Fogalmak

Fogalmak.

A szótár egyedi, sajátos fogalmai.

  • Kép > Tükörkép> Lehet: Valósághű vagy Torz.
  • Hang> Beszédhang> a beszéd legkisebb egysége.
  • Hangtípus> „Gyökhang” és az „Egyedihang”.
  • Gyökhang> Hangtípus. A gyök gyökere.
  • Egyedihang> Hangtípus. A gyökhang, kísérő hangja.
  • Hangpár> Szóbokor teremtő. A gyök váza, továbbá, a szóban, két gyök kötödését[1] létrehozó hangpár.
  • Gyökkép> Az a kép, ami a gondolatainkban a gyök felidézésekor megjelenik.
  • Fogalomkőr> A szóbokor átfogó gyökképe.
  • Gyök> Kiejtett egy vagy több gyökhang> Értelemteremtő szókép: BöBe, CsöCse, PéCs, KöR, KáR… Természetesen a gyökhang, több gyökképpel rendelkezhet, a kiejtéstől függően. BöBe> BaBa> BáBu> BiBi> BiBo. Az így létrejött gyökök a szóbokorfa alsóbb szintjén helyezkednek el.
  • Gyökhangpár: Két gyökhang szoros kapcsolata. Két típus a gyökhang kötődés Pl: BR gyökhangpár. A harmadik típus a Rokon gyökhangpárok pl. zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty.
    • Kiejtés szerinti gyökhang kapcsolat. Szóbokor teremtő. Szóbokor fajta. A létrejött Gyökhangpár a gyökhang kiejtésekor, a hozzá kapcsolódó egyedi hangok képzése szerinti gyökökből, (széles ajaknyílással, kerek, magas, mély) a szóbokor csoportokat hoz létre. Ezek a szóbokor tulajdonságok az egyedi hangok csoport tulajdonságai szerint alakulnak ki. Mély- Magas> BaR-BeR, Rövid- Hosszú> BeR-BéR. A létrejött értelemadó gyökök jellegzetes tulajdonságai nyelvünknek. Egyes szóbokor csoportok különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a gyökhangpárok a teremtő gyök hangpárai. Egyik ilyen különleges csoport a gyökhanghoz kapcsolt, magas és mély egyedihangokkal létrejött gyökök csoportja.
    • Gyökkapcsolódás= gyökkapcsoló kötődés: BR gyökhangpár kapcsolat> aBRaK, éBReD, áBRa. A gyökök egymással való kapcsolódása különleges szabályrendszeren belül működik. Ez a szabályrendszer a Gyökkapcsolódó kötődés. Jele: GyK
    • Rokon gyökhangpárok: zöngés-zöngétlen gyökhang-párok: b-p, d-t, g-k, v-f, z-sz, zs-s, dz-c, dzs-cs, gy-ty. Szóbokor teremtő.
  • Gyökhang csoportok:
  • Teremtőgyök: Szóalkotó gyök. Olyan háromhangú gyök, ami gyökhangpárból jött létre.
  • Szóalkotás: Gyökök összeolvasása.
  • Szó> Egy vagy több gyök. Ha egy gyök egyedül értelmes szó, akkor Gyökszó.
  • Gyökszó: Egy gyökből álló szó.
  • Gyökszókép: A szóban, az értelemadó gyökről alkotott képünk.
  • Gyökfajta: Gyökszó, Pusztagyök, Újgyök, Csonkagyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Gyökök osztályozása: Kedélygyök, hanggyök, mértékgyök. Olvasd, azonos című fejezetnél.
  • Hangváltás[2]> Szóbokorfajta> a gyökökben létrejött hangcsere. Több típusa létezik. Tükörszó, fonákszó, félfonákszó, hangvetés.
    • Tükörszó> Szóbokorfajta> Tükrözés: Egy szó fordított olvasata. Rét <> tér Jele: FO
    • Átvetés> Szóbokorfajta> a gyökhangok csoportosítása szerinti, csoportpárok hangjainak cseréjével létrejött gyökök. Zöngés- Zöngétlen B-P, D-T, G-K, V-F Hangcsere: baba <> papa, vele[3] <> fele, rét <> rés, tér <> tár
  • Szókép[4]: A szóról alkotott gondolatainkban megjelenő kép. A szóképnek csak egy része a szó szótári jelentése.
  • Jelentés: A hangok, gyökök, szótagok, szavak, legjellemzőbb, összefoglaló tulajdonsága, jelentése.
  • Fordítás: Szótári jelentéstartalom.
  • Alapgyök: A szó értelmét adó gyök.
  • Központi gyök: A szó központi gyökszava. Minden esetben „Alapgyök”.
  • Hangsúlyos gyök: A szó jelentését meghatározó gyök.
  • Képalkotó gyök: A szóképet kialakító gyök.
  • Képmódosító gyök: A képalkotó gyök képét módosító gyök[5]. Leginkább csonkagyök.
  • Szóbokorgyök: A szóbokor központi gyöke, más elnevezése: Központi gyök.
  • Szóbokor tulajdonságok. A szóbokor több tulajdonsággal rendelkezik. A szóbokor tulajdonságok felhasználásával, csoportosítható.
    • Szóbokor fajta: A Szóbokorgyök kialakulásának módja, egy-egy eltérő gyökkapcsolat fajtát hoz létre. Hangváltás, tükörszó, fonákszó, félfonákszó, átvetés, hangcsere.
    • Szóbokor típus. A szóbokor rendszer szerkezetét meghatározza a Szóbokor típus.
    • Szóbokor szintek. Az egymásra épült hangok száma alapján létrejött rétegek száma.
      • Legfelső szint, a „B” hang kiejtve. Bé és Bö
      • Szint a gyökhangok, kiejtve. Egy gyökhangból állnak. Bé, Csö, Ká, Kö, eL, stb.
      • Szint két gyökhangból álló gyökszó. BaB, BaBa, BáB, BáBu, BeCS, BéCs, stb.

Eltérítések.

 

A szokásos tanított, hivatalos, nyelvtani fogalmak használata nem alkalmas a magyar gyöknyelv körülírására. A magyar nyelv saját magát magyarázó nyelv. Amit magyarul, mondunk, azt magyarul kell érteni. Sajnos már a nyelvtanunk sem tesz eleget ennek az alapvető kívánalomnak. Rengeteg olyan szavunk van, hiszen ezekből a szavakból épül fel a nyelvünk, melyek önmaguk eredeti jelentésénél fogva meghatározzák, magyarázzák, a nyelvtani alapfogalmainkat. Magyarul magyarázunk, azt értünk egy magyar szó alatt, amit az valójában szókép formájában megjelenít, és eredetileg jelentett, esetleg még, ma is jelent.

A magyar nyelvtan, több olyan magyar szót használ a fogalomrendszerében, aminek a nyelvtani jelentése nem egyezik az a szó magyar szóképével, jelentésével. Tulajdonképpen ez az évezreden át tartó idegen nyelvű kimagyarázat (kitanítás) az oka a magyar nyelven belül az egy szóalakra jutó több szójelentésnek. Ez a KITANÍTÁS Az alábbi nyelvtani meghatározások felsorolása, ezekre az eltérítésekre hívja fel a figyelmet. A szótárban használatos fogalmak részletezése saját hasonló című fejezeteikben olvasható.

Ezeket az eltéréseket többféle képen csoportosítjuk.

  • A jelenlegi hivatalos, nyelvtanban használt, eredeti magyar jelentésétől, képétől eltérő fogalmak, kifejezések, magyarázatok.
  • A tanított nyelvtan egyes elemei, a gyorsabb összehasonlítás kedvéért szerepel a szótár végén.

Eltérítések:

 

  • Hang: Több, mint a szótárba használatos „Hang” ami csak a beszédhangot jelenti.
  • Mássalhangzó: A gyökhangok mássalhangzók. Nem minden mássalhangzó gyökhang.
  • Magánhangzó: Egyedi hang, a szótárban. A CzF szótár „önhangzónak” nevezi. A magánhangzó és az egyedi hang fogalma nem teljes mértékben fedi egymást.
  • Szótag: Nem gyök! Olvasd önálló fejezetben.
  • Szótő: A szó egy része, eleme. A szó magvát hordozza. A szótő, nem mindig gyökszó!
  • Toldalék: Csonkagyök.
  • Szó: A magyar nyelvben több jelentése is lehet. Nem más, mint a Gyök, és a Gyökkapcsolat. Gyökfüzér. Olvasd önálló fejezetben.
  • Morféma: egyszerű, vagy egyszerűsített gyök.
  • Birtokos eset: Saját fejezetben.
  • Ikes ige: Saját fejezetben.
  • Szófaj: Nem szükséges.
  • Szóviszony: Felesleges.
  • Szóértelem: A szótári jelentéssel szemben, a gyökszótárban a szókép.
  • Rokon értelmű szó[i]: A „Rokon értelmű szó” gyökszótári fogalma a gyökhálózat felépítésében játszik szerepet. Nem azonos a szokásos, „szinonima” fogalmával.
  • Rag, jel, képző= gyökök, leginkább csonkagyök.
  • Mondat: Alany és állítmány NINCS!
  • Mondatszó: Hangsúlyos szó.
  • Szómondat: Egy szavas mondat.
  • Nyelv: Olvasd> Nyelvrendszerek című bekezdésben. A magyar nyelv gyöknyelv, ragozható gyöknyelv.

[1] Összekötését

[2] A hangváltás nem hangilleszkedés!

[3] Vele legalább kettőt jelent, és a vele együtt lesz egész <> Vele nélkül csak a fele, féle.

[4] Olvasd a szókép fogalom leírásánál.

[5] Általában a morfémák, a toldalékok.

[i] Rokon értelmű szó

Görög nevén szinoníma. Több különböző hangalakban kínálják ugyanazt a jelentést. Rokon értelmű:

  1. azonos fogalmi tartalmú motiválatlan szavak (pl.: csutka – csuma, eb – kutya, dob – hajít, hord – visel, zár – csuk).
  2. motiválatlan és motivált szavak (pl.: csibe – kiscsirke, ép – sértetlen, makacs – önfejű).
  3. a jelölt fogalmat más-más oldalról más szemlélettel megragadó szavak (pl.: eljegyzés – kézfogó, jegygyűrű – karikagyűrű, locsol – öntöz).
  4. idegen szavak és magyar megfelelőik (pl.: bibliográfia – irodalomjegyzék, demonstráció – tüntetés, eposz – hősköltemény).
  5. szinonim képzővel ellátott szavak (pl.: kincstáros – kincstárnok, öltözet – öltözék, fázós – fázékony).
  6. szinonim igekötőkkel ellátott igék (pl.: el- megnyer, fel- kibont, hozzá- nekilát).
  7. bizonyos fokozati eltérés van köztük (pl.: fájdalom – gyötrelem, sok – rengeteg, szép – szépséges).
  8. az egyik pontosabban utal a cselekvésre (pl.: levág – lenyír – leszel, elvág – elmetsz – elnyisszant).