SzK
hangpár> gyökhangpár
Magyar kiejtési lehetőségei: SzöKá, eSzKö, SzöKö, eSzKá.
Gyökszavai
Megjelenési formái: SzaK, SzáK, SzeK, SzéK, SziK, SzíK, SzoK, SzöK, SzüK, SzuK.
A hangpár minden egyes jelentése visszavezethető a SzüK fogalomra.
Ősi megjelenése a “szökő” szó mai értelmével magyarázható.