B gyökhang

“B” Gyökhang

B> Gyökhang

Jelentése:  BaB, BuB.

Kiejtve magyarul: Bé vagy Bö

A “B” hang a nyelvünk meghatározó hangja. Az emberiség alaphangja
.

“B” az őshang.

A „B” hang az emberiség őshangja!
Alapvető tulajdonsága, hogy minden, mai tudományos vagy alternatív nyelvészeti csoportosításban, bármelyik létező hanggal legalább egy csoportba sorolható.[1]

„B” gyökhang

A magyarul ejtett „B” gyökhang köré épülő hangpár gyökök:

Kéthangú gyökei:

aB, Ba, áB, Bá, eB, Be, éB, Bé, iB, Bi, íB, Bí, oB, Bo, óB, Bó, öB, Bö, őB, Bő, uB, Bu, úB, Bú, üB, Bü, űB, Bű

“B” Kéthangú gyökök, szóbokrok:

A “B” hang kéthangú gyökszavai.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: "B" gyökhang, gyökhang, Hang | Címke: , , | B gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyökhang

Gyökhangok

Gyökhangok a mássalhangzók, szó és értelem alkotók.

A magyar nyelvben, magyarul a gyökhangok kimondva, hangsúlyozva annak eredeti nyelvszabályozás előtti és még ma is előforduló kiejtését, értelmes szavakat alkotnak, ezek a szavak a továbbiakban gyökhangok.

Gyökhangok: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, ly, m, n, ny, p, q, r, s, sz, t, ty, v, w, x, y, z, zs.

A mássalhangzók a magyar nyelvben önálló szóalkotók. Kiejtve még ma is értelmes szavakat hordoznak. Ezek a szavak gyökszavak.  Minden mássalhangzónak, többféle kiejtése létezik, ezek alakítják a magyar nyelvet.

Gyökhangok kiejtve, magyarul:

Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, eF, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, eM, Mö, eN, Nö, eNY, NYö, Pé, Pö, eR. Rö eS, Sö, eSZ, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.

Kiejtésük szerint kétféleképpen csoportosítjuk a gyökhangokat (mássalhangzókat):

  • Az egyedi kísérőhang helye alapján:
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang előtt áll: eM, eF, eN, eNy, eR, eS, eSz.
    • Az egyedi kísérőhang a gyökhang mögött áll: Bé, Bő, Cé, Cö, CSé, CSő, Dé, Dö, DZé, DZö, DZSé, DZSö, Fö, Gé, Gö, Gyé. Gyö, Há, ëH, Hö, Jé, Jö, Ká, Kë, Kö, eL, Lö, Mö, Nö, NYö, Pé, Pö, Rö, Sö, SZö, Té, Tö, TYé, TYö, Vé, Vö, Zé, Zö, ZSé, ZSö.
  • Az egyedi kísérőhang, ajak állása szerint: [1]
    • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
    • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, félisten.
    • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.

A gyökhangok, kiejtve mind az „isteni” szinten található magas hangrendű magánhangzókkal, hoznak létre gyökhangot. Az „isteni” szint, az értelem adó szintje az emberi beszédnek. E nélkül a rendszer nélkül nem jöhetett volna létre a beszéd.

[1] További változatok léteztek: zárt, nyitott, hosszú és rövid.

Kategória: Gyökhang | Címke: | Gyökhang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Egyedihang

Magánhangzók az “Egyedi hangok”

a, á, e, ë, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű.

A magyar magánhangzókat a hivatalos nyelvészetben többféleképpen szokás csoportosítani. Csoportosításuk alapja lehet például, hogy mennyi ideig ejtjük őket, vagy, hogy milyen az ajak mozgatásának módja kiejtéskor, illetve, hogy milyen hangrendűek.

  • Széles ajaknyílással képzett magas magánhangzók: e, é, i, í. isten, szent, tisztel, él, élet.
  • Széles ajaknyílással képzett rövid, magas magánhangzó: ë út az istentől az ebërig, fëlisten.
  • Ajakkerekítéssel képzett magas magánhangzók ö, ő, ü, ű. könny, nő, üldöz, üdvözül, ördög.
  • Mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú kar, kér, árok, vad, mag, úgy, un.
Kategória: Egyedihang | Egyedihang bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar ÁBC

A magyar ábécé:

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő.

p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs.

Kategória: A magyar ÁBC, Hang | Címke: | A magyar ÁBC bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

A magyar nyelv hangjai

magyar nyelv hangjai">A magyar nyelv hangjai

A jelenlegi állapot szerit a „Tudományos” elnevezésük “Hangzók”.

A tudományos gondolkodásmód, a beszélő, első sorban az ember fizikailag kialakult hangképző szerveinek, azok működéséből adódó különös tulajdonságok figyelembevételével, próbálja meg a nyelvünket szabályozni.

E szerint: Egy-egy beszédhang kimondásakor a hangképző szervek felveszik az adott beszédhangra jellemző helyzetet, s ezt csak a következő beszédhang képzésekor vagy a beszédfolyamatban beálló szünetben változtatják meg. A beszédfolyamatban egy hang tehát addig tart, ameddig a hangképző szervek helyzete meg nem változik.

A hangok keletkezésének feltétele a hangképző szerveink egységes működése. Mivel emberek vagyunk, mind egyedi tulajdonságokkal, ezért a fenti logika, csak egy határon, a saját maga által meghatározott kiejtési formán belül igaz. Ez a korlátja. Már ennek az egy szabályrendszernek is ellentmond az emberiség soknyelvűsége. Ez egy hibás meghatározás, amely az elhibázott folytonosan javított kivételekkel hemzsegő, szabályrendszere épül. Ez a többnyelvűség, az  előre meghatározott, megegyezéseken alapuló tanult nyelvek sorát hozta létre a történelmünk folyamán, lassan eltüntetve az eredeti nyelvet.

A magyar nyelv mondják szakrális. Ez azt jelenti, hogy szent.  Magának a kifejezésnek, hogy “szakrális”  rengeteg kapcsolata létezik a magyar ember magyarságtudatával. E szerint a magyar ember számára a magyar nyelv szent. Kutatások sorára lenne szükség ahhoz, hogy ezt a titkot megfejtsük, hogy mit takar, rejt a magyar emberek identitása ebben a “Szent Magyar Nyelv” fogalomkőrben. Ilyen értelembe hamisnak tűnik az az állítás, hogy a   nyelv, “Nyelvünk azért szakrális, mert a szakrális világot képezi le, azt közvetíti”. Én úgy gondolom, hogy a magyar nyelv, sokkal racionálisabb, valóságot tükröző nyelv, mint ahogy azt az előző állítás sugallja. Mégis úgy látszik, hogy a nyelv szerkezete, felépítése, ősi tartalma megjeleníti, bizonyítja, azokat a mai tudásunkkal ésszerűtlennek nevezhető ismeret halmazt, logikát, szerkezeti felépítést, mint amit jelenleg tudunk róla. A szakralitás kettős, világi és isteni jellege azt sugallja, hogy ez a kettősség megjelenik a nyelvünkben. Ez a kettős tudat, vagy talán ennek a hiánya él ma, minden magát, és a nemzetét óvó, magyar emberben.

A gondolatok, megjelenését nyelvünkben a mássalhangzók közvetítik. A mássalhangzók melyek képeket, eseményeket, gondolatokat, fogalmakat, majd szavakat eredményeznek. Ezek a szavakat formáló mássalhangzók, a gyökhang-ok. A szavaink jelentését a gyökhangok határozzák meg.

A gyökhangok által kialakított szavak az egyedi hangok (magánhangzók) kíséretében jelennek meg. Azt hogy a megformálódott szó, az emberi, vagy az isteni szinten jelenik meg, az egyedi hangoktól függ.  A magyar nyelvben minden hang fontos, ezért a gyökhangoknak és az egyedi hangoknak  szerepe, jelentése van a kiejtésben. Úgy írjuk, ahogy ejtjük, és úgy ejtjük, ahogy írjuk.

Kategória: A magyar nyelv hangjai, Hang | Címke: , | A magyar nyelv hangjai bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Elszigetelő

Önálló

A jelenlegi nyelvtudományok által meghatározott másik nagy csoportja az izoláló (elszigetelő) típusba tartozó nyelvek. Ezekről azt mondják, hogy szótövek (gyökök) egymás mellé helyezésével alkotják szavaikat, mondataikat. A magyar nyelvben a gyökrendszer a gyökök egymáshoz illesztésével hozza létre a szavainkat és a mondatokat. A nyelvtípus meghatározásában az eltérést az összeillesztett gyökök sokszínűsége okozza[1]. Az összeragasztásban több fajta, és több szintű, gyök vesz rész, ami a nyugati nyelvtanban, gyökről alkotott képnek, nem felel meg. A nyugati nyelvek szótagnak ismerik fel a gyököt, ami téves gondolkodás. A gyök több mint egy szótag ezért ez a nyugati típusú nyelvészeti gondolkodás hibás. A magyar nyelvre nem alkalmazható. Az egymás mellé helyezett gyökök egyedi kötéssel kapcsolódnak ennek a kapcsolódásnak a neve, gyökkapcsoló kötődés.

Elnevezése: Gyökkapcsolódó kötődés. Ebbe a csoportba sorolom a magyar gyöknyelvet.

Jelölése: Önálló

[1] Olvasd: Gyöktípusok, Gyökfajták

Kategória: Önálló, Szótár | Címke: | Elszigetelő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ragasztó

Ragozó

A hivatalos nyelvészet az agglutináló (ragasztó) nyelvek közé sorolja a magyart. Ezekről a nyelvekről azt mondják, hogy a szótőhöz ragasztott toldalékokkal, fejezik ki a nyelvtani viszonyokat. Ez a megfogalmazás a magyar nyelvre csak részben igaz. A magyar nyelv ennél több, mert az előbbi „szótő” fogalommal megnevezett hasonló értékű „gyökszó” elé is helyezünk szóelemeket.  Kizárólagosan a toldalékoló nyelvek feltételnek nem tesz eleget a magyar nyelv a nyelvünk ragozó gyöknyelv. A gyöknyelvi tulajdonságaival kapcsolódik a többi nyelvbesorolásokba.
Jelölése: Ragozó

Kategória: Ragasztó | Címke: | Ragasztó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Beépítő

Visszaterelő

A negyedik típus a poliszintetikus (inkorporáló, bekebelező) nyelvek. Jellemző tulajdonsága a szómondat. A magyar nyelvet nem sorolják ebbe a kategóriába.
A fizikai távolságuk ellenére ez is megjelenik a magyar nyelvben. Ilyenek, indulatszavak. Jaj! Ne! Nem! De! Megszólítások. Istenem. Magda! Meghatározások. Összetételek.
A magyar nyelv e tulajdonsága jelenik meg az idegen szavak nyelvünkbe történő építésében, a szavak visszaterelésében.

Jelölése: Magyar> Visszaterelő.

Kategória: Beépítő | Címke: | Beépítő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hajlító

Hajlító nyelv

A harmadik nyelvkategória a flektáló másként hajlító, vagy szintetikus, nyelvtípus nem alkalmazható a magyar nyelvre, ez az Indoeurópai nyelvekre jellemző. A szintetikus nyelv  a nyelvtani viszonyokat a szó hangalakjának megváltoztatásával fejezik ki (német, latin, görög).
Mindezek ellenére a magyar nyelv a gyökrendszerében megjeleníti a hajlított nyelvekre jellemző gyököket, gyöktulajdonságok jellemzőit is.

Jelölése: Hajlító

Kategória: Hajlító | Címke: | Hajlító bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nyelvrendszerek

Nyelvrendszerek

A nyelv adatátvitel.  Az adatközlés, adatfogadás, adatolvasás, adatfeldolgozás, a feldolgozott adat értelme, megértése, majd az erre történő válasz.  Az emberi beszéden kívül többféle nyelvrendszer létezik[1]. Az eltérő nyelvrendszerek összehasonlítása rávilágít az emberi beszéd egy különleges tulajdonságára, az értelmére. Az adatcsere[2] szabályok által meghatározott jelsorozattal történik. Az ember esetében a legkifejezőbb jelsorozat a beszéd, ennek a megnyilvánulási formájának a neve az emberi nyelv. Az ember a nyelv megértése során, igyekszik a nyelv ismeretéhez szükséges szabályrendszert kidolgozni, a nyelvet visszafejtve ezt a rendszert kitalálni meghatározni, ez a nyelvtan. Az ember, a népcsoportok eltérő nyelveket beszélnek. Ezeket a nyelveket típusokba sorolták.

Ez az első nagy hibája a rendszernek, ami a magyar nyelvre nem alkalmazható ezért kell a nyelvet átalakítani, hogy megfeleljen a kitalált szabályoknak!

A magyar nyelv, mai genetikus besorolása téves, a genetikus besorolási forma kialakítása tudatosan megtévesztő, ezért a típus szerinti besorolást használom.

A típusok elnevezése az idők folyamán elhagyta a magyar nyelvterületet ma már nem így hívják.

A következő típusok léteznek:

  1. Ragasztó
  2. Önálló
  3. Hajlító
  4. Beépítő

Összességében elmondható, hogy a magyar nyelv nem tartozik szorosan egyik nyelvtípusba sem, mégis mind a négy felsorolásban utolérhető a gyökökön és a ragozáson keresztül. A hivatalos nyelvrendszerekben sem tudják a magyar nyelvet tisztán besorolni. Ez két dolgot jelent, vagy mindegyikben megjelenik, vagy mindegyik feltalált nyelvrendszer ebből a nyelvből származik!  A gyökrendszerrel, a ragozással, a magyar nyelvel foglalkozó különféle, hivatalosan elismert és alternatív nyelvtudósok, valamint amatőr nyelvészek sorának feltűnt, a hivatalos finnugorizmus, nyelvtanítás, a nyelvújítás óta végbemenő magyar nyelvből történő kitanítás, erőszakos folyamata.  Az eltérő[1] nyelvelméletek, a magyar nyelvnek, a szerkezetét, szinte minden tudomány felhasználásával elemezték. Egyesek matematikai, algebrai, fizikai, kémiai, biológiai elemeket fedeznek fel benne, sőt ezeken túl, néha a valóságtól elrugaszkodó alternatívákat is megjelenítenek a rendszerében. Én úgy gondolom, ez az útkeresés helyes. Kapásból nem utasítom el a legvadabb elképzelést sem, mivel látom, hogy az is közelebb áll a valósághoz, mint bármelyik tudományos, ránk kényszerített irányzat.

[1] Alternatív

[1] Informatikai nyelvek, jelbeszédek, testbeszédek, fizikai, kémiai, biológiai, stb. folyamatok adatcseréje.

[2] Idegen szóval kommunikáció

Kategória: fogalmak, Nyelvrendszerek | Címke: | Nyelvrendszerek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva