudatosul a gyerekben és megtanulja a „Ma” Ősgyök fogalmát. A „Ma” ősgyök, az előfordulásának gyakorisága miatt, a magyar nyelv meghatározó Ősgyök képe. Mondhatnánk azt is a „Ma[3]” Ősgyök, a magyar öntudat anyai jelképe! A hiányos, a szójelentés tanulására épülő nyelvek nem rendelkeznek, a szótő képével mert a szótő nem gyök, és ezért az egyedi hangzók hangsúlyozását nem értik, mert nem tudják a hozzá kötődő szóképet azonosítani. A szókép hiányában beérik, a Ma szótő, „anya” fogalom tanult jelentésével.

Az egyedi hangok itt csecsemőkorban, alakulnak ki. Ezért változatos a magyar magánhangzók listája. A magas-mély a rövid-hosszú, valamint az időt jelentő egyedi hangok. Általánosságban elmondható, hogy a gyökökben megjelenő magas hangok a jövő, és az isteni szintet, a mély hangok a múlt és a földi szint, fogalmak megjelenítéséhez kötődnek.

A magyar nyelvoktatás másik nagy hibája a mondatszerkezet, hibás tanítása. A nyelvtan szófaji és mondatrész kategóriákba sorolja a szavakat. Ezek a kategóriák a magyar nyelvben nem alkalmazhatók.

A tanított magyar tudományos nyelvészet a szavakat kétféle módon elemzi, először meghatározza a szó fogalmát ez, az „egyszerű szó”, ezeket összeadva alakítja ki az „összetett szó” fogalmát.

A mai nyelvszerkezet vizsgálat elfogadott rendszere, a szavak meghatározott szerkezeti elemeire történő bontása. A szerkezeti elemekre történő bontás, egy előre közös megegyezéssel[4] meghatározott jelentéssel rendelkező szó, felépítésének, elemeinek a definiálását jelenti. Ez a szabályrendszer a ragozó gyöknyelvre nem alkalmazható!

A magyar nyelv ragozó gyöknyelv, mivel a szó jelentése nem a szavak előre történő megtanulása során jön[5] létre, hanem a gyökrendszer szóképével, és a szavak ragozásával. A tudatosan kitanító, vagy eltanult jelenleg alkalmazott, szerkezeti vizsgálatok nem ezt az elvet követik.

A tanított nyelvszerkezet

A szavak felépítése

  • A Szó
    • Egyszerű szó
      • Szótő (A szótő nem gyök)
        • A szavak legegyszerűbb alakja.
        • Könyv, asztal, alma, szerelem, boldog.
        • Az egyszerű szó szótári alak
      • Toldalékos szó
    • Összetett szó
      • Összetett szó
        • Két önálló szó összekapcsolása[6]
        • Két szóból egy harmadik jelentés keletkezik[7]
      • Többszörösen összetett szó
        • Három vagy több szó összekapcsolása
      • Toldalék[8]
        • Rag
        • Jel
        • Képző
      • Kötőhang

A fenti tudományosnak leírt elképzelés helyett a magyar ragozó gyöknyelvben a szavak felépítése az alábbiak szerint néz ki:

Szavak felépítése

  • Szó felépítése
    • Gyök
      • Egyedi-hang
      • Gyökhang
    • Gyökök összekapcsolódása[9]
      • A gyökkapcsolat lehet gyök">elavult gyökkel is[10]
      • A gyökkapcsolat lehet (olvasd az adott fejezetnél)
        • Kiejtés szerinti kötődés
        • Gyök-kapcsoló kötődés

Tehát a gyöknyelvészetben a szó, a gyökök egymás után történő rakosgatása[11].

[1] Valószínű ez minden nyelvben így van, csak a nyelvek nagy többsége már nem érti meg ezeket a kezdetleges szócskákat, amit gyöknek hívunk.

[2] Olvasd, az egyedi-hang fejezetben.

[3] Példák: ma, mai, maga, makk, magyar, magas, maga, fogalmak, származás, madár, ima.

[4] A nyelvek többsége, a szó előre körbeírt jelentésére vonatkozó egyezményes nyelvtani szabályokban elfogadott tartalomra, jelentésre vonatkozik. Ezek az elsődleges egyezmények, eleinte kisebb csoportokban, családokban, törzsekben, népekben alakult ki. Mivel a beszéd csak az előre megtanult jelentéstartalmú szavakkal volt lehetséges ezért alakultak ki a szigorú rendre épült nyelvi rendszerek, szabályok. A magyar nyelv nem ilyen. A magyar nyelv gyöknyelv.

[5] A kevés szókinccsel rendelkező gyerek, kapásból megérti, majd használja azokat a gyökökre épülő új szavakat, amit még soha nem halott. Egy szó jelentését akkor kell megtanulnia, ha az újonnan halott idegen gyökszó, gyök">elavult gyököt tartalmaz. A magyar nyelvet, az anyjától megismert gyermek hat éves koráig, megtanulja gyök magyar szóképét! Később elsajátítja a ragozást.

[6] A magyar nyelvtani szabályok két részre bontják, ezzel is egy rangsor állítanak fel. A részek elnevezése: előtag-utótag. Ilyenek: asztal-lap, alma-héj, szék-támla.

[7] Több elnevezése létezik. Használják a szóvegyülés, szóösszerántás fogalmakat. Szóvegyülés (kontamináció): két szónak van köze egymáshoz. Csokor+bokréta = csokréta, zavar+kerget = zargat. Szóösszerántás: a két szónak nincs köze egymáshoz Cső+orr = csőr, tanítást+áraszt = tanár, levegő+ég = lég. Látható mindkét esetben az erőltetett forma alkalmazása.

[8] A morfémák között megjelenített toldalékok, valamint a kötőhangok, a gyök egy változatai ezért ezeket az adott gyök változatnál bontom ki.

[9] A modern nyelvészetben ez az összetett szó.

[10] Ez a ragozás-toldalékolás, a nyelvészetben.

[11] A gyökök összerakásával új szavak keletkeznek, ezek az új szavak az eredeti gyökök szóképének egyik, másik változatával alakulnak ki és egy újonnan megformált szóképet hoznak létre.

A bejegyzés kategóriája: elavult gyök, gyökszó, jelző, képző, Kéthangú gyök, kéthangú gyökszó, morféma, Szó, szótag, toldalék, utótag
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.